Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom 7 év együttlét után sem mutat hajlandóságot hogy megkérje a kezem, mit tegyek?
Kényes dolog ez, beszélni sem szeretek róla. Nem vagyok az a típusú nő aki "minden áron" el akarja vetetni magát, és az esküvő körül forog minden gondolata, de azért én szeretnék esküvőt és fontosnak tartom.
28 éves vagyok, a párom pont 10 évvel idősebb nálam. 7 éve vagyunk együtt, 3 éve együtt is élünk. Közösen építkeztünk, rendezgetjük az életünket. Nem teljesen felhőtlen a kapcsolat, vannak súrlódások, nézeteltérések, de nem komolyak, alapvetően együtt képzeljük el a jövőt, szeretjük egymást. A bökkenő ott van, hogy a párom nem esküvő párti, eddig komolyabban szóba sem került a téma. Én csak az utóbbi időben kezdem pedzegetni finoman, félig viccből, mert kezdem érezni hogy megy el az idő fölöttem. Az a baj, hogy 28 éves vagyok és nem leszek már fiatalabb. Úgy gondolom, hogy elég ideje vagyunk együtt ahhoz, hogy eldöntse én vagyok-e élete párja, azt pedig tudja, mert mondtam, hogy nekem fontos az esküvő, anélkül nem tudom elképzelni. A másik pedig hogy gyereket is szeretnénk majd, de én azt is csak rendezett házasságba vállalnék.
Odáig nem süllyedek soha, hogy könyörögjek neki hogy vegyen el, én nem fogom megkérni a kezét, de örökké nem akarok hiába várni. Lassan kezd tényleg komoly probléma lenni ez nekem, ha pedig felhozom akkor vagy elvicceli, vagy azzal jön, hogy vannak fontosabb dolgok amiket előbb meg kell oldani. Ultimátum kéne adjak? Az viszont megint nem fair dolog, nem akarom hogy kényszerből tegye meg, az én nyomásomra. Én azt szeretném ha szabad akaratából tenné meg, mert Ő is szeretné. Sokszor nem értem a dolgot, talán velem van a baj, amiért bizonytalan, és nem akar végleg elköteleződni.
válasza: válasza:A férjed nem házasságpárti. Ahogy írod, hét éve vagytok egy pár, ebből 3 éve éltek együtt. Ha nem szeretne és nem veled képzelné el a jövőt, nem költözött volna veled össze és már rég szétmentetek volna a 3 év együttélés alatt.
Esküvő attól még lehet, és talán akkor ha közös gyereketek lesz és gondolom a férjed sem szeretne, majd apaságit aláírni, hogy vállalja, hogy az övé.
Nálam és a páromnál ez pont fordítva volt, én nem szerettem volna esküvőt, az volt bennem, hogy ez csak egy papír. De most, hogy jön a közös babánk úgy éreztem, hogy szeretnék vele összeházasodni, pedig ezt még én sem hittem volna magamról.
Tehát lehet, hogy nálatok is változhatnak a dolgok, de hogyha mégsem, szerintem kár lenne ezért véget vetni egy boldog kapcsolatnak.
válasza:Hát pedig hozd fel a témát, mellébeszélés nélkül. Miért jönne ki rosszul 7 év után? Ha ő hozza fel, akkor rendben van?
Azt azért már jóval előbb tisztázni kellett volna, hogy melyikőtök mit akar, és nem beszélni nem tudó, szerényke módon várni. Akkor talán nem jutottatok volna el odáig, hogy azt kérdezd, hogy "Utlinátumot adjak?".
válasza: válasza:mi az hogy nem volt idő megbeszélni? :DDD 7 év alatt???:D:D:D
ne röhögtess már, könyörgöm. én a barátommal csak 2 éve vagyunk együtt, nem élünk együtt és még egy darabig nem is fogunk, de mégis szóba került már ez a téma valahogy és érdekes, értelmesen meg tudtuk beszélni.
egyébként meg ahhoz képest, hogy 'te nem olyan nő vagy aki mindenáron el akarja vetetni magát' már mégis felmerült benned az ultimátum, hogy vagy elvesz, vagy elhagyod... akkor ez mi is?? komolyan nem értem az ilyen hülye nőket, akik ennyire rágörcsölnek egy nyomorult papírra aztán csodálkoznak, hogy nem kellenek senkinek...
válasza:Nézd. Te magad írtad, hogy nem házasságpárti. Eddig te sem hoztad fel a témát. Együtt éltek, együtt építkeztek, együtt terveztek jövőt, tehát megvagytok. Gyanítom neki ez tökéletesen jó így, és mivel eddig te sem tiltakoztál a dolog ellen, ebbe bele is nyugodott (hallgatás beleegyezés, tudod). Hidd el, hogy csak úgy a semmiből nem fogja megkérni a kezed, mivel eszébe se jut, neki az csak egy felesleges papír, vagy nem tudom mi az ellenérve. Ettől még simán veled akar élni holtodiglan-holtáiglan, családot akar, stb.
Ha neked ez ennyire fontos, akkor mondd neki. Bár ennyi idő alatt illett volna már tisztázni az ilyesmit. Lehet, hogy ha komolyan elmondod neki, hogy mennyire fontos lenne ez neked, és gyereket is csak házasságban vállalnál, akkor elgondolkodik rajta. Az is nyomós érv lenne, ha tisztáznád, hogy nem akarsz nagy esküvőt és világraszóló lakodalmat, tehát olcsón ki lehet hozni a dolgot, mert sokan nem szívesen dobnának ki az ablakon 1-2 milliót ilyesmire. De ha csak viccelődve mondod neki, nem is veszi másnak. A férfiak nem értik az utalásokat.
De azért a saját értékrendedet is tisztázd. Tényleg annyit ér a szemedben ez a papír, hogy eldobnál egy működő kapcsolatot, ha ő nem akar esküvőt...?
Nem idő nem volt megbeszélni, hanem eddig ez komolyan bennem sem vetődött fel, gondoltam majd eljön az ideje, nem éreztem szükségét. Mostanában érzem hogy kezd sürgetni az idő, mi ebben olyan érthetetlen??
És ja, nem vagyok olyan nő, ha olyan lennék akkor már 3 év után a fülét rágtam volna, most meg pláne ezzel zaklatnám, de nem akarom. Pont ez az, hogy nem akarom kényszeríteni, ha magától ezt nem akarja akkor végső esetben keresek mást, mert ezek szerint mégsem illünk össze.
Nem tudom, én fogalmazok rosszul, vagy egyesek értelmezési képességeivel van a gond?...
válasza:Persze, nem ezen múlik a boldogság, de én mégis szeretnék esküvőt, és nem szeretnék róla lemondani. Így is elég sok kompromisszumot hoztam, alkalmazkodtam, ebben nem szeretnék.
Az elején pedig normál esetben nem beszélünk esküvőről, vagy valaki ez alapján jön össze valakivel, hogy elveszi-e a jövőben vagy nem? Nekem akkor ilyen eszembe se jutott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!