Tényleg én vagyok a rossz mert nem szeretném, hogy a férjem szenteste napján délután a munkatársaival igyon?

Ha délután 1 óra után bemennek egy órát és isznak valamit, ami arról szólna, hogy az ünnepeket egymás között megünneplik, mint munkatársak, akkor abban semmi kivetni valót nem találnék. Hisz utána 2-3 óra körül otthon van és a délután hátralévő része és az este a családé.

Viszont ha ez arról szólna, hogy délután 1-kor elkezdik, estig abba sem hagynák, az nekem is biztos rosszul esne és nem tetszene.

Szóval 1-2 óra munka után normális keretek között, délután 1 óra után szerintem nem ok, hogy kiboruljon az ember. Elvégre a 24-e még nem karácsony, az még csak az előeste, tehát ott az este a lényeg, ott a 25-26-a, azt meg töltheti veletek, illetve a többi családtagotokkal.

És ha most a te barátnőid mondanák azt, hogy délután 2-kor menjetek el egyet kávézni, a férjed meg addig otthon maradna a gyerekekkel, akkor te sem mennél el?

egy étteremben a kollégáknak nem igazán van idejük még 1-2 órát sem együtt tölteni, mert ők is vendéglátó egység, és amikor a többi hely nyitva van, akkor ők is dolgoznak.

szerintem nem dől össze a világ, nem marad éjfélig.

neki is jól esne egy icipici lazulás, a gyerekekkel el tud menni sétálni mama vagy papa is.

az emberek nagyon megváltoznak, miután gyerekük lesz, és sokszor rossz irányba.

miért nem lehet azt az embert egyszer elengedni valahova?

hadd legyen már néha egy-két órára egyszerűen csak férfi, meg haver, nem csak apuka. mindenki rajong a gyermekéért, ez így természetes, de szüksége van néha a barátokra is, meg más impulzusokra, más közegre. ahogy neked is el kéne menni néha a barátnőiddel shoppingolni vagy egy moziba. 24-én van rá idő, hát istenem, mikor legyen, ha a többi nap dolgozik?

utána 25-26 ünnep, 0-tól 24-ig otthon lesz, ne sajnáld már tőle azt az egy üveg sört meg a beszélgetést! vagy az a baj, hogy téged nem hívnak sehova a kollégáid, mert tudják, hogy úgyse mész?

szerintem a férjed elég rendesen kapja az ívet odabent, hogy mekkora papucs, soha nem megy sehova, mert az asszony nem engedi.

De ha a férjed nem is akart menni, akkor mi a gond?

Vagy ő azt mondta a munkatársaknak, hogy te nem engeded? Nem merte azt mondani, hogy ő nem akar? :)

Ha estig tartó iszogatásról is van szó, akkor is 1-2 óra után fel lehet állni és el lehet jönni, mondván, hogy a nap többi része a családé, ezért senki nem nevezné házisárkánynak és papucsnak a másikat és boldog ünnepeket kívánva a többit ott hagyná estig inni.

De ha jól veszem ki a szavaidból, akkor a férjednél ilyenről szó sincs, ő eleve nem is akar menni, akkor meg mi értelme ezen rágódnod? Nem a munkatársaival élsz együtt, hanem a férjeddel.:)

Ez nem a karácsonyról szól, ez a piálásról. Semmi másról. Mikor összejöttem a párommal szinte minden nap részegre itta magát a munkatársaival. Ultimátumot adtam neki, vagy én vagy a munkatársak és a pia. Nem vette komolyon, de mikor szó nélkül leléptem meggondolta magát. 3 éve tartja magát, és nem iszik. Az első időkben én voltam a szemét.

Mindig te leszel a sárkány, mert egy alkoholistának mindig a pia lesz a fontosabb. Addig amíg saját maga be nem látja, hogy már van családja és van fontosabb a piálásnál addig te és a gyerekek lesztek a "jó dolgok elrontói".

neked arról szól a szenteste, hogy a családoddal legyél.

csakhogy neked arról szól az összes hétvége is, hogy a családoddal lehetsz, meg pihenhetsz, míg egy vendéglátásban dolgozó ezt nem mondhatja el magáról.

ő akkor is gürizik, amikor te pihensz meg sokáig alhatsz, vagy délután lepihenhetsz.

menj, és csináld helyette az éttermi melót, majd meglátod, hogy nem olyan, mint egy irodában lógatni a lábad. talpon lenni egész nap és másokat kiszolgálni...

őszintén, milyen gyakran jár el? minden héten?

biztos nem, mert akkor meg azt kapná, hogy "még a hétvégét sem vagy képes velünk tölteni? ennyit jelent neked a családod, a gyerekeid?"

szerintem igen, sárkány lettél. önző vagy. nem 3 napra tűnik el, csak egy pár órára.

és ha így írod, hogy egy "kedves" munkatársa szólt be, akkor szerinted téged hogy emlegetnek? te vagy a "kedves" neje, aki a nadrágot hordja és mindent megszab neki.