Itt az oldalon miért vágnak fel rá annyian, hogy 1-2 hónap év után megkérték a kezüket?

Kedves kérdező!

Már ne is haragudj, de rettenetesen csúf, lekezelő stílusban kommunikálsz. Attól, hogy te valahogy éled az életed, még nem kell gyakorlatilag lehülyézni azt, aki nem így él.

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy fiatalka vagy még, kevés élettapasztalattal, ám annál markánsabb véleménnyel. De ha más ír hasonló stílusban, akkor meg vérig sértődsz.

Sok dolog van még az életben és a párkapcsolatban, házasságban is, amit meg kell tanulnod. Az egyik az, hogy ne legyél ennyire lekezelő másokkal. Ha ezt csinálod a férfival, aki melletted van, akkor nem sokáig lesz melletted.

Szerintem ez annyira a pártól függ, hogy nem érdemes általánosítani. Évekig tartó járás/együttélés után is lehet válás a házasságból, ha az a kapcsolat nem volt olyan minőségű, hogy igazán megismerje egymást a két ember és az első nagyobb krízis után nem képesek már együtt gondolkodni.

De ismerek olyan párokat is, akik tényleg pár hónap járás után házasodtak és azóta is együtt vannak. Barátom szülei pl. és ráadásul fiatalok is voltak, 23 éves férfi és 19 éves nő. Azóta is boldogok, pedig átmentek olyan problémákon, amit tényleg nem kívánnék senkinek (betegségek, anyagi helyzet), és itt a válás rovatban olvasható kérdések alapján sokan már rég váltak volna...

Szerintem a kapcsolat a kommunikáción múlik, sajnos ma ez elég silány és az emberek nem ismerik meg igazán a másikat, nem ismerik a másik értékrendjét, jövőbeni terveit, problémamegoldó készségét, stb. Ezen kívül kiveszett az együttérzés és a közös megoldáskeresés képessége.

Ha úgy adódna, én most is hozzámennék a barátomhoz, pedig a kérdés alapján biztos naiv vagyok, hiszen 9 hónapja járunk (igaz előtte évekig már nagyon jó barátok voltunk). Nem dicsőség, nekem így alakult, és nem nézem le azt, aki mondjuk soha nem házasodik meg, nem kötelező mindenkinek családban élnie.

"Szerintem a lényeg, hogy valaki legyen olyan összhangban és ismerje a másikat annyira, mint mi tettük, mert ez számít igazán, nem a járás időtartama. "

Na köszönöm szépen. Ennyi lenne a dolog.

És ez még úgy is beüthet, mármint az összhang, ha a felek nem ismerték egymást régóta....

Kérdező: szerintem nem vágnak fel. Egyszerűen a feltett kérdésre válaszolnak és ennyi. Nem kell irigykedni, nem kell a rosszat látni mindenben, nem kell azt feltételezni, hogy idegennek mondtak igent, csak hogy valaki elvegye őket....

Igen is meg lehet valakit ismerni 1 hónap alatt is annyira, hogy teljesen tisztán, hátsó szándék nélkül (mindegy ki csak vegyen el alapon), boldogan igent mondjon a lánykérésre/megkérje a párja kezét, csak mert érzések vannak, olyan szintű lelki kapcsolat=összhang 2 ember között amit nem sokan élnek meg, mert nem találkoznak vele...

Én is így jártam egyébként. Gondolom ez is fáj neked...

Mi nem ismertük egymást, csak nagyon rövid ideje....

Május 18.án ismerkedtünk meg - ismerkedtünk, beszélgettünk ....majd

Június 5.én volt az első randink.

Július 3.-án pedig megkérte a kezemet.

Ezt egyszerűen érezni kell....hogy a lelki társadat találtad meg. ENNYI.

Egyébként nem azonnal házasodtunk. Hanem összességében 1 év járás, és fél év együtt élés után.

A férjem akár 1-2 hónap után is elvett volna, és én is hozzámentem volna halálos nyugalommal. Csak azért nem házasodtunk meg, mert még suliba jártunk....mikor letelt a suli 1 éve, mi is 1 évesek lettünk. Összeköltöztünk, majd fél évre rá összeházasodtunk.

Egyszerűen azt éreztük, hogy nincs mire várni. Lelki társak vagyunk, eszméletlen jól kijövünk, jókat szeretkezünk, jókat szórakozunk együtt/barátokkal/családdal...mi a francra vártunk volna?

Nem az idő a lényeg. Hanem a 2 ember, és az ő kapcsolatuk minősége.

Volt aki le akarta beszélni a férjemet, mivel csak 22 éves volt az esküvőkor ,( én 25), mondván annyi csaj van még akit nem dugott meg...erre ő azt mondta hogy lehet hogy sok csaj van még a világon, de őt nem érdeklik más nők....

Az egyik haverja (csaj) is be akart próbálkozni. 6 éves barátságuk alatt 1x se kellett neki a férjem...csak pont az esküvő előtt 5 nappal próbálta benyalni magát. Nos nem jött össze neki. Esélye se volt...

A házasságunk után nekem is volt olyan, hogy munkatárs bepróbálkozott...egyszerűen nem tudtam pasiként nézni rá mert nekem csak 1 pasi van:) és kész...esélye se volt.

Már majdnem 4 éve vagyunk együtt. Megéltünk már nehéz dolgokat, de soha nem szűntünk meg szeretni egymást, és törődni egymással. Nem szűnt meg a szerelem, a bizalom, az őszinteség, a hűség.

Összetartozunk. És ott ahol 2 ember összetartozik, nem számít sem az idő, sem semmi más...