Mit nyújtanak egy párkapcsolatban azok, akiknek a másik javai is számítanak?

Megváltozott a pontozás, 24-ből 23-as lettem.

Kérdező a 40-es válaszodban leírt kérdésedre:

Nézd, én már nem vagyok idealizmussal telt huszonéves, 42 éves vagyok.

Jó ideje már (cca. 15 éve) nem mindenáron kerestem kapcsolatot, mert nagyon tudok és szeretek egyedül élni, amit egy percig nem éreztem magánynak.

Eleve nem 16-20-as nőket keresek, mert nálam fontos a szellemi szint is és a partnerem megtapasztaláson alapuló életlátása. Nincs időm és energiám tesztelgetni nincstelen nőket, hogy 5-8-10 év alatt mire lyukadunk ki egymással.

A mohó kis aranyásók eleve kilőve az emberismeretemnek hála, a lakás és minden egzisztencia nélküli 20-asokat meg meghagyom annak a férfikorosztálynak, akikhez valók és építgessék együtt a jövőjüket a saját képességeik szerint!

Arról a 30-as, 40-es korosztályról ami nálam a célcsoport, többé-kevésbé lehet tudni, hogy egyedül is mire vitte, vagy majd mire viszi az életben.

A tanult, ambiciózus, életrevaló nőket keresem, akivel nagyjából azonos a jövőképünk és egy irányba haladunk. Szerencsére számtalan ilyen nő van, nincs gondom olyat találni, akinek a külseje is vonz és én is bejövök neki.

Ennek persze az is a feltétele, hogy ne kangörcscsel kínlódva, a "mindegy hogy ki, csak nő legyen" kategóriába helyezzem magam, hanem abban a rétegben építsek társadalmi, baráti, üzleti, ismeretségi kapcsolatokat, ahol a feltételeimnek megfelelő jövendőbeli partneremet is megtalálhatom.

Most is van 3-ik éve minden feltételnek megfelelő barátnőm, de hanem találkoztunk volna egymással, akkor lennék egyedül, vagy lenne más, de lejjebb nem adom.

én elvárnám hogy azt nyújtsa amit én, legyen rendes munkája amit szeret is csinálni, tehát pénz lesz belőle hogy aztán hobbira költse vagy közös programokra, esetleg magára.. nem a pénz a legfontosabb de el kell ismerni hogy fontos mert nem ülhet mindenki a szobában netflixezgetve a párjával, főleg ha már felnőttek.. (pénz hiányában)

egyébként fontosabbnak tartom az érzelmi támogatást a másik féltől és az érettségét, az életcéljai se legyenek túlzottan eltérőek az egyénmél.

Mondjuk ki: Mindenki, aki a másik személyén túl bármit is elvár, ami nem a személye, hanem a java, az kereskedelmi alapú párkapcsolatot folytat.

Tehát olyan nincs, hogy "Nagy a mellem gyárilag, ezért nekem minumum olyan pasi jár, akinek kocsija van."

Persze van egy minimum alatti rész, ami nem elfogadható: Ezt úgy hívják, hogy fedélnélküliség. Nem úgy, hogy külön lakás és albérlet. Innentől már beszélhetünk kereskedelmi alapú párkapcsolatról.

43# Ez valahol még igazi is lehetne, de mégsem. Én pl azért ragaszkodom egy"szinthez" anyagilag, mert sokat elárul a másikról, hogy hol tart az életben, milyen ember. Semmit nem toltak a fenekem alá, nem örököltem még semmit(szerencsére), egyszerű családból jövök. 16 éves korom óta dolgozom suli mellett, nem szórtam el, félre tettem mindig. Kifizettem magamnak a jogsit, vettem kocsit még suli alatt. Veszettül takarékoskodtam. Huszonévesen szobát béreltem Csepelen, mert ez volt a legolcsóbb alternatíva, ami mellett tudtam eltenni eleget a fizumból, majdnem a felét. 28 éves koromra lett 7 millióm, az ment önerőbe, vettem lakást. Közben egyre jobban fizető munkáim lettek, 35 éves koromra vissza is fizettem a hitelt 13 évvel hamarabb, felujítottam közben a lakást.

Ez nem valami villogás akar lenni, csak szemléltetni akarom a mentalitásom és hogy hogyan állok az élethez.

Ha valaki pl 30+ otthon lakik a gyerekszobájában és nincs 100 000 forintja eltéve, akkor valószínűleg annyira másképp működünk, hogy nem egymást keressük.

Nem a pénz miatt, abból van elég, hanem mert nem passzolunk. Ambiciózus vagyok, kitartó, spórolós, mindig tervezek, megyek előre. Most épp telket akarok venni, amire felhúzok egy házikót, a lakást meg majd kiadom. Egyszerűen nem tudnék mit kezdeni a fent említett ember típussal emberileg annyira más világ.

És akkor mit kellene csinálni annak a félnek, akinek nagyságrendekkel jobban megy?

Beköltöztetni magához a másikat és eltartani? At nem érdekkapcsolat a jóval kevesebbet kereső féltől?

Halkan megjegyzem, ha a kevesebbet kereső semmivel nem rendelkező fél a nőnemű, akkor megy az aranyásózás oldalakon keresztül.

Ha jól kereső nő nem akar nagyságrendekkel rosszabbul élő férfit, akkor is ő az anyagias, mert nem akarja eltartani szegény férfit.

Érdekes egy logika ez.

Fúj mennyi sznob.

Azt sem tudjátok mi az az eltartás.

Na az ilyenek még rosszabbak mint a rózsadombi sznobok, és azzal igazolják magukat, hogy faluról jöttek, stb. Még durvábban tolják az ilyet.

Abból látszik hogy sok itt a sznob, hogy azon túlmenően, hogy kereskedelmi alapúan tolják a párkapcsolatot, még itt villognak hogy mijük van és mit értek el. Kért valaki önéletrajzot Sznob?

Tudod mi az eltartás Te vagyonértékredű? Az, amikor valaki egy nála jobban keresőhöz, nem dolgozik, nem ad bele semmibe, sem anyagilag sem sehogy máshogy. Akár fiú, akár nő, szóval nem kell itt rögtön sértődötten arannyásózni.

Nem pedig az, hogy valaki odaköltözik egy nála több javakkal rendelkezőhöz, de ugyanúgy dolgozik, belead anyagilag a lakhatásba, kajába, rezsibe, akár benzinbem meg személyileg párkapcsolatba. Akár férfi, akár nő.

És ez nem akár igaz lehetne, hanem igaz is. Aki meg kereskedelmi alapon áll a párkapcsolathoz, az szerelmeskedjen a házával, autójával, meg azzal amije van, de a humanoidokat hagyja békén.