Felizgat ha elképzelem a párom hogy valakivel szexelt, mármint elképzelem és tetszik, egyszer egy házi videojat lattam a telefonba par masodperces volt ahogy pont adták neki és izgat. Ez normalis? 30/f

5ös, kérnék szépen egy forrás megjelölést erre a genetikára, mert valószínűleg genetikai rendellenességem lehet nekem is, a környezetemben lévő nőknek is, és az ismeretségi körömben lévő férfiaknak is.

Olyan rossz olvasni, hogy te egyetlen egy normális embert sem ismersz, és mindenkiről azt állítod, hazudik, ha mégis normális erkölccsel élne.

#12

Bármelyik hűtlenséggel foglalkozó szakirodalmi könyv leírja ezt. És sajnos a környezetemben én is ezt látom. És eléggé sok pszichológus ismerősöm van, akik arról számolnak be, hogy a pácienseik 90%-a hűtlen párok, vagy hűtlen felek, vagy hűtlen fél.

Sajnos előbb vagy utóbb mindneki rádobben erre, sajnos a technika, a közösségi média is súlykolja az emberkbe azt, hogy legyél hűtlen, jár neked a jobb, szebb, tökéletesebb stb.

A közösségi média chates alkalmazásai is úgy vannak már megírva, hogy a hűtlenség ne hagyjon nyomot, törölhető beszélgetések stb.

Próbálják eltusolni, de tudják, hogy mi van, ezért hagynak kiskapukat, az egész egy fektetett nyolcas. Minden vallás, kivéve 1-2-őt a hűséget próbálja az emberbe "verni", 1-2 közel keleti vallásban van csak többnejűség, de már ott is kezd kibukni, ott is kezdenek tágabb értelemben gondolkodni és cselekedni a hűségről.

Az egész egy álomvilág, az egész egy saját farkába harapó kígyó. És az egész így is van jól, hisz a titok adja az egésznek a sava-borsát, és nem mindneki tudja a cockold dolgot csinálni, mert pl a nőknek az a fontos, hogy érzelem is legyen, de titokban, ettől lesz a szeretői kapcsolat olyan izgató és titkos és olyan több, olyan plusz, olyan más, olyan leírhatatlan. A férfiak általában csak kielégülni akarnak egy számukra tökéletes testű nővel, ami nekik csak ennyi, ettől függetlenül ugyanúgy a párjuk mellett szeretnének lenni, a nők bonyolultabbak már a férfiaknál, ott a titkos viszonyba kell legyen érzelem is, nem elég pusztán a testi vágy, és itt a nők rúgják fel ezt a törvényt, mert ahol a másik már érzelmileg is mást akar, nem csak szexuálisan, itt már nem ösztöni, szexuális érzést szeretne átélni, hanem érzelmileg is mást akar, mert több, jobb, erősebb amit a szerető ad.

Bonyolult még ezt leírni is, megfogalmazni is, rendszerbe, szabályba is nehéz tenni.

De tény és való, hogy jelen társadalmunk, jelen fiatalok már változnak, már a ma fiataloknál a hűség az csak egy szó, nincs mögötte tartalom, a régebbi generációnak azért még mond az a szó valamit, hogy hűség és gerinc.

De ma már hanyatlóban vannak azok az elvek amikben mi nevelkedtünk, változik a világ, és vele együtt az emberek érzelmei és igényei is változnak.

Kíváncsi vagyok, hogy 100-200 év múlva mi lesz a "menő".

Én így vélekedek a hűségről ma, úgy, hogy jómagam hűséges vagyok, de ezt nem várhatom el a páromtól, mert le van írva a szakirodalmi könyvekbe, hogy aki hűséges, annak konkrétan egy nagyon durva személyiségzavara van, tehát beteg! És ezt el kell fogadnunk.

14, lehet, hogy sokan így vannak vele, de azért a pszichológusok tapasztalatát nem gondolom reprezentatív példának, hiszen oda már eleve "gonddal" mennek. Azért a genetikai kódoltságot így leírni, hogy magad is kivétel vagy, logikátlan.

A többnejűségi országokban még az egész kultúra más, ne keverjük azért ide.

Meg ami még durva volt számomra az írásodból, hogy a saját öregeinket meghazudtolod, ha azt mérik állítani, hogy bizony jól működött a kommunikáció a kapcsolatukban. Van ilyen, ha hiszed, ha nem.

Na nekem sem Magyarországon született férjem van, magyarok között valóban én is nagy gondokat látok, de hála az égnek a kivételt erősítjük, jól működik a kommunikáció, a félrelépéstől pedig hányni tudnánk. Az én családom is teljesen ilyen, és így gondolkodnak. A szüleim 40 éve házasok, és bizony egyikük sem kacsintgatott félre. Apám egyszer megjátszotta, de még házasság előtt, másik nővel. Elég is volt neki egy életre. És nem, nem vagyunk személyiségzavarosak. És de, elvárható a hűség. Ezekkel bocs, de nagyon nem értek egyet.