Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Bevalljam a családomnak, hogy...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Bevalljam a családomnak, hogy a lányokat szeretem?

Figyelt kérdés

Olvastam itt egy ilyen kérdést elég puritánul megfogalmazva, de nekem is ez a problémám és az "ügyben" biztos is vagyok. Már 2-3 éve emésztem magam, mert nagyon nehéz. Nem érdekelnek a fiúk, egyszerűen semmit nem érzek. Próbáltam érzéseket táplálni helyes, kedves, okos srácok iránt, de nem megy.

Csak a lányok képesek arra, hogy komoly érzéseket keltsenek bennem. Nem szeretem azt mondani, hogy "leszbikus vagyok", mert nem úgy van, hogy megyek az utcán és megnézem a lányokat, hanem alkalomadtán megtetszik egy lány. Hiába néznek meg a fiúk, más ilyenkor elpirul, én viszont abszolút semmit sem érzek. Volt egy srác, akivel fél évig jártam, helyes, okos, jófej volt, de nem sikerült beleszeretnem, sőt fizikailag sem vonzódtam hozzá. Lefeküdtem vele (nem akarok itt a szexuális életemről tárgyalni, csak tudom, hogy úgyis lesz valaki, aki írja, hogy kerüljek testi kontaktusba sráccal, hátha megváltozik minden), de nem éreztem semmit az égvilágon. Nem tudok "úgy" tekinteni egyszerűen a férfiakra. Most van egy lány, akibe szerelmes vagyok, ismerőseimen keresztül ismertem meg és ilyet még soha nem éreztem. Ő 25 éves, idősebb tőlem, de különleges és fantasztikus, nagyon boldog vagyok mellette. Anyám kezdi sejteni, mert egyszer kölcsönkérte a telefonomat és volt benne néhány sms, amit barátnőmmel írtunk egymásnak, elolvasta és kérdőre vont, hogy mi ez (már megszoktam, hogy beleolvas mindenbe) és én próbáltam kimagyarázni, de láttam, hogy nem hiszi el. Már régebb óta gyanakodhat, mert egyszer megtudta, hogy van egy leszbikus osztálytársam és sokat voltunk együtt (pedig nem volt köztünk semmi) és így mindig felhozta a témát, hogy megnézze, hogy reagálok rá, én meg nem győztem fújjogni, hogy "jaj, ez szerintem is undorító, hagyj ezzel". Mindig próbál ajánlgatni srácokat és furcsa neki, hogy nem tetszik senki. Nagyon nehéz ez, még csak jövőre fogok érettségizni. Én nem vagyok fiús lány, aki világéletében a fiús dolgokat kedvelte és fiúkkal barátkozott. Nem, én pont az ellenkezője vagyok. Rossz ez a helyzet, mert nem tudok titkolózni tovább, a mi családunkban egyszerűen nem lehet. Egyke vagyok, mindig velem vannak elfoglalva, ismerik a barátaimat, mindig meg kell mondanom, hova megyek, különben utánam jönnek vagy kinyomozzák. Nem volt velem soha sok gond, nem vagyok az a minden héten leiszom magam és hajnalig bulizom típus. Előbb-utóbb rá fognak jönni a szüleim, már így is feltűnt nekik, hogy nem ismerkedem srácokkal. Nem akarok velük összeveszni, de teljesen úgy érzem, hogy becsapom őket. Kérlek, adjatok tanácsokat, mert el vagyok keseredve teljesen, ez így nem jó. Idegileg kimerültem az állandó stressz miatt, nem akarom, hogy megutáljanak. Segítsetek légyszíves, mert már nem tudok hova fordulni. Előre is köszönöm.

17 éves lány


2010. márc. 10. 16:41
1 2 3 4
 11/35 A kérdező kommentje:
Megértem azt is, aki írta, hogy alig van már olyan fiatal, akit a másik nem érdekelne. Ezzel nem értek egyet, mert hiába tűnik soknak, abszolút nincs sok olyan ember a korosztályomban, aki valóban így érezne. Én előre leszögezem, hogy nem vagyok lázadó hülye tini, aki ezzel akarja felhívni magára a figyelmet, mert nem. Egyedül a legjobb barátnőm tud erről a dologról és nem is dicsekednék vele soha, mert ezt nem tartom dicsőségnek, egyszerűen így tudok boldog lenni, de diszkréten, minden provokáció nélkül. 14 éves koromban kezdődött ez komolyabban, akkor azt hittem, csak a kamaszkor miatt van, de nem múlt el, hanem kiiktatta belőlem a srácok iránti vonzalmat. Fogalmam sincs, ez miért van, hogy a genetika tehet-e róla vagy egyéb tényezők, de nem is érdekel. Nem könnyű és én is jobban érezném magam, ha nem kéne titkolóznom, meg félnem a jövőtől, de nem tudok ellene tenni. Nem mondom, hogy utálom ezt, mert akkor megcáfolnám azt is, hogy most szerelmes vagyok, így csak annyit mondok, hogy nehéz és bonyolult. Főleg egy 17 évesnek, aki még nem tud teljesen elszakadni a családjától és hozzátenném, hogy nem is akar. A szüleim nem élnek együtt, az apámmal inkább baráti viszonyt ápolok, sokat járunk együtt koncertekre, ide-oda, Ő olyan, mint egy nagyon jó barát. Eleinte azt hittem, Ő ezt jobban tolerálná, mert nem egy szent, még mindig olyan, mint egy kamasz, de a velem kapcsolatos dolgokban elég szigorú, hiába nem kimondottan egy apatípus.
2010. márc. 10. 17:12
 12/35 anonim ***** válasza:
3%

Én értelmes embernek tartom magam.Van egy 17 éves lányom és egy 19 éves fiam.Mindkettővel nagyon jó a kapcsolatom,és ahogy mondani szoktam "ölni tudnék értük".Tiszta szívemből szeretem mindkét gyermekemet..

De engem is meglep,hogy egyre többen írják,hogy "mások"..nevezhetjük melegnek vagy leszbikusnak teljesen mindegy..Nem értem miért?Mert genetikai betegség?talán a férfiak esetében elfogadom,hogy egy gén a hibás,hisz általában azok a férfiak melegek,akik nőnek érzik magukat..De a lányoknál tényleg nem értem,hisz bennünk tombolnak a női hormonok...

De ne mondja senki,hogy elfogult vagyok,így megkérdeztem külön-külön a gyerekeimtől,ők mit gondolnak erről..A lányom azt mondta,hogy neki is van 1-2 olyan barátnője akik a lányok társaságát keresi,de szerinte kíváncsiság,divat is közrejátszik..Elmondta őszintén,hogy neki is megfordult a fejében,hogy fiatal,és mi lenne ha kipróbálná egy lánnyal a nemi életet..De csak a csókolózásig jutott el..Nem jött be neki,és azért mert most mindenki erre van rákapva,ő nem áll be a sorba...

A fiam el se tudja képzelni,hogy azonos nemű emberrel éljen nemi életet..

Bár mint írtam értelmes embernek tartom magam,de ha bármelyik gyerekem elém állna avval,hogy a saját neműkhöz vonzódnak,bennem egy világ omlana össze..Azt hiszem sírnék,csalódott lennék,és úgy érezném,hogy mint anya kudarcot vallottam..Most sokan fogják azt írni,hogy ha szeretem a gyerekeimet el kell hogy fogadjam a másságukat is..(ezt csak az mondja akinek nincsenek nagy gyermekei)

De ettől függetlenül egy szülőnek egy ilyen hír nagy csapás! mert egyik szülő sem akar ilyen életet a gyermekének,hogy állandóan hazugságban,fájdalomban,megaláztatásban éljen...Mert bizony az ilyen embereket még ma sem nagyon fogadják el,és rengeteg bánat éri őket..Egy szülőnek nem kell elfogadni ha a gyerekes leszbikus vagy meleg!Meg tud vele egy idő után békélni,de elfogadni soha nem fogja tudni...

Én mindenesetre örülök,hogy a két gyermekes egészséges gondolkodásúak,és nem a másságra mennek rá...

Kedves kérdező..te annyi idős vagy mint alányom.Az életed felét sem élted még át,és soha nem tudhatod mit hoz a jövő neked..17 évesen kijelenteni,hogy te "más" vagy elég nagy felelőtlenség..17 évesen nincsenek fiú barátaid? nem te vagy az egyedüli lány aki ilyenkor még nem fiúzik..ezzel nincs is baj..Ez később is kialakulhat..

17 évesen ezerszer változik az ember véleménye,hisz még ki sem alakult teljesen az egyéni viselkedés..Még az se tudod,hogy mihez kezdj magaddal..Sokan 20-25 évesen találják meg a boldogságot...

Szerintem a vallomással várj még pár évet......

2010. márc. 10. 17:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/35 A kérdező kommentje:
Összevissza fogalmazok, elnézést, csak így is minden gondolatom ekörül forog és félek az egésztől.
2010. márc. 10. 17:15
 14/35 anonim ***** válasza:
45%

Én meg aztmondom, hogy igen leszbikus vagy!!!Vállald fel mindenki elött! Merjük felvállalni magunkat emberek!!!

Bízz Magadban! Erős vagy, és ha Te ezt komolyan gondolod, akkor legyen bármi, szembeszállsz vele!

Családod, barátaid ha igazán szeretnek akkor kiállnak Érted!

Ne feledd, egy vagy, megismételhetetlen és pótolhatatlan!

Higyj önmagadban, hiszen ha Te nem hiszel akkor ki fog?

Sok szerencsét kivánok az életben. Mindig légy erős! :)

2010. márc. 10. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/35 anonim ***** válasza:
75%

17.14

"talán a férfiak esetében elfogadom,hogy egy gén a hibás,hisz általában azok a férfiak melegek,akik nőnek érzik magukat..De a lányoknál tényleg nem értem,hisz bennünk tombolnak a női hormonok..."


egyáltalán nem azok a férfiak melegek akik nőnek érzik magukat. a legtöbb meleg férfin nem látod h melegek mert normálisan öltöznek és viselkednek és ők maguk is kinézik a 'pics*san' viselkedő társaik. Szóval nem arról van szó hogy nőnek érzik magukat, akkor már transzszexuálisnak hívjuk őket.

és írod hogy a nőkben tombolnak a női hormonok. ez nem mindig igaz de amúgy a férfiakban meg a férfi hormonok tombolnak..

Igaz hogy sokan divatból csinálják és az is igaz h van aki kamaszkorában úgy érzi h ő 'más' aztán meg kinövi. de nem minden esetben erről van szó.

(Nem sokat tudsz a témáról, igaz nem is kell erről tudnod mert ez nem tartozik a te világodhoz..)

2010. márc. 10. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/35 A kérdező kommentje:
Nem ellenkezek, én is tudom, hogy amit Ön, kedves utolsó írt, az teljes mértékben igaz. Tudom, hogy egy szülőnek csalódás, ha a gyereke ezzel áll elő, épp ezért is félek. Nem fogadnák el és ebben biztos vagyok, de ha rá is jönnének, persze, hogy azt szeretném, ha ezért nem haragudnának meg rám egy életre. Másképp néznének rám, én meg nem mernék eléjük kerülni egy ideig. És azt is tudom, hogy ez nem normális dolog, nem elfogadandó és épp ezért is vagyok kiborulva, mert még ha tudom is magamról, hogy értelmes vagyok és okos, vannak céljaim és nem akarok egy tanulatlan bunkó lenni, úgy érzem, hogy amit csinálok, az természetellenes. Persze, jó érzés, ha mondják, hogy ugyan, nem a nem a lényeg, hanem hogy jól érezzük magunkat a választottunkkal, akkor is tudom, hogy ez nem jó. Nem kell felvilágosítani ezzel kapcsolatban, mert fel tudom mérni a tetteim súlyosságát. Talán egy selejt vagyok és talán egész életemben küzdenem kell, mert senki nem fog elfogadni, de nem tudom..el vagyok keseredve és kezdem utálni magam.
2010. márc. 10. 17:27
 17/35 anonim ***** válasza:
90%
ha valóban leszbikus kapcsolatban is akarsz élni, akkor addig nem érdemes vallani, amíg saját egzisztenciát nem tudsz teremteni (adott esetben a barátnődhöz költözni pl.)
2010. márc. 10. 17:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/35 anonim ***** válasza:

ma 17:27-nek

17.14-es vagyok.Igazad van.nem az én világom,és lehet,hogy rosszul is fogalmaztam..Ezért elnézést is kérek.

De akkor is azt mondom,hogy egy ilyen dologgal oda állni a szülők elé nagyon megfontolandó..valaki azt írta fel kell vállalni,hisz ha a család szereti akkor el is fogadják!

Biztos vagyok abban,hogy a kérdező családja is nagyon szereti.Írta is,hogy az apjával szinte barátok,és az anyja is szereti nagyon..de abban is biztos vagyok,hogy mindkét szülő e lesz keseredve,és összeomlana..Ahogy én is....Ez nem olyan eset,hogy a szülők elé állok,"hogy anya-apa tetkóm vagy piercingem van/ vagy zöldre festettem a hajam"..Ez a szülőknek egy trauma lenne..

Emlékszem amikor a fiam elém állt,hogy tetkót csináltatott magának a vállára..Amikor megkérdeztem,hogy mikor,kiderült,hogy 2 hónapja,de nem tudta,hogy fogok reagálni rá,így félt egy kicsit...Bár személy szerint a tetkót is csak divat hóbortnak tartom,de nem zavart..nem kapott ki,sőt elég jó tetkója van..De ez nem olyan nagy dolog..Evvel még senki nem fogja bántani,megalázni,szégyenbe hozni...

A kollégáimnak néha olyan büszkén mondom,hogy milyen jó tetkója van,vagy éppen milyen jól néz ki a lányom,hogy a fülében 4 fülbevaló van..(nemrég kérte,hogy engedjem meg a köldökében is..Rá bólintottam,hogy oké,hisz az is szép)de mélységesen hallgatnék ha valamelyik gyermekem más lenne.Arra nem lennék büszke...

2010. márc. 10. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/35 anonim ***** válasza:
17.49: ebben teljesen megértelek és teljesen egyet is értek. a kérdező ugye ráadásul egyke.. nem tudhatjuk hogy fognak reagálni (pl hogy elfogadják e később vagy ki is tagadják). ez a jövő zenéje.. voltak hasznos tanácsok, de ha az anyuka ár sejti akkor talán nem lesz olyan nehéz elmondani.
2010. márc. 10. 17:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/35 anonim ***** válasza:
Ettől függetlenül is jogod lenne egy privát szférához.
2010. márc. 10. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!