Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mondjak igent, ha tudom, hogy nem szívből jövő a lánykérés?
A barátommal elég sokat vitatkoztunk az utóbbi időben azon, hogy ő nem tudja, hogy mit vár a jövőtől, nem akar tervezni, és nem tudja, hogy akar-e házasodni, akar-e gyereket, de még azt sem, hogy velem akar-e lenni majd 5-10-15 év múlva.
Mivel félt mindenféle elkötelezettségtől, és azt mondta, hogy még fiatal ahhoz, hogy előre tervezzen, én inkább szakítani akartam vele.
Erre hirtelen megkérte a kezem.
Nem arra vágytam, hogy hirtelen változzon meg minden, és kérje meg a kezem, csak hogy tudja mondani biztosra, hogy én vagyok, akivel le akarja élni az életét.
Szerintem ez a lépése csak azért volt, hogy ne hagyjam el, és nem azért, mert egyik napról a másikra hirtelen elkötelezné magát mellettem, és úgy meg nem akarok belemenni, hogy lehet, hogy egy hét, vagy hónap múlva visszavonja.
Mi a megoldás?
Kicsit olyan, mint a jóbarátokban chandler és monika. Ott is szinte ugyanez volt a helyzet, csak nem a lány mondta a dolgokat, hanem a többiek. A sorozatban nemet mondott monika.
Egyébként én is ezt tenném, ha nem akarnék egy-két éven belül férjhez menni, addig maradnék vele amíg jól érzem magam. Később lehet, hogy meggondolja magát és magától megkér. Ha pedig nem, akkor még mindig vannak mások, akikkel egyezik az igényetek.
Amúgy fontos tudni, hogy mennyi ideje vagytok együtt, mennyi idősek vagytok és hogy éltetek e már együtt.
nem tudom, a te szüleidnek milyen a házassága, de engem sajnos az élet nagyon megtanít arra, hogy ez mennyire hatalmas és KOMOLY döntés, amibe csak akkor szabad belemenni, ha ezt mindkét fél, maximálisan, tényleg teljes elszántsággal komolyan gondolja.
Én azt tanácsolom neked, hogy így nem szabadna belemenned, mert eltelne pár év, és megkapnád, h ő nem is akarta ezt, csak te kényszerítetted úgymond bele stb, és jönnének a veszekedések, válás...ha gyerek is lenne addigra, az egész még bonyolultabb lenne. Sok fájdalomtól kímélnéd meg magad, ha ezt most jól átgondolnád.
Talán meg kellene mondanod neki, h szereted és nem akarod ezt így ráerőltetni, hanem akkor szeretnéd tényleg összekötni vele az életed, amikor majd a te akaratodtól függetlenül is, benne is megérik ez a döntés, hogy szeretné veled összekötni az életét.
És kívánok neked egy boldog, és ilyen csalódásoktól mentes életet!
Azt mondtam neki, hogy gondolja át, hogy biztos ezt akarja-e, és őszintén mondja meg, hogyha ezt csak ijedtségből csinálta.
Megmondtam neki, hogy én nem azt akartam, hogy kérje meg a kezem, hanem azt, hogy éreztesse, hogy fontos vagyok neki, és tervezi velem a jövőt, és nem akartam belekényszeríteni ebbe.
Elmondtam, hogy nem szeretném azt, hogyha együtt maradunk, összeházasodunk, akkor évek múlva azt kelljen mesélnem, hogy úgy kérték meg a kezem, hogy megfenyegettem, hogy elhagyom, ha nem teszi...
Erre azt mondta, hogy szeret és bármit megtenne értem, de kell neki még egy kis idő, hogy biztos legyen a dolgában.
Úgyhogy most várunk, és vagy eljegyez, megkér újra, vagy nem, de azt mondta mindenképp együtt akar lenni velem, mert szeret, és soha nem akar elveszíteni, és ez a mondat az, amire én vágytam. :)
Igen, de nem értem, hogy a sok vita alatt, ami miatt ide jutottunk, miért nem tudta ezt mondani?
Mindig csak azt hajtogatta, hogy fiatalok vagyunk (22-23), ne foglalkozzunk a jövőnkkel, hagyjuk ezt a témát, én még nem akarom elkötelezni magam, stb.
Az esett rosszul mindig, hogy nem mondta, hogy el tudja velem képzelni a jövőjét, és hogy csak én kellek neki...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!