A lányok ennyire nem fogják fel, hogy mekkora fájdalmat okoznak azzal a pasiknak, hogy úgy oldanak meg mindent, hogy nem válaszolnak?

#38

Te milyen kapcsolatról beszélsz? Netes ismerkedésről volt szó. Vagyis pár üzenetváltás.

Értelemszerűen ha valakivel már (bármilyen értelemben) picit is komolyabb viszonyban vagyok, akkor nem lépek le szó nélkül. De ehhez az is hozzátartozik, hogy olyanokkal jutok komolyabb szintre (akár randik, akár haverkodás, akármi), aki képes feldolgozni, ha valamit mondok neki, így akkor már nem szokott gond lenni, meg lehet beszélni a dolgokat.

11:35

Az, hogy ki milyen körülmények között képes érzelmi helyzetbe kerülni, az önmagában senkit nem minősít le. Az viszont igen, ha bárki alaptalanul úgy akar érzelmileg manipulálni idegeneket, hogy ő gyakorlatilag semmit nem akar, semmit nem érez. Egy ilyen aljas érzelmi beavatkozás nem a manipulált fél érzékenységén áll vagy bukik, hanem annak viselkedésén, aki ezt szándékosan elköveti. Egy egészséges érzelmű ember pontosan tudja, hol van a határ egy beszélgetésben, amit csak akkor lép át, ha valóban tovább akar lépni ez egyszerű kommunikáción, vagy emberi kapcsolaton. Hiba téped a szád, soha nem az a hibás, akit lépre csalnak, mert, még-ha naiv, hiszékeny, vagy buta is -, nem ő a csaló.

12:28

Remélem, hogy "fiatalok" szórakozásból ájultra rugdosnak egy hónapon belül és otthagynak az utcán vérbe fagyva, majd egy járókelő elmegy melletted és cinikusan megjegyzi: " Az ilyen nők ennyire nem akarnak magukért tenni, hogy nem mennek el az ambulanciára"?

#42

Ne haragudj már, de szerinted tényleg rendben van összezuhanni attól, hogy mondjuk társkeresőn valaki két-három napos csetelés után nem ír többet? Tudod te, nekem hány férfi ígérte azt, hogy "holnap beszélünk", majd soha színét se láttam? Egy idő után úgy búcsúztam mindegyiktől, hogy ha még holnap is emlékszel majd rám, beszélhetünk. Mindre ugyanaz volt a válasz, hogy ők nem olyanok, sose lépnének le szó nélkül, aztán meg ódehogynem. Ember, az én párom nagyapja egyszer kisétált az ajtón 4 gyereket hátrahagyva, és soha többé nem látták. Soha, érted? Na az tragikus. Ez meg miezmár, hogy azon vekengünk, hogy jajj, vadidegenek nem írnak vissza. Hát fäässszom.

18:44

A dolog lényege az, hogy tiszta szándék nélkül, puszta szórakozásból, öncélú érzelmi játékot kezdeményezni, azt építgetni, majd abból minden magyarázat és felelősség nélkül aljasul kilépni ember alatti dolog. Miután hatalmasak a távolságok az emberi érzelmek birodalmában, mondjuk egy pszichopata és egy költő között, ha lehet, ne a pszichopaták beteges önépítő tréningjei legyenek az igazodási pontok. Ha lehet, ne ők legyenek felháborodva, hogy léteznek emberek érzésekkel is. Mgkérhetem? Aki mások érzelmeit kihasználja, vagy akár csak használja, ráadásul figyelembe sem veszi -, legyen az a párod nagyapja, vagy egy nyomorult, önimádó, érzelmileg visszamaradott, csetelő pi*csa, -, ugyanabba a pöcegödörbe valók.

20:29

Valamit nagyon benéztél! Ti vagytok a kisebbség, rátok száll a permet. Attól, hogy itt összegyűltök egymást igazolni, és többen vagytok, még nem lesztek irányadó, csak egy visszataszító, sajnálatos és ártalmas jelenség.

Nem tudom, sztem nem egészséges, hogy vadidegen emberek hozzáállásán dolgokhoz nálad így elgurul a gyógyszer. Idegenek hülyeségein én max ideig óráig bosszankodom, aztán skip. Minden nap tömegközlekedéssel utazom és hát a reláción buszsofőrök egy kisebb halmaza nem hogy nem kedves, hanem kimondottan ordas paraszt. Mivel én mkinek megadom az alap tiszteletet (köszönöm, kérek, viszlát, napszaknak megfelelő köszönés), kimondottan zavar rosszabb napokon, hogy egy büdös szót se büfög vissza. Bosszant néha? Igen. Érdemes vele foglalkozni? Nem. Fog attól javulni a helyzet, hogy bosszankodom? Nem. Napi kétszer kibírom. Ha meg kivétellel találkozom, örülök neki.

Nem egészséges, ahogy ezt a jelenséget megéled.