Jogosan érzem azt, hogy nem fele fele arányban kellene fizetnünk? N/23

10: ez mind szép és jó, de most nem arról van szó, hogy te mennyi pénzt viszel haza kettőtöknek, és az eltartásért cserébe a nőd nem csinált semmit.

Az a kérdés, hogy jogos-e, hogy felesben fizetnek mindent, ha nem egyenlőek a bevételeik, és nincsenek közös kasszán. Vagyis a kérdezőnek attól egy fillérrel nem lesz jobb, ha a pasijának megmarad havonta 70 ezre, ahhoz neki semmi köze.

Neki viszont valószínűleg el fog menni a fizetése az utolsó fillérig.

Az összeköltözést mindig alaposan meg kell fontolni, mert itt már nem elég, hogy szeretik egymást. Ez bizony kőkeményen pénz kérdés IS.

Ami azért szomorú, mert igazából még csak nem is mondhatom azt, hogy a srác a maga 150 ezrével olyan jól keres, hogy a pénze miatt lenne vele a csaj, egy sima átlagfizetésnek lehet nevezni.

Ehhez képest cink, hogy a csaj fele annyit keres.

# 11, de pont erről beszélek, hogy nem muszáj ugyanannyit fizetni, úgy is meg lehet beszélni, hogy a kevesebbet kereső/dolgozó fél ezt más módon kompenzálja.

Pl. hogy bevállalja, hogy akkor a házimunka nagy részét ő csinálja meg.

De ez nem megy, hogy valaki kevesebbet is keres, kevesebbet is dolgozik, és házimunkában sem akar nagyobb részt vállalni, mert hogy ő "fáradt".

Bakker, mindenki fáradt, én is, de ha én áldozatot hozok a csajomért azzal, hogy az anyagi terheket nagyrészt én állom, akkor ő is hozzon plusz áldozatot a közös életünkért azzal, hogy a házimunkát nagyrészt ő csinálja meg.

Ha nem akarja, akkor meg menjen a francba, hívok hetente egyszer 5 rugóért egy takarítónőt, oszt' jónapot, de legalább nem kell azt elviseljem, hogy semmit se csinál cserébe azért, hogy eltartom.

13: Akkor lehet, hogy ugyanarról beszélünk, a 12-es versenyzővel együtt, mert ilyen esetben már inkább vagyonközösségről van szó.

Elvégre ami a tiéd, az az övé is, és ő is kimossa a te ruhád, és főz rád is. Nem? Illetve ha egyikőtök pl. elveszti a munkáját, és egy ideig nincs bevétele, akkor is karöltve oldjátok meg azt az időszakot, és nem kezdi senki se felírni, hogy ki mennyivel tartozik.

Ilyen élettársi közösségben szokott az a win-win szituáció létrejönni, hogy mindketten jobban járnak anyagilag, mint ha egyedül laknának, és mindketten jobb életminőséget is érnek el. Az egyik azért, mert nem párizsis zsömlén és turkálós ruhán tengődik, a másik pedig azért, mert tiszta lakásba ér haza, és meleg vacsorára.

Nem mellesleg, ha tudnak ketten félretenni, akkor azzal is előrébb vannak, pl. váratlan kiadás esetén van mihez nyúlni, vagy együtt tudják elkölteni, pl. autóra, nyaralásra, vagy egyébre.

A külön kasszás, felesben fizetős együttlakás viszont nem azonos ezzel az együttélési modellel, ahol mindkét fél igyekszik kompenzálni. Mert ha a nő többet dolgozik otthon, akkor kompenzálás az a férfi részéről is, hogy ő meg többet ad bele a közösbe.

#14

Bankárèknál bőven futja takarìtòra...

A munkaidő kevesebb egy bankban, mint egy kórházban? Erősen kétlem. És az ápolónői munka is mitől lenne fárasztóbb, mint egy banki meló?

Én végeztem már az egyik legnehezebb fizikai munkát is, ami csak elképzelhető, meg az egyik legnehezebb szellemi munkát is. Nem mondanám, hogy a fizikai munka fárasztóbb volt, sőt, amikor nehéz fizikai munkát végeztem, frisebb voltam, mikor hazamentem, mint most, amikor nehéz szellemi munkát végzek.

#16 banki alkalmazott =/= bankár. Banki alkalmazott a portás és az operátor is. Csak köztudott, hogy a bankszférában egy kicsit jobban viszonyulnak a pénzhez, mint a közalkalmazotti szférában.

#17, nem a munkaidő kevesebb, hanem a munka fárasztóbb. Egyszerre szellemi és fizikai megterhelés. Szellemi, mert emberéletek múlhatnak egy döntésen, és fizikai, mert a 160 kilós beteget épp úgy el kell látni, mint a 60 kilósat. Az operátor férj meg két program futása közben kiolvas egy könyvet hetenként.

19es

Nem erről lenne szó normális esetben..

Én a többiek által felhozott vagyonközösséget favorizálom. Nem biztos hogy ez a legjobb de jó megoldás..

Ellenben akkor van egy közös szekér, amit közösen kell tolni.

Két ember soha nem lesz egyforma, egyik pl tanult fiatal korában a másik bulizott.. vagy az egyik okosabb értelmesebb a másik kímélő üzemmódban van szellemileg..

Ezzel nincs gond, azért vagyunk együtt hogy együtt tologassuk a talicskát, amitől mindenkinek jobb lesz.. De amikor jön az egyik fél, és itt mind1 hogy a férfi vagy a nő, de azzal hogy okéé te fiatal korodban betegre tanultad magad, nem szórakoztál, ellenben most jobban keresel, és ezért el KELL engem tartanod, mert kevesebbet keresek, esetleg olyan munkát akarok csinálni amivel kevesebbet keresek te meg csinálod azt a melót amit nem szeretsz ezért többet keresel akkor ugye ott nincs egyenlőség.. Ilyenkor a kevesebbet kereső fél szorgalmával kedvességével ad bele a közösbe, tehát a lényeg hogy a kapcsolat egy szép kerek történet legyen.. Nem kell forintozni, mert az marhaság, ellenben felháborodni hogy nem mosom ki a gatyádat, oldd meg, utána a nem gatyamosó személy feltekeri a fűtést mert fázik miközben a lyuka is befagyna ha a saját pénzéből kellene fűteni na az egymás ellen való dolgozás.. Ez nem közösség, nem közös élet csak a másik kihasználása..