Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Házasság van vagy nincs?
Sziasztok!
Kiváncsi lennék kívülállók véleményére .. Ki hogy érezné magát az alábbi helyzetben.. Tanácsra nincs szükség
konkrétan, csak véleményre, akár rossz, akár jó. :)
Adott egy pár, együtt élünk.
én 28N , Ő 29F. 8 éve együtt.
Nagyfiammal, és két közös gyermekünkkel.
Konkrétan probléma nincs köztünk, jól megvagyunk minden téren.
A házasság a probléma..
Ő nem akar, én igen.
Persze, eröltetni nem lehet, de nem tudom elfogadni, felfogni (tudom muszáj lesz), hogy ez kimarad az
életünkből..
Szerinte az csak papír, nem azon múlik. Egyet értek, ez igaz.
De mégis.. A tudat, hogy ő a férjem.. Nem a pasim.. A közös emlék.. igenis számít.. És nem értem meg, hogy neki
ez miért nem fontos? miért nem jelent semmit?
Konkértan sose gondoltam volna, hogy valaha ilyenen fogok agyalni.. Családomba a nagyszülőkön kívül mindenki
elvált.. Ki a fene akart volna így házasságot?! :)
De megváltozott valami.. Bennem.. Felé..
És most ezen rágódok.
Nem mutatom, vagyis próbálom nem mutatni, de belül emészt.:(
Ez az egész kb 3 éve kezdődött..
Akkor vetődött fel.. Még a gondolata is büszkeséggel töltött el, hogyha arra gondoltam, hogy ő a Férjem..
Szóba került.. Egyből elutasította.
Családban , köztünk is többször is ment a célzás.. aztán egyszercsak megérkezett a haverja esküvői meghívója..
Itt lényegében össze is kaptunk.. akkor még szó volt arról, hogy anyagiak miatt sem lehet stb. az esküvő
külföldön volt.. Tehát pénz.. Mellesleg nem is akarnék semmi hacacárét, mert nem vagyok az a típus. Lazán
szülökkel, kert grillpartival sima alkalmi ruhában, ami nem is kerülne sokba. Ezt akkor mondtam is, sőt a
család is mellettünk volt, hogy segítenek. Esküvő után látta, hogy ki vagyok.. nagyon.. ilyen fogd be a szád,
le tudnád e velem élni az életed gyűrűt kaptam a hazajövetele estéjén.. Hát izé.. :(
Ez volt két éve.. Azóta a legjobb haverja is megházasodott..
És megint előkerült, megkaptam, hogy önző vagyok.. Tényleg az lennék?
A gyűrűt tegnap vissza adtam, és ezzel valami el is szakadt bennem..:( Amit szerintem ő fel sem fogott..
Mivel mi megbeszélni nem tudunk semmit , levelezni "szoktunk", ha olyan a téma. Megírtam neki amit érzek,
gondolok és amellé adtam át a gyűrűt.
Konkrétan, hogy 8 év alatt sem tudta eldönteni, hogy akar e engem..
Hogy mik a szándékai velem.. Erre válaszul azt kaptam, hogy ott vannak a gyerekek, ő ezzel döntött, nem az
esküvővel..
Hogy konkrétan sz@rul (bocsi) esik, hogy annyira nem becsül, hogy a felesége legyek..
Persze mikor anyuékkal skype-lunk és jön a poénkodós anyós sztori, megtettem a megjegyzést, hogy nincs is
anyósa, mert nincs felesége se, jól le lettem hurrogva, merthogy az nem számít..
Anyós kell, az fontos státusz, de a feleség nem?!
Vagy épp mikor valakivel beszélgetek, legyen az hivatalos, vagy csak egy sima beszélgetés és szóba kerül, hogy
a férjem... Ki kérem magamnak, mert nekem olyan nincs..
Jelenleg itt állunk, mert nem tudom felfogni, hogy 8 év után , közeledve a 30hoz , 2 gyerkőccel nem kellek
neki..
Persze tényleg nem ezen múlik, leélhetjük együtt az életünket anélkül is.. De.. nem is tudom mit mondjak már,
asszem mindent leírtam, ami lényeg..
A kapcsolatok kompromisszumokról szólnak. Te akarsz ő nem, kell a középút, van gyűrűd, megvan a középút.
Ez már csak hiszti, egy olyan dologért amit embert talált ki és érzelmeket magyaráznak bele.
Ha ezáltal kijelented, hogy nem kellesz neki, mert nem ír alá egy szerződést amit lehet 5 év múlva viharosan felbontotok.....nem is írom le.
Más könyörögne valakiért akivel 8 éve együtt legyen , úgy , hogy minden jó, neked meg semmi gondod, de kivered a balhét egy szaros papír miatt. Jönnek majd a boldog 1 éve házasok írásai ,akik MÉG nem váltak el hogy : ha igazán szeretne elvenne, meg ilyenek. Én meg írom, ha igazán szeretnéd akkor nem csinálnál ebből ügyet.
Ui. az a házasság sose tartós amelyiket nő erőszakol ki...
Mint írtam, tanácsra konkrétan nincsen szükség, mert ráerőltetni nem karom magam. Ha nem kellek, hát nem kellek.
Csak vélemények érdekelnek, ki hogy viselné, érezné magát ezek után ebben a kapcsolatban, helyzetben.
Azt ne írjátok, hogy hagyjam el.. Mert nem házasság a célom akárkivel, tehát nem kell másik pasi..
Sz@rul érezném magam, mert én úgy gondolnám, hogyha már szerinte az csak egy papír és nem fontos, akkor neki igazán mindegy, hogy van-e vagy nincs. Ha meg tudja, hogy nekem fontos, akkor semmibe nem telik aláírni, ha már mindegy, hogy van-e vagy nincs.
Attól meg még sz@rabbul érezném magam, hogy ott vagyok 28 évesen 3 gyerekkel és tulajdonképpen tehetetlen vagyok, mert három gyerekkel az ember nem lép csak úgy le, de úgysem fog elvenni feleségül. Valószínűleg morognék magamra is, hogy miért nem a gyerekek előtt gondoltam át ezt és elgondolkoznék rajta, hogy akkor vajon miért nem volt nekem fontos, most meg miért igen, hiszen a gyerek sokkal komolyabb kapocs két ember között mint egy házasság, mégsem sorban haladtam. Valami oka biztos volt. Erre keresném a választ, és ha meg van, megpróbálnék beletörődni.
De ez csak az én véleményem. Nem tanács.
Kedves első, köszönöm a véleményedet.
Nem szándékozom kierőszakolni.
2 nappal ezelött a haverokról beszélgettünk és burkoltan ment a kérdés.. Az unokatesójánál szóba került az esküvő, hogy neki sose lesz szerinte.. én meg vissza kérdeztem, hogy ő is olyan, hogy 8 év után sem tud dönteni?
Mert igen éreztem, hogy a 2 éve álló dolog, a csend gyűrűvel.. kb semmi. És épp ezért vissza is adtam tegnap este.
Nekem bántja az önbecsülésemet, még ha csak hisztinek is gondolod.. :(
/nem pontozok senkit a válaszaiért/
Én borzasztóan érezném magam.
Huszonkevés évesen voltam hasonló kapcsolatban,4 éve együtt, az ex már gyereket pedzegetett mikor sokadszor tudatositottam benne hogy szülni csak a férjemnek,nekem fontos a házasság.Ráment a kapcsoltunk,nem bánom.
Párommal valahogy első randin szóba került hogy én házasságpárti vagyok,gyereket is csak házasságba vállalok,(nem naivan,tudom,elválni el lehet simán). Szerencsére ő is házasságpárti,1 év együttélés után megkérte a kezem,rá 2 évre jöttek a gyerekek.10 éve élünk boldogan,és a gondolat is melegséggel tölt el hogy igen,ő a férjem.
Kérdező: tanácsolni sajnos nem tudok semmi jót,csak hogy gondold át,mi lehet amiért ennyire ellenzi a házasságot.
3.
Nem tervezetten jött az első közös baba. Meglepetésnek se mondanám, mert tudtuk, hogy hülyeséget csináltunk, de bíztunk benne, hogy egy alkalomból nem lesz gond. Lett:)
Akkor lényegében ment a huzavona, hogy maradjon e vagy sem..
És édesapám adta meg a lelki fröccsöt, hogy ha komolyan gondoljuk a kapcsolatunkat, akkor ne vetessük el (én nem is akartam).. Erre mondta ő, hogy ő ezzel döntött, nem az esküvővel.
Ezt tegnap este mondta el.
Az az érthetetlen, hogy ha ilyen értékrendbeli különbség van, akkor ez az egész kérdés miért nem a két közös gyermek születése ELŐTT volt aktuális. Ha akkor azt mondod, hogy a Te értékrended, elveid szerint a gyerekvállalás, családalapítás az házasságban képzelhető el, akkor tiszta az ügy. De te családot alapítottál vele. Két gyermeketek van, akik -lássuk be- sokkal komolyabb összekötő kapocs, mint egy papír, amit Szamár Gézáné anyakönyvvezető néni megírt.
El kellene döntened, hogy tönkre akarod-e vágni az egyébként állításod szerint működő párkapcsolatodat és családi életedet azokkal a házisárkány jellegű beszólásokkal, hogy "nincs anyósod, mert feleséged sem", vagy pedig hajlandó vagy boldognak lenni a gyermekeiddel és az édesapjukkal, akit szeretsz(???).
Nekem úgy tűnik, hogy a férfi pusztán nem házasságpárti, de ha az anyádat az anyósának tekinti, belenyugodhatsz, hogy téged meg a feleségének.
A gyűrűs sztori egyáltalán nem érthető, hogy mire kaptad meg miért... Most akkor veszekedés közben kaptad vagy hogy?!
" Esküvő után látta, hogy ki vagyok.. nagyon.. ilyen fogd be a szád,
le tudnád e velem élni az életed gyűrűt kaptam a hazajövetele estéjén.. Hát izé.."
5. elképzelni sem tudom miért ellenzi ennyire..
Vallásosan nevelték.. Haverjai is sorra nősültek..
Minden adott nálunk is és mégsem.
Az esküvőn én nem voltam a gyerekek miatt, ő utazott ki.
Hazajött .. látta hogy magam alatt vagyok... Ekkor került elő a gyűrű.. a le tudnád e élni velem az életed kérdéssel.
magam alatt vagyok annyiból állt, hogy fa pofával mosogattam. és bizony, nem ugráltam körbe, hogy haza jött.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!