Kérdés a fiúk lelkivilágáról: Nem kellek eléggé, félreértem, vagy fél, vagy miért jutok el minden fiúval aki tetszik nekem egy pontig és nem tovább? (18, l)

Kérdés: ha fiúkkal kerülök kapcsiba, annak három lefutása szokott lenni:

1.semlegesség, barátság, stb. 2. belém esnek, bevallják, nekem meg menekülési reflexem lesz tőle. Ezt többnyire előre tudom, hogy így fog történni, mármint azt is, hogy ez a fiú belém fog esni, ezért később magamat hibáztatom, holott én tényleg semmi mást nem teszek, minthogy kedves vagyok meg normális, mint általában. 3. ha találkozunk, a srác azt szeretné, hogy vele legyek, tehát mellette üljek, vele beszélgessek, stb , és láthatóan fizikailag is vonzódik hozzám, de ezt csak akkor nyilványítja ki, ha mások nem veszik észre. (értsd meglepő mondatok: szeretek veled lenni, ments meg önmagamtól,gyere velem +meglepő kontaktok, megfogja a kezem, átkarolja a vállam, stb. ) Mások annyit vesznek észre ebből, hogy ő „bír” engem. számomra viszont nyilvánvaló, hogy ennél kicsit többről van szó. Mintha számára sem lenne egyértelmű hogy miért szeret ennyire.(akár szeretettel) de ezen a ponton túl nem jutunk, mert vagy én megunom és elkezdek távolodni/bunkózni vagy ő hagyja abba ezt a viselkedést egyik percről a másikra. Mégis mi játszódik le ilyenkor egy fiúban? Ez a nem kellesz eléggé tipikus esete? Anyakomplexus? Vagy türelmetlen vagyok? Ezek a srácok persze többnyire tetszenek nekem de vagy nem vagyok benne biztos, hogy szeretnék velük kapcsolatot vagy tudom, hogy nem lehet. (másik kontinensen él, barátnőm expasija, stb.) Konkrét kérdésem tehát: miért történik olyan gyakran a harmadik eset és hogy kerüljem el? Például ezektől a fiúktól kétszázszor hallottam már, hogy szeretnék veled beszélni/majd akarok mondani valamit, aztán, hogy nem fontos, mégse,izé majd máskor én meg megkattanok ettől. És főleg, nem tudom meddig engedjem elmenni? Mindig is úgy gondoltam, hogy aki nem a pasim, hozzám se érjen, de néha jól esik egy ölelés/játékos verekedés. (itt megjegyezném, se tapi, se smaci-na jó, a részéről egy kis tapipróbálkozás néha)