Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a véleményed az olyan emberekről, akik hagyják hogy a párjuk halálra dolgozza magát, azért, hogy jólétben éljenek?
Egyik ismerősöm,még csak 40 éves,de éjjel-nappal dolgozik,hogy minden luxus meglegyen a családnak.
A feleséget nem is zavarja,hogy a pasija hulla fáradt mindig,a lényeg,hogy a luxus meglegyen.
Szerintem ez baromira nem szeretet....
Ti mit gondoltok erről?
válasza: válasza: válasza:"Van egy pici lányuk,aki már csak pár éves,és a jövőre is gondolni kellene."
Gondolom pont azért hajt, hogy később a "pici lányuk" később ne szenvedjen hiányt semmiben. Főleg hogy ha valakinek egyetemre már egy lakás árát összespórolták, akkor hatalmas előnyből indul az életben.
"Mi lesz,ha apu kap egy infarktust,vagy agyvérzést 50 évesen?"
Az ilyen mi lesz ha kérdésekkel az a baj, hogy nincs alapjuk. Pont ugyanúgy meghalhatsz 50 évesen ha a kisujjad sem mozdítottad meg. Csak cserébe nem marad utánad semmi a több 100 ezres temetés költségein kívül, azért nem mindegy.
Mondjuk nekem kicsit sok a magyarázataidban a folyamatos ÉN, ÉN, ÉN... Én így, én úgy, én így nem, én úgy nem.
Azért annak mégis nagyobb az esélye,hogy valaki a sok munkába hal bele,mint a "kevésbe":)
Ha nagyon a gyerek jövőjét nézné,akkor nem wellnessezne,hanem azt a pénzt tennék félre.
Én,én,én?
Hát bocs,hogy élek:)
Nem azért születtem,hogy egy másik emberért feláldozzam magam.
Persze a gyereknek is meglehet adni dolgokat,de ésszerű keretek között.
Mondjuk,aki ilyen jól keres az a családi pótlékot,ha félre tesz,akkor már ad egy alapot a gyerekének 20 év múlva.
De az,hogy valaki teljesen feláldozza magát,azért,hogy a felesége luxusban éljen,és a gyereknek megadjon "mindent",szerintem furcsa felfogás.
Akkor ő miért élt?
Itt nem a megélhetés a lényeg,mert ha arról lenne szó,akkor egy szót sem "szólnék".
Viszont hajszolni a pénzt,a luxusért kinyírni magunkat nekem elég fura.Nem tudok azonosulni az ilyen felfogással.
Persze ezt nem szoktam szóvá tenni,de amikor jönnek az "itt fáj,ott fáj"."magas a vérnyomásom",stb szövegekkel,akkor el lehetne gondolkodni,hogy mit kellett volna másképpen csinálni.
Ha nincs meg az embernek a testi-lelki-szellemi egyensúlya,akkor annak végzetes következménye lesz.
Nem,nem az én fiamról van szó,mivel lényegesen fiatalabb vagyok az illetőtől.
Pont ellenpéldája annak,amilyen én soha nem akarok lenni.
Sok ilyen embert látok,és baromi "betegesnek" tartom,amit csinálnak.
Társként sem tudnék elfogadni egy ilyen embert,aki folyton mindenből a maximumot akarja kihozni,mert ebben bele lehet idővel roppanni.
A kevesebb néha több.
válasza:Kérdező, aki éjjel-nappal dolgozik, az hétvégén is tolja ezerrel, és nem wellnessezni megy a családdal. Vezető beosztásban lehet sokat keresni, általában meg is kell dolgozni érte, de akik ezt csinálják, azoknak a többsége azért teszi, mert élvezi a melót, és rátermett. Dolgozhatna csicskaként napi 8 órát jóval kevesebbért, csak éppen utálná az egészet, mert többre is képes.
Lehet, hogy neked ezt nehéz megérteni, de hidd el, hogy nekik is pont olyan nehéz megérteni azt, akinek elég a langyos pocsolyában dagonyázni - sőt, ez az embertípus számu(n)kra kifejezetten idegesítő lehet, pláne, ha még meg is ideologizálja a kényelmességét. Az, hogy anyóspajti szerint kizárólag a menye miatt "hajtja halálra" magát a kisfia, távolról sem jelenti azt, hogy tényleg így van. Egyébként hétvégente elmenni egy jó fürdőbe nem egy eszement luxus, még több milliós fizetés sem kell hozzá, mi is rendszeresen jártunk télen, nyáron meg strandolni a gyerekekkel, amíg itthon voltunk. Lője magát főbe minden családanya, aki a párjával együtt biztosítani képes a család rendszeres strandolását?
Nem vezetőbeosztásról van szó.
Szakmunkás.
Én értem,hogy vannak olyan emberek,akik elhivatottak,vagy hatalmas felelősség van a vállukon.
Csak ha mondjuk havi 1 wellness-el megelégedne a kedves neje(amit hozzáteszem sokan évente sem tudnak megtenni),akkor a férjnek is több idő jutna magára.
Attól mert nekem erre "nincs igényem",még nem tartom magam prolinak.
Bennem biztos nagyobb lenne a félelem a nő helyében,hogy mihez kezdek,ha egyedül maradok a gyerekkel.
Na meg örök bűntudatom lenne,hogy "én kergettem a halálba".
A nagymama 4 éves korig nem látta a gyereket,mert nem értek arra rá,hogy lemenjek a nagyihoz!
Ilyen beteges szinten elfoglaltak.
válasza:"De az,hogy valaki teljesen feláldozza magát,azért,hogy a felesége luxusban éljen,és a gyereknek megadjon "mindent",szerintem furcsa felfogás.
Akkor ő miért élt? "
Te ezt mégis mi alapján állítod ilyen 100%-os bizonyossággal? Látod, hogy luxuskörülmények közt élnek? Láttad talán a bankszámlakivonatukat? Hallottad a pasit panaszkodni, hogy majd megszakad a családjáért, és semmi élete sincsen?
Egy wellness hétvége meg nem luxus. 25 ezer forintból már két napra elmegy az egész család.
A másik dolog:
A mama 4 évig nem látta a gyereket. Szerintem emögött azért több van, mint időhiány. Lehet, nem véletlenül kerülik a mamát.
Bár itt valami nagy ellentmondást látok. Ha a mama 4 évig nem látta a családot, honnan a fenéből tudja, hogy milyen luxusban élnek, és mennyit dolgozik a fia.
Biztos valami varázsgömbben látta, hogy a menye az, aki halálra dolgoztatja.
Egy dolgot árulj már el kérlek, te ki vagy ebben a történetben?
válasza:" te ki vagy ebben a történetben?"
Az jó volna, de nem fogja őszintén elmondani. Erre jó a gyakori.
Valószínű az írások alapján a következő sorrendben:
1. a kérdező a gonosz menye miatt aggódó anyuka
2. a kérdező szerelmes a szegény agyondolgoztatott férfiba
3. az 1+2 egyszerre:D
válasza:"A kérdező kommentje:
Nem vezetőbeosztásról van szó.
Szakmunkás."
Egy szakmunkásnak luxusban él a családja? Ma, Magyarországon? LUXUSBAN?! Már azt se tudod, merre tekerd a hülye sztoridat, csak hogy neked legyen igazad?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!