Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ilyen az anyósom? És egyáltalán minden anyós így viselkedik?
Nem rég volt az eljegyzésünk a párommal és még ebbe is bele akar szólni. Most az lényegtelen hogy miért, de beleszólt, ráadásul megsértődve is adta elő, amire már nem tudtunk mit reagálni...Én csak azt nem értem, miért nem lehet ez csak a mi dolgunk a párommal, miért kell ebbe is beleszólni és megmondani hogy ő hogyan szerette volna?Nem az a lényeg hogy mi hogyan szeretnénk, az esküvőnkön is megfog sértődni ha valami nem úgy történik ahogy ő szeretné?
Párom egyszerűen konfliktuskerülő, nem akar vitatkozni és ezért nem szólt rá egy szót sem, hogy igazságtalannak érzi..
Én sajnos már látom lelki szemeim előtt a jövőnket, jön a gyerek, a gondok, ez az és majd akkor is jogot fog érezni beleszólni. (esetleg még meg is sértődik) Nem értem miért nem lehet hagyni minket, had éljük az életünket anélkül hogy nekik megkéne tökéletesen felelnünk?
Ha valakinek van hasonló története az is meséljen, abból is lehet tanulni:)
válasza:Irigylem a menyed:) Miért nem kaphattam én is ilyen anyóst...
Ja azt még elfelejtettem odaírni, hogy lelkileg zsarolja a fiát. Mit lehet tenni ilyen esetben? Nem akarom hogy ez a helyzet rosszabb legyen.
Amúgy 22 évesek vagyunk.
válasza:Megnyugatatásképpen: nem vagy egyedül :-(
Az én anyósom is ilyen. Most várjuk első babánkat, és ő már kitalálta, hogy melyik szoba legyen a babáé, milyen színű legyen a fal, hogy nevezzük el a gyerekünket, mit hogyan csináljunk majd... és természetesen ha finoman közlöm vele, hogy mi máshogy gondoljuk, akkor megsértődik. Úgy csinál, mintha ő lenne a gyerek anyja, és nem én. Párom ráhagy mindent, nem szeret veszekedni; de engem baromira idegesít.
válasza:
válasza:Nem minden anyós ilyen.Az enyém legalábbis nem.Szerintem még semmibe sem szólt bele,de nem is lakunk egy fedél alatt.Anyukám sem szól bele semmibe.Bár párom szerint töm engem a hülyeséggel,de tudja valahol hogy ez nem igaz és persze én is.
Na,de APÓS!Az ő házában élünk.4-6 hetente jár haza külföldről kb 1, max 2 hétre!De alíg várjuk,hogy elmenjen. :)
Mindig hozzánk vágja,hogy kifolyik a pénz a kezünkből,holott mi cakkunk-pakk keresünk 182.000 Ft-ot.Ő meg 500-600.000-et és mielőtt újra megy dolgozni már kölcsön kell kérnie valakitől,hogy tudjon euró-t beváltani.És mi fizetünk mindent (bár majdnem jogosan,hisz ő alig van itthon)a gyereknek is be kell vásárolni stb.Most már nem,de régen mindig hozzám vágta,hogy én csak azért lakok itt,mert a fia is.Nincs semmink,akkor mire verjük a mellünket.Mert neki ennyi idősen volt lakása.(elfelejti,hogy mielőtt lett lakása,azelőtt 3 gyerekkel egy kis szobában kuporogtak és az önkormányzattól kaptak egyet.Ez már nem így van sajna,de ő még ebben él.Ja és én minek szólok bele a pénzügyekbe,hisz nem adok haza semmit,hisz nem dolgozok?Ekkor kifakadtam,hogy a k.va anyád dolgozik akkor délutántól este 10-ig?Haza adom a pénzt,de nem neki.Sőt a párommal egy számlánk van és hozzá két kártya.De mára párom is belátta,hogy ez így nem mehet tovább.Így elbeszélget vele minden alkalommal,mikor hazajött,hogy hagyja abba az efféle viselkedését,mert emiatt költözött el a másik 2 fia is.
válasza: válasza:Én nem a nagy veszekedésekre gondoltam, mikor konfliktust írtam, hanem arra, hogy igenis mondja meg ha más a véleménye és ne lapuljon. Ez nem feltétlenül jelent veszekedést, de ő mégis így mondja: nem akar konfliktust.
Nem tetszik ez nekem, hogy nem tud kiállni a menyasszonya mellett..később mi lesz?A gyerekeink mellett sem fog kiállni, mert hogy szegény anyós nehogy megsértődjön???
Nem tudom hogyan vegyem rá, hogy igenis álljon ki magáért, és értem is. Ha van ebben tapasztalatotok, írjátok meg kérlek ti hogyan oldottátok meg ezt a kérdést?
válasza:Nálunk két eset van: vagy nem kérdez semmit, és olyan mintha ép nem is érdekelné mi van (a gyerekrőlk sem érdeklődik mondjuk 2 hétig) vagy ha felhív vagy mi hívjuk, netán találkozunk akkor annyi "meg kellene...." és "azt kellene, hogy...." kezdetű mondatot hallok mint soha senki mástól :)
Nála az van hogy nem tudnak szinte semmit pl. a gyerek szokásairól de állandóan ha beszélünk jönnek a tanácsok.
Ez van, én úgy kezelem, hogy annyit mondok "köszönöm majd meglátjuk" vagy ha számomra nagyon hülyeséget mond akkor megmondom hogy én nem így szoktam vagy én nem fogom így csinálni. Ennyi :)
Pl. tegnap mondta hogy hagyjam csak sírni majd abbahagyja. Én annyit válaszoltam hogy "nem fogom sírni hagyni mert nincs hozzá szívem."
Az egyenes beszéd a legjobb, csak udvariasan.
Én is abszolút udvariasan mondtam, hogy de mi így szerettük volna és nem máshogy, de így megvolt sértődve. Nem tudok vele mit csinálni,hiába vagyok udvarias, akkor is megsértődik és csak hajtogatja, hogy de ez neki ilyen meg olyan rosszul esett...
Nem értem egy eljegyzés neki miért esik rosszul, főleg, hogy nem az övéről volt szó. Szerintem ez abszolút rám és a páromra tartozik.
Félre értés ne essen, együtt is megünnepeljük, csak most az eljegyzést kettőnk közt intéztük, nem szeretem ezeket a régimódi hívjuk össze a rokonokat dolgot.
Még szerencse, hogy már külön élünk a párommal...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!