Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van ez? Eljegyzési mizéria.
Előre jelezném, hogy nem provokációnak, meg vitaindítónak szánom a kérdést, csak érdekel ki mit gondol, szóval ehhez mérten várom a válaszokat!
Miért van az, ha egy lány felteszi a kérdést, hogy hogyan célozzon a párjának arra, hogy lehetne már eljegyzés (itt az évek óta tartó, együttélős kapcsolatokra gondolok persze), szinte mindenki lehurrogja, hogy várjon, hova siet, a pasi még nem érett rá, és különben is, minek akar férjhezmenni, nem a papíron múlik, meg hasonlók.
Tehát ha én nő létemre úgy érzem, ideje lenne az eljegyzésnek, és ezt szeretném a párom tudtára adni, mert ő meg nem mozdul, milyen módszerrel tehetem, ami elfogadható, mert a kérdéseket olvasva egyik sem az:
-ha szólsz, hogy szeretnéd: sürgeted, oda a meglepetés, tuti elhagy, mert kikényszerítetted
-ha nem vagy ilyen egyenes, csak célozgatsz: gonoszul manipulálod, stresszeled, tuti elhagy, mert a válaszolók is lelépnének az ilyen szemét nő mellől
-nem szólsz, magadban fortyogsz: tönkreteszed a kapcsolatod az ezen való görcsöléssel, tuti elhagy, mert sárkányosodsz
Most komolyan, várni kell a mai lányoknak akár évekig, mosolyogva szó nélül, mert a pasi dolga megkérni a kezét?
Oké hogy régen ez volt, de a nagypapámék idejében nem is tököltek a pasik évekig, max. 1 éven belül eldőlt, lesz e lagzi. Manapság ugye nincs így, de én személy szerint igazságtalannak érzem, hogy a többség szerint csak a pasinak van joga dönteni, a nőnek a jelek szerint semmi beleszólása a dologba, mert akkor a közvélemény szerint egy hárpia. Én nem akarok még férjhez menni, fiatal vagyok, most kezdtem dolgozni, nem időszerű.
De már 3 éve együtt vagyok a barátommal, és ha neki is lesz teljes állása, és adottak lesznek a feltételek, nem vagyok hajlandó rosszul érezni magam amiatt, hogy döntést várok tőle, mi legyen a jövőben. Nem fogom szó nélkül tűrni (mert a meglepetés fontos ugye) hogy meg se mukkan, és csak szaladnak az évek.
Szerintetek nem igazságtalan, hogy a férfiaknak végül is éveik vannak rá, hogy eldöntse, el akar e venni, de a ha a nő a lánykéréstől számított 5 másodpercen belül nem mond igent, nem is gondolja komolyan a dolgot, meg nem is igaziak az érzelmei?
Valahogy nekem ez nem kerek, hogy csak a pasik dönthessenek, végül is nem csak az ő életéről van szó, nem?
Gondolom egyikőtök se hagyná, hogy a párja döntsön helyette arról, odaadja e valakinek a fél veséjét, akkor ez miért van így?
Várom a véleményeket, és kérem mellőzzük a sértegetést, a házasság szükségességét, a papír fontosságát becsmérlő kommenteket! Köszönöm!
Én nőként azt mondom, hogy igenis meg lehet mondani... de nem mindegy hogy hogyan. Sztem az a legjobb megoldás, ha közöljük a párunkkal, hogy eltelt x év, mi szeretnénk továbblépni, családot alapítani, hivatalosan is kifejezni az összetartozást stb. De nem hisztizni, követelőzni, ultimátumot állítani.
(mondjuk az én esetemben ez tárgytalan, mert 3 hét után meg lett kérve a kezem :P)
Igazad van, joga van tudni a lánynak, hogy mire számithat. Nem veszitheti az idejét évekig, aztán a pasi fogja magát és egyet gondol. Ha már mind2 érzi, hogy komolyak a kapcsolat akkor nyögje is ki, hogy mik a tervei.
Egy komoly kapcsolatban a férfi nem veszi zokon, ha rá van kérdezve, csak az fut el,aki nem is gondolja komolyan. Az ilyen meg jobb is ha elfut a kötelezettségek elöl.
Természetesen én sem a hisztis megnyilvánulásokra gondolok, de mai itt megy néha, az szerintem nem normális.
Olvasom egy ideje a kérdéseket, és szinte kivétel nélkül azok a visszatérő válaszok hogy:
-nem kell papír a boldogsághoz, szar a kapcsolatod, ha házasodni akarsz (aki szerint fontos a házasság, ássa el magát, vagy mi?)
-ne vedd el a pasitól a meglepetés örömét, mit számít, hogy már 6 éve vársz...
-ha szólsz és megkér, életed végéig benned lesz, hogy csak muszájból tette, nem is akart elvenni
-nem áll készen, majd megkér, ha megérett rá (és ha szegény nő már 5 éve készen áll, így járt?)
Most le leszek pontozva, de én ugy gondolom, hogy akik ezeket irják, azokat még senki nem kérte meg.
Ha nekik nem sikerül hát másnak se sikerüljön.
A nők se semmik, csak az a fontos, hogy ott villogjon rajta a gyűrű. Elhagyni valakit, aki szeretsz, mert nem vesz el? Életed szerelmét otthagyni, egy másik fasziért, aki talán nem annyira tökéletes, de legalább megveszi a gyűrűt.
A házasság nem bizonyosság. Bizonyosságot a kölcsönös szerelem, megbecsülés, szeretet, őszinteség érzésével nyersz, nem egy gyűrűvel.
(Ha meg azt mondom, a nő kérje meg a férfit, vagy bocsássa megbeszélésre, akkor a férfiaknak leesik a heréjük, a nők meg sírnak, hogy de-nem-akarom-az-nem-romantikus-és-a-Kate-Hudsonnal-sem-úgy-volt-a-filmben.)
25/L
Én az ilyen kérdésekre válaszolóknak és kérdezőknek ajánlanám a "Nem kellesz eléggé" című filmet. Szerintem tökéletesen bemutatja ezeket a dolgokat, az oltári nagy baromságoktól kezdve a teljesen jogos dolgokig.
Az egyik legjobb szál a filmben, amikor Jennifer Aniston döntés elé állítja Ben Afflecket. Vagyis ez így nem teljesen igaz, egyszerűen csak megkérdezi a pasit 7 év után, hogy szándékozik e valaha is feleségül venni őt?!(korábbi beszélgetések már voltak a témában és csak a kertelés ment). A pasi meg csak áll egyhelyben,zsebre tett kézzel, nem mond semmit..a nő meg elhagyja.
Egyrészt én nem biztos, hogy képes lennék eldobni 7 évet, csak így, bár a pasi úgy nézett ki, hogy a hallgatásával elég egyértelműen megmondta mik a céljai, vagy épp mik nem. Később bizonyítja is, hogy bizony ő egy nagyon jó ember, akire lehet számítani. Ekkor jön az, hogy hát de mit számít a papír, a lényeg, hogy szeretik egymást és számíthatnak a másikra.
Ugyanakkor ott van, hogy a nőnek fontos a házasság és a pasi nem akarja őt elvenni feleségül. 7 év után az ember el tudja dönteni, mit akar, és ha mégsem akkor az baj. A nőnek várnia kellett volna még éveket, hogy hátha egyszer a párja megkéri a kezét?! Nem..a sarkára állt, megkérdezte hosszadalmas beszélgetések után, és hallgatást kapott rá. Szerintem érthető, hogy elhagyta. Mert még ha nemet is mond..legalább tudja mit akar.
Szerintem fontos az, hogy a férfi kérje meg a nő kezét, maradjon meg ez a feladat a férfiaknak, és így ezzel együtt fontos az is, hogy a férfi tisztában legyen a nő vágyaival. Ennek így kéne mennie. A pasi tudja mire vágyik a másik, mi tenné őt boldoggá, ő ad magának egy kis plusz időt, ha esetleg még nem érezné magát késznek, majd meglépi a lánykérést.
Szerintem ott már eleve baj van, ha ezt egy nőnek mondania kell, és ultimátumot kell adni(ami persze nem jelenti, hogy nem lenne jogos). Beszélgetni kell egymással, a tervekről, célokról, a kapcsolatról, a közös útról, és akkor mindenki tudja ki mit szeretne és teljesen felesleges a későbbiekben ultimátumot adni, meg hisztizni, hogy erőlteti az eljegyzést, vagy hogy nem hajlandó elvenni.
Maximálisan megértelek kérdező. Hozzátenni sem tudok mit az általad leírtakhoz, mert tényleg így gondolkodom. Már sokszor elmerengtem ezen az igazságtalanságon, hogy mi tulajdonképp csak várhatunk. :S
Tényleg ez valahogy egyedül a férfira van bízva. Vagyis oké: ha megtörténik a lánykérés, mondhat a lány nemet is, de megakadályozni nem tudja, ahogy előidézni sem - kivéve, ha mégis, de akkor meg hárpia.
Furcsállom a nőket, akik így állnak hozzá, hisz nyilván más tekintetben az egyenjogúságot szeretik. Megosztott házimunka, ilyen apróságok, no meg a nagy tervek: pl. a gyerekvállalás is elvileg közös döntés, az is, hogy mikor.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy sok nőnek manapság tényleg az a lényeg, hogy legyen valami az ujján, mit számít az, hogy 3 hónapja ismeri a "párját".
Nem is ezekre gondolok, mert én is teljesen komolytalannak érzem.
Viszont tényleg sok olyan van, hogy szerencsétlen csaj csak vár és vár, mert ugye nőként nem illik szóba hozni a dolgot.
Arra pedig, hogy mennyivel lesz jobb a kapcsolatom a papírtól, azt mondanám, hogy nyilván semmivel. De magamból kiindulva, én nagyon hagyománytisztelő családból származom (egy válás sem volt a szűk családban eddig, és ahogy látom, jók a kapcsolatok), és nekem fontos a papír. Tudom, hogy manapság ezért megkövezés jár, de én vállalom, igenis csak úgy vennék lakást/vállalnék gyereket, hogy férjnél vagyok. Nekem ez mutatja, hogy tényleg életünk végéig gondoljuk (és igen, nem biztos hogy sikerül. De csak ezért meg se próbálni, szerintem gáz.)
Ráadásul nekem sántít az az érv, hogy nem számít, mert ha a férfinak nem számít, a nőnek meg igen, akkor határtalan önzés nem aláírni. Akkor neki csak egy puccos nap az életéből, nem? Rokonlátogatóba is eljön velem, pedig utálja (ez is egy nap), az esküvő is csak ennyi lenne, ha tényleg nem számít, csak papír. De úgy érzem, annak aki ezzel takarózik, és nem akarja aláírni, sokkal több annál...
Én azt nem értem, miért kell ebből ekkora ügyet csinálni. Nem 5-8-10 év után kell borítani a bilit, hanem ha már komolyabb a kapcsolat elmondani, hogy te feleség szeretnél lenni, számodra a házasság egy kapcsolat csúcspontja és a családalapítás első lépése.
Amikor 5 hónapja voltunk együtt a párommal, akkor volt az anyukája esküvőre. Ekkor megmondtam neki hogy én is szeretnék férjhez menni előbb-utóbb, hogy a jelenlegi divattal ellentétben számomra fontos dolog az esküvő, a házasság. Nyilván nem azt vártam tőle hogy akkor megkér. De mivel én felhoztam a témát és ő is válaszolt, nem ért minket meglepetés.
Szóval szerintem az a baj hogy sok lány lapít és amikor betelik a pohár akkor már csak a zsarolás marad.
Kérdező, a te párod mit gondol a házasságról? Vagy 3 év alatt még sosem beszéltetek erről?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!