Ha igazuk van azoknak a válaszolóknak, akik szerint csak a férfiak legfelső pár %-ának jut nő, akkor hogy lehet, hogy a magyar férfiaknak durván a fele házasságban él?

Nincs igazuk. Kérdés vége.

Ugyanannyi férfi él kapcsolatban, mint nő.

Akik azt a b_romságot hirdetik, valószínűleg annyira átvették már az arab kultúrát, hogy nem tudják hol élnek. (Ott létezik a többnejűség.)

3: gyakorlatban hogy néz ki, amikor 10 családja van? Itt ugyanis házasokról van szó, nem kúrópajtikról, akik heti egyszer lenyomnak egy öt perces menetet.

Még ha jogi oldalról elképzelhető is több élettárs, 1-2-3 gyerekkel, egy átlagos keresetből egy családot nem tud eltartani, nem hogy többet.

Technikailag hogy kivitelezi, hogy mindenhol ott alszik este?

Komolyan érdekel, hogy te ezt hogyan valósítanád meg.

Kérdező, a 3. adta meg a választ: elméleti szinten se jutnak el addig, hogy házasság és csalàd, nekik az a "csapda". Ők egyszerűen arra gondolnak, hogy egyszerre minél több pinát akarnak, és abból indul ki, hogy ő mit tenne, ha jól nézne ki, és fel tudna szedni csajokat.

Most te tényleg vagy buta vagy, vagy szándékosan félreértelmezed azt amit itt sokan állítanak, nem tudom melyik a rosszabb.

Nem azt mondják itt hogy 10-20% az akinek valaha bármilyen nő jut, hanem hogy hozzávetőleg a férfiak felső 10-20%-a az aki számára a nőkkel való kapcsolatteremtés során nincs akkora erőfölény a nő javára hogy az az egész társkeresési/ismerkedési folyamatot hát igencsak keservessé tegye a férfi számára.

Nyilván, az átlagos férfiak is találnak párt, de azért szerintem láthatjuk ma főleg a fiatalabb korosztályban hogy azért egy átlagos srác, aki nem, nem ronda vagy igénytelen, de azért nem is rendelkezik semmi kimagasló vonzalmi faktorral, legyen az vonzó külső (azért itt tudjuk hogy kb ez miket jelent), magabiztosság, "menő" státusz (ez táplálkozhat bármiből akár az érzelmi intelligencia hiányából is), illetve konkrét "csajozási képességekkel" annak hát párkapcsolati, ismerkedési, szexuális téren nyomorúság vagy ahhoz közeli állapot a sorsa hosszú időn át, ezt láttam mindenhol középiskolától kezdve, egyetemen át.

Szóval nem arról van szó hogy csak a legfelső pár % jut egyáltalán nőhöz, hanem arról inkább, hogy mindenki más számára ez az egész egy szenvedés amitől a legszívesebben megszabadulna a többség.

Megjegyezendő, hogy a mai egyenlőségpárti társadalomban eléggé visszás az hogy egy ekkora hovatartozásból adódó privilégiumot jogosnak, és fenntartandónak tart pont az a nem, amelyik a vélt vagy valós hátrányai kapcsán foggal körömmel hisztizik a társadalmi viszonyok olyan irányú megváltoztatásáért, ami nekik kedvez.

Vicces olvasni a sok befásult csóka siránkozását.

Az egyik írta, hogy "a fiúknál 2/3 blabla". Kisapám, arra nem gondoltál, hogy ugyanolyan életképtelennek vagy körülvéve, mint te is vagy? Úgy nem csoda a 2/3.

Nézzük csak középiskola óta(14 évvel ezelőttől kezdve). Megismertem kb 500 srácot. Egyetlen egy volt, akinek nem volt még semmilyen kapcsolata.

Nem viccelek. Középiskola óta egy fazonnal találkoztam akinek se akkor, se azóta sem volt semmi köze a nőkhöz.

Adok neked egy tanácsot, ha már elvileg mindketten férfiak vagyunk. Siránkozás helyett kapd össze magad. Ne másokat és a nőket hibáztasd, hanem a magad táján kellene szétnézni.