Lányok, nök! Nálatok volt olyan hogy nagyon vágytok eljegyzésre de nincs, s 1-2 évet vártok, és emiatt kicsit összetörtök? Vagy volt olyan aki a pasi kezét kérte meg?

Mi 4 éve vagyunk együtt a párommal. Úgy két-három hónapja kezdtem el vágyni rá, hogy megházasodjunk. Egy kis idő után összeszedtem a bátorságom és elmondtam neki, hogy szeretném ha elvenne feleségül. Persze hirtelen köpni-nyelni nem tudott. :D

A válasz az volt, hogy "de ugye nem jövő héten akarod?!" Mondtam neki, hogy nem, de azért jövő évben jó lenne... Azóta fel-fel hozza a témát, rákérdez részletekre, másoknak is viccelődik azzal, hogy megkértem a kezét, szóval azt hiszem ezt igennek vehetem. XD

Mondjuk stabil a kapcsolatunk, eddig is egymással terveztünk, csak valahogy a házasság nem volt komoly téma, lerendeztük azzal, hogy persze legyen majd egyszer, de nem sürgős.

Egyetértek az előttem szólókkal. Beszéljen a pasival őszintén, köntörfalazás nélkül, ha 1-2 +x év után nem lehet beszélni vele a jövőjükről, akkor ott komoly gondok vannak. Ha 1-2 éve már az ígérgetés megy, akkor is le kell ülni beszélgetni, hogy nincs-e félreértés, és végső esetben szerintem ultimátumot kell adni.

Szia. nekem nincsenek ilyen jo sztorijaim de azert leírom a helyzetem, nagyon hasonlít egy előzőhoz.

A párom alig voltunk egyutt 1-2 hónapja de már akkor mondta hogy mennyire el akar venni, mondjuk akkortájt már ossze is költöztünk szóval tényleg viszony gyorsan haladunk mindennel. Azóta túlzás nélkül mondom hogy 1 hét nem telik el hogy ne tenne erre megjegyzést, hogy milyen lesz a lagzi, képeket mutogat menyasszonyi ruhákról "alig varja h ilyenbe lasson" stb. Megkérdezte milyen típusú gyűrűk tetszenek, milyet vegyen? (Ez így kerek perec.) mikor először mondott ilyeneket teljesen szótlan lettem mert én semmi ilyesmit nem terveztem a közeljövőmbe. De azóta már én is izgatott lettem magamra sem ismerek. Én is folyton várom h 'hu majd a szülinapomon biztos' 'hu majd nyaralason a tengerparton' de nem.. és emiatt én is néha úgy elkeseredem (egy elöttem kommentelo lány is pont ilyen erzesrol irt). Már a számitógépen is folyton nézem az előzményeket h vajon nem e néz gyűrűt vagy ilyesmi (de persze nem). Egyébként én soha nem hozom szóba nehogy azt hidje ráerőltetem magam. Azt is megbeszeltuk már h 2 éven belül szeretnénk bövíteni magunkat egy kis csöppséggel. Természetesen én csak házasságba szülnék gyereket. nem tudom h mi járhat az ő fejébe van munkaja, aránylag jól keres.. van lakas, kocsi, nem vagyunk rossz helyzetben, nem tudom számára mi hianyzik még ahhoz h megtegye ezt a lépést ne csak beszeljen róla. Én soha nem kérném meg egy fiú kezét se, szóval ha fél éven belül nem teszi meg én elhagyom,mivel egyet ertek azzal a kedves hozzászólóval aki azt irta hogy egy felnőtt ember el tudja donteni kivel akarja leélni az eletét. És A miatt is mert nem akarom nagyon kitolni a csaladalapítast, nekem még nem igazán indult be a munka, nekem a kovetkezo pár evben lenne a család téma aktualis. Utana en bekerulok a mokuskerekbe nehez kijonni babazni majd utana visszajutni nagyon nehez az en szakmamban. ha nem ő az igazi, akkor valaki más, nem élem meg kudarcként :) de tenyleg nem tudom mi játszódhat le az ilyen férfiak fejébe. Legalább ne mondaná mindig...

Nem kell várni, meg kell kérdezni sajnos. 2,5 év után nyaraláson vártam, hogy végre megteszi, hát nem. Akkor már rákérdeztem, mivel 2 éves évfordulón is vártam volna, de mivel nem tette meg, megmondtam hogy jövőre már jó lenne. AZt mondta ok majd.

Nyaraláson rákérdeztem, eszébe sem jutott állítólag! 1,5 éve majdnem együtt élünk. Van egy hülye kölke, aki egy hisztérika és utálom, ezért inkább eljövök ha odahozza a kis szutykot. Ez az egy dolog áll közénk.

Megmondtam hogy lemondok az esküvőről is, ha a kölköt elfelejti.

Most ott tartok hogy 3 év után kell kilépnem ebből az egész dologból, ami nehezebb mintha még az elején lezártam volna. SZeretjük egymást, de nekem elegem van abból hogy nekem kellett megkérni a kezét stb. Én is vágyom a saját tündérmesémre, nem erre a megaláztatásra.