Szerinte így nem igazságos?

Eddig mindketten szülőknél laktatok? Vagy a párod albérletébe költöztetek össze?

Mert ha ez utóbbi, akkor szerintem nem fair. Mert ő mindenképp jobban jár így. Az bérleti díj nem fog változik, azt eddig is fizette. A rezsi nem fog a duplájára nőni. A fűtés, az áram nem fog lényegesen több lenni; a tv, internet is marad ugyanannyi. A kaja költség sem fog a duplájára nőni, nemcsak azért, mert te kevesebbet eszel, hanem mert egyszerűen 2 embernek jobban be lehet osztani az élelmiszereket, a főzést is könnyebb optimalizálni.

Arról nem is beszélve, hogy ha eddig egyedül élt és minden házimunkát ő csinált meg, akkor ebben is kap segítséget.

"És ha az a bizonyos cél közös akkor miért az egyik fél dolgozzon érte? Egy közös célba miért rakjon többet az egyik fél?"

Mert mondjuk a másik még tanul. Aztán majd lesz jövedelme a másik félnek is. Ez átmeneti.

"Mert mondjuk a másik még tanul. Aztán majd lesz jövedelme a másik félnek is. Ez átmeneti."

Nem, ez nem átmeneti. Az egyik félnek lett egy lakása a semmire. Gondolom nem fizeted neki vissza a lakás felét mert van jövedelmed... Ez nem átmeneti állapot, hanem egyszerű élősködés. Ha valaki tanul akkor tanuljon. Majd ha fent tudja magát tartani nyugodtan össze lehet költözni.

És ha ilyenkor valaki nemet mond az nem fillérbszóskodás. Ha csak havi 100 ezret költ rád minden hónapban az egy évben már 1,2 milla. Egy autó ára mondjuk.

35-ös:

Ez nem ilyen egyszerű. Ha a férfi már eleve önállóan él, akkor ha odaköltözik a barátnője, akkor nem fog rosszabbul járni, nem fogja később elérni a céljait. Főleg ha a célja a családalapítás. Ha egy forintot sem rak be a barátnője a közösbe, akkor is ott van, hogy nem egyedül kell háztartást vezetnie, nem kell utazgatnia, hogy találkozzon a barátnőjével, stb. Kényelmesebb, nyugodtabb, lelkileg is kiegyensúlyozottabb lehet az élete, ami pozitívan hathat a munkájára is, jobban teljesíthet, több pénzt kereshet, stb.

2 éve szakítottam az akkor még egyetemre járó és korábban másfél évig velem élő barátnőmmel, nálunk ez így volt:

Mivel saját lakásban, önállóan éltem, addig is magamat tartottam fönn, így amikor én kértem(!), hogy költözzünk össze, megbeszéltünk előtte mindent. Ő az egyetem mellett hétvégente dolgozott, alkalomszerűen, nem volt fix fizetése. Az ösztöndíjjal együtt havi 50-100 ezer Ft-ja volt. Megállapodtunk, hogy havi jelképes 10 ezer Ft-ot ad bele a közösbe, a nagy bevásárlásokat én fizetem, a napi kicsiket meg az, aki épp elmegy a boltba. A piperét, ruhát mindenki saját magának veszi.

Miután összeköltöztünk kiderült, hogy a rezsi kb. 7-8 ezer Ft-tal nőtt havonta. Ebből kb. 2-3 ezer volt a villany, a többi a víz. Más nem változott. Tisztítószerek közül csak a mosogatószerből, mosószerből és öblítőszerből fogyott egy kicsit több, a takarítószerekből nem. (Ugye a pipere cuccokat mindenki magának vette.)

Az is kiderült, hogy összességében a kajára sem kellett többet költenem. Nem azért, mert ő nem evett, hanem azért, mert szeretett főzni és napi szinten meg is tette. Sokszor csomagolt nekem (és persze magának is) ebédet. Korábban sokszor előfordult, hogy egy nehéz nap után nem volt kedvem sem bevásárolni, sem főzöcskézni és inkább beugrottam a Mekibe vagy rendeltem egy pizzát. Na, ezek az alkalmak az összeköltözésünk után nagyon lecsökkent, mert ő vacsorával várt haza. Persze voltak napok, amikor nem volt kedve/ideje készülődni, akkor elmentünk valahová enni, vagy rendeltünk valamit.

A főzésen kívül minden házimunkát felesben végeztünk. Mivel eléggé rend- és tisztaságmániás vagyok és korábban mindent egyedül csináltam, így nekem ez óriási segítség volt és több szabadidőm lett.

Akárhogy is számoltam, az a 10 ezer Ft, amit beleadott, bőven fedezte a többletköltségeket. Ha hozzáteszem, hogy mennyit adott hozzá a háztartáshoz, az életemhez, még nekem kellett volna neki fizetni. :)

36/F

35-ös: De neki én kellek, és nem az autója, nem számít át engem autó árába. (Ha akart volna, vett volna már autót, de Bp. belvárosban nem látta értelmét.) Komolyan, nem hiszem, hogy én ülök fordítva a lovon.

Vagy incel fiúkák írják ezeket a vaskos válaszokat, vagy frusztrált nők, akiket nem "vett oda" a párjuk, amíg nem volt jövedelme a nőnek.

Potyán lakáshoz jutni? Ilyen alapon ha házasságban élnek már, amikor veszik a lakást, akkor amelyik fél kevesebbet keres (még ha átmenetileg is), az potyán jut lakáshoz? És amúgy meg, nem mindegy, ha együtt élik le a hátralevőt? Vagy itt már mindenki azon gondolkodik, hogy pár év múlva úgyis szétmennek, akkor pedig nehogy már a kevesebbet kereső egy lepedővel többet vigyen el?

Elég szánalmas itt a felhozatal.