Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
6 éve vagyunk együtt a párommal, ő 33, én 24 éves vagyok. Még nem kérte meg a kezem. Vélemények? (többi lent)
Amikor először felhoztam a témát (egy évvel ezelőtt), azt mondta, hogy ő arra gondolt, hogy erre akkor kerülne sor, ha lediplomázom. Megbeszéltük, hogy ennek nincs igazán értelme, ha pár hónapon belül úgyis összeházasodnánk (minek költsünk eljegyzési gyűrűre pl), itt a szándék lenne a lényeg, hogy komolyan gondolja. Ezért abban állapodtunk meg, hogy megkér, mielőtt betöltené a 33-at. Ez májusban lesz. Ennek ellenére az az érzésem, hogy az egészhez úgy áll, mintha a fogát húznák. Azt, hogy most már tényleg el kéne menni ékszerüzletbe, én erőltettem, effektív meg is szerveztem az egészet, ki van választva a gyűrű, tudjuk az árát, megvan a méret, már csak el kellene mennie megrendelni. Mégis, most, hogy konkretizálódott a dolog, minden fontosabb lett, hirtelen bejött egy csomó "váratlan" kiadás, stb, elég esélytelennek látom a dolgot.
Megelőzendő az ezirányú kommenteket, leírom, hogy jövőre végzek egy elég komoly egyetemen, és nem lesz rossz fizetésem sem ebben a szakmában, tehát nem arról van szó, hogy a pénzére hajtanék, vagy bármi ilyesmi. Egyszerűen úgy érzem, hogy vagyunk már olyan szinten a kapcsolatunkban, hogy megtegyük ezt a lépést, hogy elhatározzuk magunkat és egyúttal a külvilág felé is mutassuk, hogy mi a szándékunk. Ráadásul ő bőven elég idős már ahhoz, hogy elkötelezze magát (mellesleg nem egy csapongó Don Juan típus amúgy sem).
Szóval az lenne a kérdésem, hogy szerintetek én vagyok türelmetlen, vagy van igazság abban, amit szeretnék? Szerintem feleslegesen pocsékoljuk egymás idejét, ha ennyi év nem volt elég ahhoz, hogy eldöntsük, hogy akarjuk-e ezt az egészet. Persze, voltak nálunk is hullámvölgyek, de mindig kikeveredtünk belőlük valahogy, meg egyébként is, hol nincsenek. A környezetemben egyre-másra jegyzik el, veszik feleségül egy-két évek után a lányokat, már totál nevetségesnek érzem magam, hogy egy relatíve idősebb pasi ennyire nem tudja elhatározni magát.
Mit gondoltok?
válasza:" leírom, hogy jövőre végzek egy elég komoly egyetemen, és nem lesz rossz fizetésem sem ebben a szakmában"
Kicsit nagy itt a mellény nem? Azt ugyan mi ez a fenemód jó szakma ugyan?
válasza:Tuti olyan mint a férfiak többsége. Nekünk nem az a fontos hogy eljegyezzünk/hivatalosan elvegyünk valakit. Ha jó a kapcsolat élvezzük, és értékeljük is, de attól még nem égünk eljegyzési lázban mint a nők. Mi nem vagyunk erre úgy ráizgulva. Sőtt a hátunk közepére sem kívánjuk az egész hercehurcát... Ez van sajnos:)
Nem hinném hogy azért húzza mert nem szeret.
válasza: válasza:Gondolom kellene a jaszkarizós kép Facebookra, hogy téged is meggyűrűztek. Összejön a 64 like, és már le is szarod a gyűrűt.
Szerencsétlen srácot hagyd már lélegezni, full ciki ez így.
válasza: válasza: válasza:teljesen megértem az álláspontodat, én másban látom a bibit. abban, hogy feltételezhetően az első komoly kapcsolatod. biztos vagy benne, hogy az utolso is ? csak mert ha természetes halállal hunysz el, akkor még bazi hosszu az élet. ő már abban a korban van, Te nem feltételnül. sztem valahogy logarléccel, körzővel ,vonalzoval közelited meg ezt a témát, egy fiatal egyetemista lány modjára..
a házasság egy szép álomnak tűnik, de szinte sosem lesz az belőle. ha már szoba jött a HVG-statsztika, a válási statisztikákra is felhivnám a figyelmed, és a sok boldogtalan házasságra, ami kényszerből együtt marad.
lehet, hogy ő a legnagyob szerelmed, lehet , jön másik, akivel jobb lesz, vagy harmadik és negyedik is. ezt majd 30 év mulva lenne érdemes ujratárgyalni.
a külvilággal nem kéne fogllakozni - tudom, hogy nem azért irtad , de most egy beteg , média- ás netorientált világban élünk, a fb tele van kamu idilli kapcsolatokkal.. 10-15 éve még senkit nme izgatott az, hogy meg kelljen mutatnia magát, az életét, a MAGÁNéletét a nagyközönségnek.. és mennyivel szebb világ volt..
én akkor házasodnék, ha már kiéltem magam, kipipiáltam minél több dolgot a bakancslistámon, dolgoztam pár évet legalább, egyedül is megállnék a lábamon, ha ugy adodik, és más nem hiányozna az életemből, mint a megállapodás és a gyerek. de tudod, sokaknak , akik ekkor házasodnak, azok is csufos véget érnek a kapcsolataik..
nem negativ akarok lenni, csak behozni egy uj szempontot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!