Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
6 éve vagyunk együtt a párommal, ő 33, én 24 éves vagyok. Még nem kérte meg a kezem. Vélemények? (többi lent)
Amikor először felhoztam a témát (egy évvel ezelőtt), azt mondta, hogy ő arra gondolt, hogy erre akkor kerülne sor, ha lediplomázom. Megbeszéltük, hogy ennek nincs igazán értelme, ha pár hónapon belül úgyis összeházasodnánk (minek költsünk eljegyzési gyűrűre pl), itt a szándék lenne a lényeg, hogy komolyan gondolja. Ezért abban állapodtunk meg, hogy megkér, mielőtt betöltené a 33-at. Ez májusban lesz. Ennek ellenére az az érzésem, hogy az egészhez úgy áll, mintha a fogát húznák. Azt, hogy most már tényleg el kéne menni ékszerüzletbe, én erőltettem, effektív meg is szerveztem az egészet, ki van választva a gyűrű, tudjuk az árát, megvan a méret, már csak el kellene mennie megrendelni. Mégis, most, hogy konkretizálódott a dolog, minden fontosabb lett, hirtelen bejött egy csomó "váratlan" kiadás, stb, elég esélytelennek látom a dolgot.
Megelőzendő az ezirányú kommenteket, leírom, hogy jövőre végzek egy elég komoly egyetemen, és nem lesz rossz fizetésem sem ebben a szakmában, tehát nem arról van szó, hogy a pénzére hajtanék, vagy bármi ilyesmi. Egyszerűen úgy érzem, hogy vagyunk már olyan szinten a kapcsolatunkban, hogy megtegyük ezt a lépést, hogy elhatározzuk magunkat és egyúttal a külvilág felé is mutassuk, hogy mi a szándékunk. Ráadásul ő bőven elég idős már ahhoz, hogy elkötelezze magát (mellesleg nem egy csapongó Don Juan típus amúgy sem).
Szóval az lenne a kérdésem, hogy szerintetek én vagyok türelmetlen, vagy van igazság abban, amit szeretnék? Szerintem feleslegesen pocsékoljuk egymás idejét, ha ennyi év nem volt elég ahhoz, hogy eldöntsük, hogy akarjuk-e ezt az egészet. Persze, voltak nálunk is hullámvölgyek, de mindig kikeveredtünk belőlük valahogy, meg egyébként is, hol nincsenek. A környezetemben egyre-másra jegyzik el, veszik feleségül egy-két évek után a lányokat, már totál nevetségesnek érzem magam, hogy egy relatíve idősebb pasi ennyire nem tudja elhatározni magát.
Mit gondoltok?
válasza:én irtam a Kicsoda Kicsodánés meg egy másik hosszabb kommentet is. egyrészt nagyon sok szempontbol megértem az érzéseidet és igazad van, hogy ez zavar. nem feltétlen benned van a hiba, inkább a párodban vagy egyszerűen az is lehet, hogy senkiben sincs hiba, csak most más életszakaszban vagytok az erről valo gonodlkodást illetően. még annyi, hogy az is lehet, hogy bár elsőre én is azt gonodltam, hogy a párod éretlen a korához képest, te meg talán tul hamar komolyodsz meg, de az is lehet, hogy ő már tul van más tapasztalatokon, más kapcsolatokon, látja a környezetében, hogy sok a gond a kisgyerekeseknél, asok a válás és emiatt, illetve mert volt már mással is komolyabb kapcsolata, ezért racionálisabban gonodlkodik .
értem, hogy nem Kicsidáné akarsz lenni, nyilván aki céltudatosan végigcsinál egy komoly egyetemet és vannak tervei, elképzelései az életről, az egy önállo személyiség, csak arra akartam célozni, hogy saját magaddal beszéld ezt meg, hogy nem lehet-e , hogy Téged is - mint szinte mindenkit - beszippantott a mai korszellem egy kicsit (engem is be szokott, mást is) és kicsit a társadalmi normákbol kiindulva vágysz valamire, ami igazábol nem is bir akkora jelentőséggel.
szoval nem a házasodástol lesz jobb vagy rosszabb egy párkapcsolat, a házasság egy gazdasági közösség, ahogy a munkahelyeden is csapatban a munkatársaiddal oldasz meg problémákat , élethelyzeteket. de maga a kapcsolat emberi oldalrol ugyanolyan marad másnap is, miután egybekeltek, semmi nem változik tőle. és azt kéne megfejteni, hogy pontosan mit vársz ettől a lelked mélyén és mik a motivácioik. szerintem a jelen megélése és a varázs fontosabb és nme a házasodás vagy nem házasodás függvénye. értem ,hogy nem akarsz éveket pazarolni olyan emberre, akivel nem lesz családod, kérdés hogy miért is akarja sok meber igazán - ha mondjuk 1-2 éven belül gyereket akarnak, és már 30 körüliek, akkor pl. lehet egy komoly motivácio a gyerekvállalás iránti igény és azért akarnak létrehozni egy gazdasági közösséget.
de nem biztos, hogy ennek akkor is van jelentősége, ha csak évek mulva tervezel gyereket, sőt az sem biztos, hogy 4-5 év mulva is akarsz majd gyereket. 23 évesen én is ugy gonodltam, hogy 30 alatt gyerek kell meg házasság, majdcsak összejön valakivel, aztán 28 éves korom ota ugy érzem, még sokáig nem akarok gyereket.
sokat változik az ember huszonévesen és neked még van jopár éved a 30-ig.
nem is kell ennyire komolyan venni az életet és nem is ennyire merev és matematikai képlettel leirhato, hogy az ember megtervezi, hogy 6 év alatt diplomázik, egy évet dolgozik a lagzijáért, aztán 3 évet dolgozik medikaként, aztán 1 éven belül teherbe esik, aztán hogy ne legyen tul nagy korkülönbség a 2 gyerek között, akkor 2 év mulva megint teherbe esik majd.
ez ilyen matekolás. és nem ettől függ a boldogság. egyrészt az élet is mindig hoz valami váratlan fordulatot, a téged körülvevő mebereket és a párodat sem tudod aszerint "irányitani", hogy passzoljank a terveik a te szabályos terveidhez, te magad sem egy matematikai egyenlet vagy, hogy jövőre ezt kelljen csinálni, aztán 5 év mulva meg azt . kicsit szabadabban, lazábban, optimistábban, kevésbé mereven, és a jelenre koncentrálj többet.
válasza:ja, és nem gondolom, hogy egy 6éves kapcsolat, ha jol működik, időpocsékolés lenne, csak mert nem házasodik valaki.
Ma Magyarországon a házasságok kétharmada felbomlik.A megmaradokban pedig nagy arányban sok a probléma, a gyerekek és az anyagiak okozta kényszerek miatti együttmaradás, sajnos.
Akkor jön rá az ember, hogy az élet nem habostorta,amikor már kikerül a felnőtt világba. Mindig kell B terv, mi van , ha magamra maradok, akár családi, akár kapcsolati dolgok miatt, egyedül is kellene boldognak tudni lenni, ha ugy hozza az élet, ez persze nagyon kevés embernek megy. Ezért irtam pl. a bakancslistás példát, hogy lehet, hogy inkább a bakancslistámon szereplő vágyaimat kellene előbb valora váltani, és majd sokkal később egy esetleges gyerekvállalásra koncentrálni. Tudod, baromi sokan megbánják, hogy gyereket vállaltak, vagy mert a másik fél rosszul kezeli a nehézségeket, gallyra megy a párkacsolat (rengeteg gallyra megy a gyerek miatt, talán a legnagyobb probatétel ez),aztán sokan visszasirják, hogy milyen volt a gyerek nélküli fiatalos élet, vagy nem gonodlták, hogy ennyire nehéz lesz egy babával, hiába készültek fel rá egy könyvtárnyi szakkönyv elolvasásával..stb. ettől persze még szeretik a gyereküket, csak ambivalens érzéseket okoz, hogy gyökereiben és véglegesen megváltoztatja és megneheziti a mindennapokat. ez nagyon tipikus jelenség.
válasza:A SOTE... pfff. A képzés színvonala elég silány, négy éven át mindenféle brom gyakorlatokra jártunk, olyanokra, ahol SEMMIT nem tudtunk csinálni, mert NEM AZT tanultuk, így pl. lázlapot vonalaztunk minden alkalommal.
Amit meg tanultunk, és ami a leendő szakmánk, arra TÍZ HÉT gyakorlatot kaptunk. Sőt, akik kórházban dolgoznak, vagy CsVSZ-nél, azok SEMMIT! Ennyit a Semmelweisről.
Egyébként senkit nem érdekel az önfényezésed, egyik ismerősöm BME-n végzett 3 éve, és azóta nem tud elhelyezkedni a szakmában... ennyit a jó fizetésről.
Amúgy, szerintem nem veled tervezi leélni az életét.
Na jó... van jópár ismerősöm, volt sulitársam, akiket nem vettek fel Pestre, ezért Szegeden vannak. Nem utáljuk egymást, nem acsarkodunk, hogy melyik képzés a jobb. De ezek szerint vidéken néhány helyen külön tanítják, hogy a pestieket gyűlölni kell. Megint - mivel máshol nem voltam nyílt napon, kizárólag ezért - Szegedet tudom említeni, ahol kb 10 perc után a Sotét kezdték sározni, hogy ők tulajdonképpen minimum olyan jók, sőt, dehát a marketing meg a pesti partyélet, stb. Mi visz egy rangos egyetemi oktatót arra, hogy úgy reklámozza magát, hogy közben a másikat szidja? De akkor itt a válasz, van erre hallgatóság bőven.
4 év? Az ETK szak lesz akkor. Ahhoz képest, hogy nem érdekel az állítólagos önfényezésem, mégis itt vagy, és eltöltöttél kemény 2 percet ezzel a fröcsögéssel. ETK-ban nem vagyok otthon, de szerintem azért kár lenne leírni az egyik legjobb orvosképző egyetemét az országnak, mert kevesled a gyakot. Nekünk van bőven, több, mint elég. Ha pedig nem hiszed el, hogy ez egy komoly egyetem - én mindössze ennyit írtam - próbálj csak meg megcsinálni egy anat vagy egy élettan vizsgát, vagy a gyógyszerészeknek vmelyik kémiás főtárgyát. Vagy kérdezz meg egy illetékest, mennyit tanul naponta, és hogy zajlik egy vizsga. Ha már leszólsz valamit, illene tudni, miről van szó egyáltalán.
Egyébként meg, mint írtam, nem érdekel, melyik egyetem jobb a másikhoz képest. Én Pestet választottam, itt fogok végezni, pont. Nem akartam olyan kommenteket látni, hogy 24 évesen majd jól eltarttatom magam a vőlegényemmel, mit akarok mégis tőle stb. Majd a munkáltató eldönti, hogy melyik képzést tartja többre, ha ugyan múlik rajta valami is. De attól, hogy ilyen off-topic kommentek jönnek a vidék-pártiaktól, nem lesz jobb sem egyik, sem másik.
(Gondolom, a párom is azért dob majd, mert felvágós sotés vagyok :D )
válasza:Alapból a kérdésnél akartam maradni, csak úgy voltam vele, hogy leírom, mit gondolok az oltogatókról, aztán nem törődöm velük tovább.
Az álláspontom most az, hogy hagyom, hogy a párom maga intézze ezt az eljegyzés ügyet, nem kizárt, hogy lesz belőle vmi egy fél éven belül. Ha egyetem végéig lesz semmi, akkor visszatérünk rá. De már azóta volt róla szó, akarja ő, csak kicsit beparázott. De nem görcsölök annyira a témán már.
Ilyen gyerek témában korai lenne elhamarkodottan nyilatkozni részemről, még tanulok, még ezután jön az önállósodás, nagyon messze van még az. Csak orvosi szempontból mondtam, hogy vigyázni kell a késői gyerekvállalással, mert kockázatosabb, meg mi van, ha nem lehet. Persze, mindenkinél más, vki 40 évesen szül, de én szeretném látni a gyerekem felnőni. Remélem, emiatt nem megy tönkre a kapcsolatom, sajnos nagyon sok ilyet láttam én is.
válasza:"Házasodni nem szeretnék azonnal egyetem után, mert úgy gondolom, egy év együttélés kell, meg az esküvőmet nem a szüleimmel akarom megszerveztetni és kifizettetni, míg én az államvizsgán parázok. "
De ha házasodni nem akarsz még belátható időn belül, együtt sem éltek, sőt önálló sem vagy (a szüleid tartanak el), akkor MINEK KELLENE ELJEGYZÉS?
Ezt magyarázd már el! itt nem a barátod "nem tudja elhatározni magát", hanem ő egy felnőtt ember, és veled ellentétben tisztában van azzal, hogy
1. Az eljegyzésnek semmi értelme, ha utána belátható időn belül nem akartok házasodni
2. Az eljegyzésnek semmi értelme, ha együtt sem éltek, tehát nem is tudjátok, hogy valóban működőképes-e a kapcsolat (az jó lenne, ha eljegyezne aztán nem vagytok képesek együtt élni? Minek tegyen üres ígéreteket?)
3. Az eljegyzésnek semmi értelme, ha anyagilag nem vagytok önállóak
Nem pocsékoljátok egymás idejét, hanem egyszerűen a kapcsolatotok még nem áll azon a szinten, hogy eljegyzésnek kellene következnie. Ez nem évek függvénye, mert lehet valaki 6 éve együtt 20 évesen is, mégsem jelenti azt, hogy érett egy házasságra. A házassághoz általános felfogás szerint együtt kellene élni, mindkét félnek kereső, önálló félnek kellene lennie pl. Nálatok gyakorlatilag semmilyen kritérium nem teljesül egyelőre.
válasza:Kérdező nyugodtan gondolkozz minél előbbre. A páromat 3 év után sikerült annyira rábeszélni, hogy mégis nagyjából lőjünk be egy időtájt (nem pontos napot), csak azért, mégis mire számoljak.
Elég kiábrándító volt, de kell valami támpont.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!