Nem akar eljegyezni, vagy tényleg nem jött el az ideje?

Az utolsó komment fényében teljesen érthető, hogy nem vett el.

Veled nem lehet egy életre tervezni bizalmi alapon.

Én értem, hogy kellemetlen számodra ez a helyzet (a leírt szituáció például), nekem is az lenne, de tényleg itt már nem csak rólad van szó. Gyerek előtt kellett volna akkor lelépni és mást keresni.

Nálunk is egyértelmű volt, hogy gyereket csak házasság után. Bár mi az első házas éveket is ki akartuk élvezni kettesben. Most sincs még gyerek 5,5 év házasság után, ha lesz, az sem mostanában lesz. Még van rá kb 5-7 évünk, hogy legyen. Még nem tudunk semmit 100%-ra. Az is lehet hogy kettesben maradunk. Majd meglátjuk. Annyi biztos, hogy 38 éves korom után már biztosan nem vállaljuk be semmiképp. Addig pedig sokminden történhet.

Most már csak azért, mert nem vesz el, ne hagyd el, hiszen ott a gyerek, ezzel a lépéssel vele szúrnál ki. Ugyanakkor beszéld meg vele alaposan ezt a dolgot. És mellesleg az indoka, hogy korai, így 9 év távlatából egy 4 éves gyerekkel úgy, hogy ő is egyébként 40 éves (ha jól olvastam), szóval nem fiatal kölyök, őszintén szólva marhaság. Szóval inkább mondja azt, hogy ő nem akar házasságot, vagy hogy fél a házasságtól, még az is jobb, ha azt mondja, hogy sokan elváltak az ismerősei közül, és ő ezt nem akarja, az is elfogadhatóbb indok, ha azt mondja, hogy ő papír nélkül is ugyanúgy szeret, de ne azt mondja, hogy korai, mert rohadtul nem az.

Két 18 éves házasságára lehet azt mondani, hogy korai, egy hónapos ismeretségre kötött házasságra szintén, de a ti kapcsolatotokban nem lenne korai.

A gyerekkel meg ne szúrj ki, nem könnyű az egyedülálló anyák sorsa.

Hasonló helyzetben voltam, mint te. 8 éve vagyunk együtt, van már nekünk is egy 4 éves gyermekünk. Esküvő korábban csak akkor került szóba, mikor váratlanul terhes lettem: kijelentettem, hogy engem így, emiatt semmiképpen se vegyen el. Tudom, mások pont ilyenkor pánikolnak és állnak neki szervezkedni, de én ezt meg pont nem akartam. Azóta viccelődés szintjén volt csak emlegetve, hogy gyűrűt azért szeretnék, tudta is, hogy én már vágyok rá, és elfogadta, hogy ez "jár" nekem. Ő egyébként már volt házas egy rövid ideig és szintén 40 év feletti.

Aztán megint terhes lettem (korábbi nőgyógyászati problémáim miatt kissé váratlanul, de tervezetten), ő meg vigyorogva mondta, hogy akkor most, hogy lesz így esküvő, hisz az évfordulókon akart megkérni :). Úgyhogy most terhesen mégis szervezek egy esküvőt - még ha picit, jelképeset csaladiasat is :) Eljegyzés/eljegyzesi gyűrű mondjuk külön nem volt, ennyi idő, gyerek után felesleges pénzköltés.

Igazából nem hiszem hogy segitettem, hisz minden ember/pár másmilyen. De ha őszintén, nyugodtan megbeszélitek, miért zárkózik el ennyire a házasságtól, talán segíthet. És mond el neki, hogy te sem vágysz rongyrázásra, csak maga a házasság fontos neked.