Mit tegyek igy hogy mondjak igent?

Nem szoktam ezt mondani. Sőt, általában én vagyok az, aki kardoskodik az mellett, hogy oldák meg a problémát, kommunikáljanak, kössenek kompromisszumot a felek. De sajnos ez nem az a helyzet, ami menthető. Drasztikus lépést kell tenned. Ha, ismétlem, HA együtt maradsz vele - nem jó ötlet, de ate életed, úgy cseszed el, ahogy jól esik,- akkor elsősorban külön kassza. V

egyen abból telefont, amiből akar, de csak miután kifizette az albérlet, a rezsi és a kaja rá eső részét. Tisztálkodási szereit vegye meg külön. (A takarítószer, mosópor és mosogatószer stb legyen beleszámolva a rezsibe.) Tehát redukáld le az együtt élést albérlőtársi viszonyra. Ettől még lehet szeretni. Majd ha rákényszerül, hidd el dolgozni fog. Vagy lelép.

Azzal is számolj, hogy a mentalitása nem fog megváltozni a gyerek miatt, azzal csak azt éri el, hogy érzelmileg még egy ponton tud majd zsarolni (a gyerekkel, mert jaj szegénynek apa kell, hát hogy hagyhatnád el?). Egyedülálló anya lennél egy gyerekkel, meg egy felnőttel, aki valójában eltartatja magát veled.

Én nem szülnék neki.

Egyszer azt mondták nekem, hogy "lehet szerelmesnek lenni, de h*lyének nem kell. Ésszel legyél szerelmes." Ez azt jelenti, hogy bármennyire is belepistulsz a másikba, legyen B terved, tartalékod, saját vagyonod, amiről a másik nem tud. Lehet, hogy nem lesz rá szükséged, de ha ilyen helyzetbe kerülsz, mint most, akkor bizony jól jön.:)