Mit kérdeznétek egy olyan embertől, aki szerelmet vall, miközben most született gyereke a barátnőjétől?

27: Ez nem csak az ideális világban lenne jó tanács...

Miért ne lenne jó megbeszélni és megpróbálni megoldani a problémákat? Érdekes, nálunk 13 éve működik a dolog. Egy párkapcsolatért bizony mindkét résztvevőnek tenni kell, nem bevonni egy harmadikat átverve és megalázva ezzel a párját. Ha meg végképp nem működik, lépni kellene mert a gyereknek végképp nem jó ha a szülei boldogtalanná teszik egymást.

Mivel a kérdező részéről nem ez volt a kérdés, neki továbbra is azt mondom hogy hagyja annyiban a dolgot.

"Miért ne lenne jó megbeszélni és megpróbálni megoldani a problémákat?" - mert vannak problémák, amiket nem lehet megoldani... lásd példának a #29/#30 és #31 ennél a kérdésnél:

https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__terhe..

(felteszem a #29-et te írtad (?), a #30-at én - az ott pont egy fordított felállás)

"Egy párkapcsolatért bizony mindkét résztvevőnek tenni kell," - pont erre írtam, hogy egy frissen szült nő nem a párkapcsolata helyrehozásáért fog mindent megtenni, ugye...

"Ha meg végképp nem működik, lépni kellene mert a gyereknek végképp nem jó ha a szülei boldogtalanná teszik egymást" - mint írtam már, ezzel tökéletesen egyetértek hosszú távon... DE(!) ld #30 (az itteni)

Kedves Kérdező!

Kérdezd a következőket Tőle:

- Hogyan képzeled a továbbiakat, a jövőt? Édes négyesben hol Velem, hol a gyermekeddel és anyucikájával? - (Mert hogy felelős a gyermekéért még az Apa is, nem csak az Anya, min. 18 évig)

- Mi az, ami tetszik bennem, ami vonzó? Az, hogy nincs pocakom, nincs babám és így kevésbé vagyok "problémás"? -

Aztán kérdezd meg magadtól:

- Mi az, ami vonzó a fiúban számomra? Az pl. vonzó-e, hogy "csak" egy pici gyermeke van és mondjuk nem három? Vagy az vonzó, hogy van farka és még működik is...?

Vagy az vonzó benne, hogy szóba állt veled, vonzódik hozzád...értékel téged, szeretetet, érdeklődést mutat feléd?

Amit felesleges megkérdezned:

- Szerelmes vagy-e belém..? Totálisan felesleges...

Azt ugyanis neked kell érezned! De VIGYÁZZ(!), mert ha pl. egy férfi már jó régóta nem szexelt (pl. babát várt a nője), olyankor bárkibe "szerelmes" lehet egy szempillantás alatt. Mert feszíti már (lehet) hónapok óta a "férfiassága"... és ilyenkor van az, (ahogyan egy régi nő-ismerősöm találóan fogalmazta meg) hogy a Nőt két lábon járó vaginának képes látni a "kiéhezett" férfi. Persze, lehet, hogy ez rá, de rád sem vonatkozik.

- Akkor viszont miért akarod eldobni saját gyermeked? -

A gyerek, ha tervezett volt, akkor Neked ott semmi keresnivalód... Minél messzebb és minél hamarabb el tőle.

Viszont be is csúszhatott, mondhatni véletlenül... de az viszont nagy felelőtlenségre vall. Mindkét részről.

De még az sem lehetetlen, hogy a Nő akart tőle egy gyermeket (titokban), hogy a közös gyermek által kényszerítse a pasit a további együttlétre... mert már megingani látszott a kapcsolatuk stabilitása...

Ilyen is létezik... Nem is kevés.

Szóval, Kedves Kérdező... én a helyedben val.színű nem is kérdeznék semmit, hanem sipircolnék, de minél messzebb... Amit persze hülyeség volt mondanom, hisz nem vagyok a helyedben. Szerencsére...

Az ERŐ legyen Veled!

*32: A belinkelt kérdést még csak nem is láttam eddig, tehát nem, nem is válaszoltam rá.

Miért ne lehetne megpróbálni rendbe hozni a kapcsolatot? A baba nem kifogás semmire! Ha meg nem megy, akkor se megcsalni kell a másikat.

Ha már annyira ragaszkodsz a fentebb említett nézőponthoz, akkor várja ki míg a gyereke eléri azt a kort amikor elhagyja az anyját és közben ne kavarjon más nővel. Bár szerintem ez hülyeség, inkább ott kéne most hagynia ha már nem bír magával és mást akar kefélni mert menthetetlen a kapcsolata.

"*32: A belinkelt kérdést még csak nem is láttam eddig, tehát nem, nem is válaszoltam rá." - OK, ezért írtam kérdőjelesen, csak a százalékból és a hasonló érvelésből gondoltam.

Mint említettem, én átéltem hasonló szitut férfiként, és ami mellett te érvelsz, az a lose-lose megoldás... tehát úgy igazságos, hogy mindenki vesztes lesz a végén: az anya kiszolgáltatott helyzetben találja az utcán magát (vagy egyre fokozódó idegbajban létezik) gyerekestül, a férfi egyedül marad, és a harmadik fél vágyai se teljesülnek be. Viszont tény, sokkal egyszerűbb olyan "megoldást" összehozni amin mindenki szív, mint olyant, amin lehetőleg mindenki nyer, a férfi és a harmadik fél (jelen esetben a Kérdező) egy működő kapcsolatot, az anyuka egy megaláztatások nélküli rendezett, békés válást, a gyerek meg azt, hogy megmarad az apja.

("Miért ne lehetne megpróbálni rendbe hozni a kapcsolatot? A baba nem kifogás semmire!" - azért érdekelne - szigorúan kérdésen kívül - hogy ezt a GYAKORLATBAN hogyan képzelnéd el egy olyan élethelyzetben, ami általában még a jó kapcsolatokat is megrázza)

Nem értem mit nem lehet ezen érteni. Ha valamelyik félnek baja van a kapcsolatban, nyissa ki a száját és mondja el, beszéljenek róla és találjanak megoldást vagy kompromisszumot, ha meg nagyon nem megy a dolog, el kell engedni egymást nem a gyerekre fogni hogy jajj miatta inkább szenvedünk egymás mellett vagy félrekefélünk.

Nekünk is van kisgyerekünk és mégsem hanyagoljuk egymást a párommal mert attól hogy szülők lettünk, még egy pár vagyunk.

Ha pl. az a baja a pasinak (ami általában ilyenkor szokott) hogy kevés szexet kapott az asszonytól, akkor talán segítsen neki otthon, így nem lesz olyan fáradt a nő és talán lesz kedve szexelni. Csak épp oda kéne tennie az idejét meg energiáját, nem pedig más nőre szánni.

Ha meg akarják oldani a gondokat akkor meg tudják és az elválás is biztosan megoldható ha már ott tartanak.

"Ha pl. az a baja a pasinak (ami általában ilyenkor szokott) hogy kevés szexet kapott az asszonytól" - ja értem, a jó kis önáltató női hiedelem... nem kérlek, a világ nem a szex körül forog, bár kétségtelenül fontos része az életnek, de csak egy része.

Valójában a férfiak érintett részének az a problémája ilyenkor, hogy a testi-lelki társát vesztette el...

"Le akarunk ülni beszélgetni..."

Nos, babám, én úgy látom, te nem leÜLNI akarsz vele...

#39, vagy igen, vagy nem*... a szexcentrizmust meg tényleg elfelejthetnéd... a szexualitással kapcsolatos problémák ilyenkor többnyire tünetek, és nem okok... és megkockázom, legalább annyi nő panaszkodik a gyerekvállalás után megszűnő szexualitásra, mint ahány férfi...

* ha a terhesség-szülés-anyaság olyan mértékben megváltoztatta a nő személyiségét hogy megszűntek a kapcsolódási pontok a két ember között, arról pl. ki tehet? (senki)... ezek a nagybetűs PROBLÉMÁK, és nem az, hogy ki mosogasson, vagy van-e legalább heti 2 akció...