Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most melyikünk a hülye, melyikünkkel nincs valami rendben?
Én 30/f
Ő 29/n
Nekem az első komoly kapcsolatom, így nincs összehasonlítási alapom.
Én reggel 6tól 14 óráig dolgozom, ő 9től 5ig...
Neki van egy kislánya az előző házasságból, 7 éves.
Most együtt neveljük.
Én szeretek munka után leülni a gép elé, megnézni a kedvenc youtube videósaimat, esetleg játszani egy kicsit, 5kor nekiállok és főzök, ők fél 6 ra vannak otthon 19:00körül általában vacsizunk és a gyerek 20:00 ra ágyban van...
Ilyenkor én színesen beraknék 1 filmet, aztán összebújva nézhetnénk (mellesleg ő vízszintesben max 20 perc és alszik, mikor épp nem hiszti van amiatt mert én nem akarok bújni, olyankor órákig nincs alvás, helyette veszekedés)
Vagy esetleg ha még nem fekszünk le, akkor csak úgy szörfözgetnék neten, nagyon ritkán játszanék...
Ezzel szemben ő bújni akar... úgy hogy ne menjen tv laptop semmi... bújjunk össze (nem szex) és beszélgessünk (ami abból áll, hogy elmondja mi történt a munkahelyén...)
Én türelmesen végighallgatom azt mindig vacsora közben, hogy milyen borzalmakat kellett kiállnia munkában, ilyenkor lefekvés után már az ismétlés megy...
Amennyiben férfi vagyok és megmondom, hogy most nem akarok bújni, akkor jön a hiszti meg a sírás, hogy "itt vagyok mégis hiányzom"
Meg soha nem beszélgetünk...
Neki mindig minden dolga van, én meg csak a gépet nyomom... "függő vagyok" és ezzel valamit kezdenem kellene...
Ha meg akarok nézni egy sorozatot éjfélig kell várnom, amikor ő elalszik(mert ha korábban elalszik, és én nekiállnék, akkor jön a hiszti)... úgy hogy 05:00kor kelek... gyakorlatilag a koffein tart egyben hét közepére...
Egyszerűen tanácstalan vagyok... Nem tudom, hogy bennem van e tényleg a hiba, hogy én nem igénylem ezt a mindennapos babusgatást, vagy én vagyok a normális és benne a hiba?
1 éve vagyunk együtt, de most a télen, kb december közepe óta mindennaposak lettek ezek a hisztik...
Én nagyon szeretem és nem akarom elhagyni... de már lassan utálok hazamenni...
Megbeszélni meg nem tudjuk... mivel egyszerűen teljesen elutasítja, hogy én normálisnak tartom az érveimet... (mindig neki kell igaza legyen)
"Én nagyon szeretem"
Kérdezd meg magadtól őszintén, hogy mit is szeretsz benne, vagy az együtt töltött időben valójában? Inkább arra gondolok, hogy nem akarsz egyedül maradni, ezt jelenti a "szeretem", de valójában, ahogy előttem írták, nem illetek össze. Mindketten más dolgokra vágytok. Amúgy meg a folytonos veszekedés eléggé egyértelmű jele, hogy nem vagytok toleránsak egymással szemben, és ez gáz...
Hát....mondanám állj ki magadért de az csak olaj lenne a tűzre gondolom. Ha neki kell igaza legyen mindig akkor érd el, hogy ő akarja, hogy este ne bújjatok, kell neki valami elfoglaltság. Szépen rávezeted mintha csak ő szeretné.
Azt is kipróbálhatod, hogy egy hétig mindig te veszed át a szót, húzod az ágyba nem hagyva neki teret, hogy igazad van jobban kell törödnünk egymással este s csak mond és mond, panaszkodj, beszélj, ne kérdezz legyen monológ a napodról, emberekről oly stílusban ahogy ő szokta.
Esetleg kérdezz rá inkább mesélne a kicsinek? Első héten ha mégis találna magának más elfoglaltságot akkor se hagyd magad lerázni, te is durcás ne ülj géphez mert akkor kapcsolni fog.
Egy hét ilyen játszmázással és néhány hétköznapi estéd felszabadul.
Amúgy a veszekedés nem igazi veszekedés csak vitázás...
És biztos nem nem akarok egyedül lenni mert tökéletesen megvoltam és meg is lennék "egyedül"...
Egyikőtökkel sincs baj, csak együtt nem tudtok működni. Van ez így.
Egyébként a "sosem beszélgetünk" részt igazán összekötheted a kanapén összebújással, nekünk legalábbis nagyon sokszor olyankor merülnek fel a legizgalmasabb témáink, amiről éjszakába nyúlóan tudunk csevegni, tv meg film meg bármi nélkül. Nem feltétlenül csak neked kell őt végighallgatni, próbálj meg feldobni valami aktuálisan érdeklő témát, vagy valami aktív módon bekapcsolódni a monológjába, máris jobban élveznéd.
A sorozatokkal nem értem, miért kell éjfélig várnod. Délután van 3 órád, amikor pihensz és a gép előtt vagy, magaddal törődsz. Akkor miért ne tudnál megnézni egy-két részt?
Amúgy, a bújásigényét (legalábbis, ha kicsit is hasonlít rám) könnyen ki tudod elégíteni, ha együtt fekszetek le aludni, összebújva és átölelve egymást. Nálunk is sokszor ment a hiszti, hogy nem szeretget eleget, de aztán rászoktunk az együtt alvásra, és bár a nap folyamán gyakorlatilag semmi sem változott, már hisztizni sem hisztizek emiatt. Meg mondjuk, neked is jót tenne, ha egy kicsit jobban kialudnád magad, szóval korábban lefeküdni igazán nem lenne káros rád nézve.
Mert párkapcsolatban szeretnék élni, nem rabszolgaként aki nem teheti a saját otthonában amit szeretne...
És nem tudom értelmezni miért jó ha a napi rutin részévé válik egymás babusgatása... mint kötelező napi rutin... akkor nem lesz más mint pl egy mosogatás... nem azért fogunk összebújni, mert szeretjük egynást, hanem mert 8 óra 10 perc van...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!