Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kérdés a fiúk lelkivilágáról: Nem kellek eléggé, félreértem, vagy fél, vagy miért jutok el minden fiúval aki tetszik nekem egy pontig és nem tovább? (18, l)
Kérdés: ha fiúkkal kerülök kapcsiba, annak három lefutása szokott lenni:
1.semlegesség, barátság, stb. 2. belém esnek, bevallják, nekem meg menekülési reflexem lesz tőle. Ezt többnyire előre tudom, hogy így fog történni, mármint azt is, hogy ez a fiú belém fog esni, ezért később magamat hibáztatom, holott én tényleg semmi mást nem teszek, minthogy kedves vagyok meg normális, mint általában. 3. ha találkozunk, a srác azt szeretné, hogy vele legyek, tehát mellette üljek, vele beszélgessek, stb , és láthatóan fizikailag is vonzódik hozzám, de ezt csak akkor nyilványítja ki, ha mások nem veszik észre. (értsd meglepő mondatok: szeretek veled lenni, ments meg önmagamtól,gyere velem +meglepő kontaktok, megfogja a kezem, átkarolja a vállam, stb. ) Mások annyit vesznek észre ebből, hogy ő „bír” engem. számomra viszont nyilvánvaló, hogy ennél kicsit többről van szó. Mintha számára sem lenne egyértelmű hogy miért szeret ennyire.(akár szeretettel) de ezen a ponton túl nem jutunk, mert vagy én megunom és elkezdek távolodni/bunkózni vagy ő hagyja abba ezt a viselkedést egyik percről a másikra. Mégis mi játszódik le ilyenkor egy fiúban? Ez a nem kellesz eléggé tipikus esete? Anyakomplexus? Vagy türelmetlen vagyok? Ezek a srácok persze többnyire tetszenek nekem de vagy nem vagyok benne biztos, hogy szeretnék velük kapcsolatot vagy tudom, hogy nem lehet. (másik kontinensen él, barátnőm expasija, stb.) Konkrét kérdésem tehát: miért történik olyan gyakran a harmadik eset és hogy kerüljem el? Például ezektől a fiúktól kétszázszor hallottam már, hogy szeretnék veled beszélni/majd akarok mondani valamit, aztán, hogy nem fontos, mégse,izé majd máskor én meg megkattanok ettől. És főleg, nem tudom meddig engedjem elmenni? Mindig is úgy gondoltam, hogy aki nem a pasim, hozzám se érjen, de néha jól esik egy ölelés/játékos verekedés. (itt megjegyezném, se tapi, se smaci-na jó, a részéről egy kis tapipróbálkozás néha)
válasza: válasza:
válasza:A 3. eset a meg akar dugni esete. Nem azt mondom, lehet, hogy aztán lesz belőle egy kapcsolat is, de akkor még nem az az elsődleges prioritás =)
17/F
válasza:"Mindig is úgy gondoltam, hogy aki nem a pasim, hozzám se érjen, de néha jól esik egy ölelés/játékos verekedés."
Akkor neked van valamilyen komplexusod ezzel? Mert a testi érintkezés, ölelés még nem szex, teljesen természetes, hogy jól esik, semmi szégyellni való nincs benne, és nem is kell belelátni semmit. Aki mégis így tesz, az valószínűleg fél az intimitástól, testi közelségtől. Ez szülő-gyerek kapcsolati probléma is lehet, nem csak párkapcsolati. Hogy veled konkrétan mi a helyzet, azt neked kell(ene) tudni.
Ezt azért állítom ilyen biztosan és pontosan, mert nekem volt ilyen problémám a te korodban. Ez nem jelenti azt, hogy neked is van, de nagyon gyanús vagy! :D
A megoldás? Fokozatosan engedd közelebb magadhoz azokat, akiknek van esélye nálad! Ne legyenek nagy "lépcsők" a kapcsolatban, inkább legyen egy sima, egyenes folyamat, ami aztán erre vagy arra kanyarodik, mint hirtelen irányváltások, törések.
Ne azzal foglalkozz, hogy mi játszódik le a másikban! Ez csak menekülés, hogy ne kelljen azzal foglalkoznod, hogy mi játszódik le BENNED! Mert ha valaki közeledik feléd, te pedig menekülsz ettől, pánikreakciót mutatsz, nem tudsz mit kezdeni ezzel, akkor ez a TE problémád, nem pedig másé. NEKED nem lesz ettől normális kapcsolatod, pedig lehetne. Ezért aztán TE vagy az is, akinek foglalkoznia kellene ezzel. Inkább előbb, mint utóbb.
válasza:Szia, második vagyok.
Szerintem aki csak a pennáját mártaná meg benned annyira nem leplezné, mert valljuk be a fiuknál eléggé meg a verseny, úgymond sokan skalpokat gyűjtenek, hogy aztán ezeket mutogatva a kis közösségükben elérjél az Alpha hím pozíciót. Nekik mindegy hogy mit mondanál, csak az számít, minnél több legyen meg és ők legyenek a Janik a gáton. Szerintem! De persze lehet hogy nincs igazam.
válasza:"Attól félek, hogy olyan játék leszek, akit lehet szeretgetni ha épp arra vágyik a srác(vagy lelkizni) és otthagyni ha nem. Pedig ez a tiszt csak egyvalakinek járna."
Legalább tudod, mitől félsz. Viszont nincs igazad. Abból válik játék, aki azt hagyja. Az emberek egyszerre bábuk és játékosok. Mind. Az is, aki azt játssza, hogy ő csak mások bábja. Mindig van választási lehetőséged, csak te még keveset láttál ezek szerint az életből. Nincs más út, többet kell megtapasztalnod. Azon az áron is, hogy ez néha fájni fog. Ez ilyen. Minek szépítsük? A boldogság nem egy folyamatos állapot, nem is lehet az. Mindig kell tudni valamihez viszonyítani. Néha gyönyörű és néha fáj. Ez az élet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!