Hogy mondjam meg neki? Jogos lenne?

Sziasztok!

Nos, regényt tudnék írni erről a témáról, de inkább csak röviden. 24 éves nő vagyok, éltem már egyedül, férfival ketten, vagy mi és a szülők, de most nem tudom mit tegyek. Párom 30. Együtt élünk, én költöztem hozzá a saját lakásába. Ennek már több mint 1 éve. Viszont valami nagyon zavar. A szülei....Laktam már úgy az exemmel hogy a szüleivel együtt, de az semmi nem volt ehhez képest. Van az a mondás hogy papucsba ne tudjanak átjönni. Ők nem tudnak....mégis átjönnek minden nap szó nélkül, csak azért hogy kivigyék a szememtet, vagy behozzák az újságot vagy csak azért hogy szétnézzenek.....ide járnak gyomlálni, sepregetni. Engem ez nagyon zavar.... hogy mondjam meg ezt a páromnak? Szeretnek a szülei, én is őket de ez sok! Már annyira zavar a dolog hogy elgondolkodtam hogy elköltözöm. Belegondoltam abba is hogy mi lesz ha egyszer összeházasodunk és gyerekeink lesznek....rossz belegondolni.... Tudnék mesélni, de nem akarom még hosszabbra fogalmazni....szóval ti ezt hogy mondanátok meg? Jogosan szólnék egyáltalán?