Vásárolnátok a párotok lakásába? Jogos a kérése?

Kérdező, most csak a #138-asra reagálnék. (Korábban írtam többet, általánosságban.) Két komoly problémát látok:

1.) Nem akarsz olyanra költeni, ami csak és kizárólag a párodnak kell (robotporszívó, TV, mosogatógép), amit te sose használnál. Ez valahol teljesen jogos dolog, ezt neki is meg kellene értenie, ezt meg kellene beszélnetek. Ez a téma szerintem teljesen független attól, hogy albérletben, egyikőtök lakásában vagy közös lakásban laktok. Ezt vagy így, vagy úgy le kell meccselnetek egymással, mert különben meg fogja mérgezni a kapcsolatotokat.

2.) Azt írtad, hogy két év alatt 650.000 ft-ot költöttél az ő lakására és emiatt nem tudsz félretenni saját lakásra. Ezt egy picit gondold végig, ha csak ennyit tudnál spórolni saját lakásra, az nagyon kevés. Ez évi 325e ft, 10 év alatt 3,25M, 20 év alatt 6,5M, 40 év alatt 13M. Tehát elsősorban nem ezen múlik az, hogy nem tudsz saját lakásra spórolni, hanem a fizetésed nagyon kevés hozzá. Ha belátható időn belül szeretnél saját lakást, ahhoz ennek a pénznek legalább a 2-3-4-szeresét kellene tudnod félretenni.

#142: Értem én, hogy mi a probléma. Teljesen más elképzelésetek van a jövőről. Ő most nagyon rápörgött erre a felújításokra, lakás szépítgetésre, és elvárná, hogy ebben te is partner legyél. De téged ez egyáltalán nem hoz lázba, ezért nem szívesen áldoznál rá. Ezt csak ti tudjátok megbeszélni, és közös nevezőre jutni. Ha ezt nem teszitek, csak a szőnyeg alá söpritek a problémát, csúnya vége lehet a kapcsolatotoknak.

A környezetemben nem egy példát tudnék, ahol az egyik fél akar valamit, rágja a másik fülét, kér, könyörög, fenyeget, amíg az be nem adja a derekát: "Jól van, vegyük meg, csak hagyjál már békén, nem akarok ezen veszekedni." Velem is volt ilyen nem egy esetben. De amíg ez egészséges határokon belül marad, egyszer egyik, egyszer másik enged a saját elképzeléséből, az a kompromisszum. De ha ez egyoldalú, és mindig csak az egyik enged, ráadásul pont úgy, hogy az ő pénztárcájából kell finanszírozni a másik vágyának a beteljesítését, az hosszútávon nem jó, nagyon nem jó.

Másik téma. OK, tegyük fel, hogy elég a fizetésed, nincs vele gond. De akkor se ezen az évi 300e ft-on múlik, hogy tudsz-e saját lakást venni vagy sem. Ezt ne akard belemagyarázni. Egyszerűen az a gond, hogy te nem arra akarod azt költeni, amire a párod akarja. Az meg csak egy jó tanács, hogy annyi likvid tartalékod mindig legyen, hogy 2 havi kauciót és egy havi albérletet ki tudj fizetni. Ha nincs annyi, akkor tegyél félre minél hamarabb.

Rendben, nem kértél pénzügyi tanácsot. De megsúgom, a bankárod, pénzügyi tanácsadód, akárkid ugyanazt fogja javasolni, hogy legalább 6 havi megélhetést biztosító likvid tartalékod legyen. :)

Amúgy mit vársz ettől a kérdéstől és a kapott válaszoktól? Megoldást a helyzetre, hogy a pénzed is megmaradjon és a kapcsolatod is? Arra egy megoldás van, leültök a pároddal, megbeszélitek és megegyeztek egy olyan megoldásban, ami mindkettőtöknek megfelel. A mostani helyzetben, amikor csak az van, amit ő akar, te fogod előbb-utóbb otthagyni, ha besokallsz. Ha eléred, kiharcolod, hogy neked egy fillért se kelljen az ő felújítási terveire költeni, akkor valószínűleg ő fog kitenni, mert nem érzi, hogy komolyan és hosszútávon vele tervezel. A kompromisszum valahol a kettő között lenne, de ezt csak ti tudjátok megtalálni. Ha egyáltalán.