A párom 7 év együttlét után sem mutat hajlandóságot hogy megkérje a kezem, mit tegyek?

Kényes dolog ez, beszélni sem szeretek róla. Nem vagyok az a típusú nő aki "minden áron" el akarja vetetni magát, és az esküvő körül forog minden gondolata, de azért én szeretnék esküvőt és fontosnak tartom.

28 éves vagyok, a párom pont 10 évvel idősebb nálam. 7 éve vagyunk együtt, 3 éve együtt is élünk. Közösen építkeztünk, rendezgetjük az életünket. Nem teljesen felhőtlen a kapcsolat, vannak súrlódások, nézeteltérések, de nem komolyak, alapvetően együtt képzeljük el a jövőt, szeretjük egymást. A bökkenő ott van, hogy a párom nem esküvő párti, eddig komolyabban szóba sem került a téma. Én csak az utóbbi időben kezdem pedzegetni finoman, félig viccből, mert kezdem érezni hogy megy el az idő fölöttem. Az a baj, hogy 28 éves vagyok és nem leszek már fiatalabb. Úgy gondolom, hogy elég ideje vagyunk együtt ahhoz, hogy eldöntse én vagyok-e élete párja, azt pedig tudja, mert mondtam, hogy nekem fontos az esküvő, anélkül nem tudom elképzelni. A másik pedig hogy gyereket is szeretnénk majd, de én azt is csak rendezett házasságba vállalnék.

Odáig nem süllyedek soha, hogy könyörögjek neki hogy vegyen el, én nem fogom megkérni a kezét, de örökké nem akarok hiába várni. Lassan kezd tényleg komoly probléma lenni ez nekem, ha pedig felhozom akkor vagy elvicceli, vagy azzal jön, hogy vannak fontosabb dolgok amiket előbb meg kell oldani. Ultimátum kéne adjak? Az viszont megint nem fair dolog, nem akarom hogy kényszerből tegye meg, az én nyomásomra. Én azt szeretném ha szabad akaratából tenné meg, mert Ő is szeretné. Sokszor nem értem a dolgot, talán velem van a baj, amiért bizonytalan, és nem akar végleg elköteleződni.