Ti mit gondoltok, jogosan akadtam ki vagy semmi beleszolasom?

Hát én azon gondolkodnék el de nagyon komolyan, hogy a párod miért nem tette helyre a kedves testvérét...

Van itt baj, nem is kicsi.

A férjem, ha az ő testvére viselkedett volna így velem, keményen a sarkára állt volna.

Én nagyon komolyan elgondolkodnék a helyedben, hogy valóban szeretnék e egy ilyen alakkal együtt élni, és hogy ő valóban akarta-e ezt a költözést, vagy tojik bele magasról...

Amúgy, hogy válaszoljak is a kérdèsedre : igen. A testvére mindig rajtatok fog lógni. Igen, nem lesz magánéletetek.

Hacsak a kedves barátod meg nem keresi ami a nadrágjában van (vagy épp nincs) és szépen elmagyarázza a tesónak hogy mi merre hány méter. De mivel most sem tette meg, erre nem mernék mérget venni.

Már nem azért, de én valahol itt hajtottam volna el a tesót.

Okés, jöhet, szívesen látjuk, de azért a pofátlanságnak is van határa.

De ha már ott van, biztosan a kezébe nyomok egy dobozt és közlöm vele, hogy MIUTÁN elpakolTUNK, utána csinálok neki palacsintát, és mutatom, mit-hová tegyen.

Nem még felmerül bennem, hogy kiszolgálom.

Infantilis tesót el kell hajtani, mi az, hogy süs neki palacsintát??? A pofám leszakad.

A párodon múlik, hogy képes lesz-e kellő mederben tartani, nem "lóghat" ott - munka, vagy ilyesmi???)

Ha nem lesz kettőtök közös élete, akkor tényleg várj még az odapakolással.

Nem értem, ő nem örökölt?