Most élek először egy férfival. Úgy érzem mindig,hogy fáradt vagyok,nincs kedvem felkelni sem.Még az is nehezemre esik sokszor,hogy mosogassak,vagy bármit tegyek.Depresszió lehet ez?

Mindig majdnem minden áldott nap úgy érzem,hogy sok a háztartás vezetése, a kert, a munka,és minden. Annyira furcsa,hogy párkapcsolatban vagyok,egyszerűen nem bírom megszokni. A barátom igen csak kényelmes ember,nem viszi túlzásba a segítséget. Még a tipikus régi minta sincs meg,hogy én a konyhai dolgokat teszem,ő kint barkácsol,mert semmit sem tud. Rengetegszer csak meredek magam elé, még arra sincsen erőm,hogy megfőzzek.Soha életemben ilyen gondom nem volt,amíg a szülőkkel éltem. Jó volt a hangulat,tudtunk együtt dolgozni,és szerettem is.Itt úgy érzem nem vagyok önmagam,minden feladat rám hárul,és azt érzem,összeroppanok ezalatt a teher miatt. 180 fokban változtam meg,amióta barátom van, nincs időm magam,ra a hobbijaimat sem csinálom szívesen..olyan mintha kiégtem volna. Épp csak annyi a ráérős időm,hogy este megnézem a sorozatomat, és nagyjából ennyi. Úgy elfáradok miután hazajövök munkából,hogy sírni tudnék.Soha nem voltam elkényeztetett,kényeskedő nő de 3-4 naponta olyan világvége hangulatom van,hogy behúzkodom az összes függönyt,és ki sem kelek az ágyból,ha tehetem. Ez mitől lehet?Ráadásul egyik pillanatról a másikra hangulat ingadozásaim vannak,és kipirul az arcom,meg rám ül egy forróság érzés.