Szerintetek létezik olyan, hogy egy bizonyos kor felett fordul a kocka abban a tekintetben, hogy melyik nemnek könnyebb a társkeresés?

#11

Annyit fűznék hozzá, hogy több csúcs van, szerintem. Külsőt tekintve is lehet egy csúcsot elérni, ez szerintem is mindkét nem esetében 30 körül van. Lehet elérni egy csúcsot karrier szempontból, anyagi szempontból, és nem feltétlenül ugyanaz a kettő. Lehet csúcson az élet családi élet szempontjából, stb.

20-25 évesen egyes sportokban lehet valaki a csúcson.

12, pontosan... az a baj, hogy aki ilyen éretlenül gondolkodik férfiként, el sem tudja képzelni, hogy milyen egy valóban normális, mindenben kimagasló férfi gondolkodása, akiről a legtöbb nő álmodik.

Én bevallom őszintén, hogy huszonéves koromban egy elég negatív kép élt bennem a férfiakról, nagyban hozzájárultak ehhez a családi minták, meg nyilván huszonévesen kikkel találkozol, szintén egyetemistákkal, fiatal pályakezdőkkel. Az általános képem ez volt: lusta, éretlen, szinte mindegyik inkább jobbos gondolkodású, a nőket lenézi.

Kb 30 éves koromtól fordult meg velem a világ, amikor vállalkozó lettem és valóban nagyon nagyon sikeres vállalkozó férfiakkal kerültem kapcsolatba kb 35-50-ig, mindegyik diplomás egyébként, komoly szakmával. Velük már az elején lejött, hogy mennyire értelmesek, nyitott gondolkodásúak, a közös bennük, hogy abszolút liberális beállítottságúak, többnyire külföldi érdekeltséggel, tehát totál függetlenek a hazai viszonyoktól, és ki merem jelenteni, hogy igazi feministák. Nyilván ezért is dolgoznak velem és más nőkkel is, mert teljesen máshogy állnak a nőkhöz, abszolút egyenrangú partnerként tekintenek. Amelyik házas, rendkívül nagy tisztelettel beszél a társáról, akik velük egykorúak és szintén magas pozíciókban dolgoznak.

Még a mai napig rácsodálkozok a korábbi tapasztalataim után, hogy lehet egy férfi ennyire szorgalmas, okos, jó problémamegoldó, mindemellett empatikus, mások véleményére nyitott stb. Szóval egy teljesen más kép nyílt meg előttem a férfiakról. Nyilván abszolút köze van ahhoz, hogy milyen körökbe kerültem.

Egyébként köztük ketten meg is jegyezték nekem, hogy annyira távol áll tőlük a fiatal korosztály, a huszonévesek, hogy semmiben nem tudnak velük azonosulni, és konkrétan nem is értik már az ő világukat. Mindkettő 35-40 közötti volt.

És igen, irántam is pont a 30-as éveimben mutatott érdeklődést olyan férfi, akit korábban el sem tudtam volna képzelni, hogy ilyenek léteznek... Rögtön arra gondoltam, hogy jesszus kikért is voltam oda húszas éveimben, amikor ilyen is van. Nem hogy teljesítette az elvárásaimat, hanem ezerszer jobb volt annál.

A 12-es, de a 14-es is nagyon tanulságos, hogy mitől változnak meg a férfiak lehetőségei a harmincas éveik közepére.

Ahogy a #12-ben leírja, hogy 33 éves koráig olyan kapcsolatokban volt, ahol kb annyi számított, hogy vonzó legyen a férfi és szórakoztassa.

Onnantól kezdett el figyelni másra is.

A #14-es szintén, 30 évesen nyílt ki a szeme egy másfajta férfi típúsra.

Azok a sikeres vállakozók nem a semmiből lettek minden bizonnyal 10-20 éve is hasonló mentalitással dolgoztak azon, hogy felépítsék magukat.