Van itt olyan aki gazdag családba ment férjhez/nősült bele?

ma 17:15

Én is nyomtam Neked fölfelé kezecskét. Ha valaki őszinte, azt meg kell becsülni, nem irígykedni rá!

Nekem se jött be az élet, de az nem tesz boldoggá, hogy másnak is rossz.......

Szia!

Nagyon szegény családból származok, gyerekkoromban meghalt apukám, néha még ennivalóra sem volt pénzünk. Soha nem akartam gazdag férjet, mivel megvolt a gazdag emberekről a véleményem. Mégis úgy hozta a sors, hogy a férjemnek nagyon sok pénze van, családjának étterme, több hotelje is van. Férjem családja egyszer segített nekünk, amikor lakást vásároltunk. Férjemmel több konfliktusunk is volt az anyagi különbségek miatt.

Pl. ő mindent meg akar venni, mindent megtesz, amit csak akar, még ha árt vele másoknak akkor is, mert ő úgyis megteheti. Gyerekként mindent megkapott, bármit kért rögtön megvették neki. Nem tud alkalmazkodni senkihez.

(Egyszer szerettem volna a férjem szüleitől pénzt kérni, amikor a kisebb fiamról kiderült, hogy nagyon beteg, hónapokig kórházban voltam vele. Nem adtak, mert a férjem ex-feleségének éppen akkor béreltek ki egy 4 szintes házat. Akkor volt 2 éves a fiam, sosem sajnáltam senkitől a pénzt, de szerintem egy kisgyerek egészsége fontosabb lett volna.)

Nálunk tehetősebbek a párom szülei, de ezt a helyezetet ők nagyon jól kezelik. Egyszerűen nekik van, nekünk nincs, és ennyi. Nem téma.

Minket mindkettőnk szülei segítenek. A párom szülei anyagi téren (ha pl közbejön egy váratlan kiadás), az én szüleim minden másban(lakás kifestése, kert felszántása, autó szerelése). Így tulajdonképpen kompenzálnak :-)

26N

Nálunk is úgy alakult, hogy az olasz férjem sokkal gazdagabb családból származik, mint én. Nagy szerencsém volt, mert az anyósom és az apósom azonnal befogadtak a családba, saját lányukként kezelnek és soha nem éreztették velem a különbséget.

A jó életet nem nehéz megszokni, viszont az sokkal nehezebb lehet, ha a férj származik szegényebb családból, a férfiak sokkal érzékenyebbek szerintem erre a dologra.

Igaz az is, hogy nagyon sok az irigy ember és ez engem elég rosszul érintett az első naptól fogva, hogy együtt vagyunk a férjemmel. Olyan szinten, hogy arról, hogy tulajdonképpen házasok vagyunk ma is csak 4-5 közeli barátom tud Magyarországon, az ismerőseim nagy részének nem mondtam el. Nem azért, mert szégyellek akármit is, hanem mert nincs kedvem hallani/érezni egy újabb rosszindulat-hullámot.

Tisztelet azoknak, akik nem az anyagi helyzet és "sikeres/sikertelen" férjhezmenés alapján itélik meg az embereket...