Lányok, mit szólnátok ha a párotok felajánlaná hogy eltart titeket?

Kikérném magamnak!

Akit eltartanak, az alárendelt, kiszolgáltatott.

Na, még mit nem?!

Én továbbra is dolgoznék természetesen, ugyanis nem szeretnék kiszolgáltatott helyzetbe kerülni.

Továbbá, fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan karrierutam, ami elégedettséggel tölt el.

Nem szeretnék eltartott lenni.

Elméletben baromi jól hangzik. Ha írnék egy könyvet erről, amiben én találom ki a karaktert, és megírhatom, hogy a férfi örökké szeretni fogja a nőt, soha rá sem néz másra, az egy álom. De a valóság nem így megy.

Átmenetileg azt mondanám, oké. 2 év alatt szépen nyugiban megcsinálnék egy mesterdiplomát, de aztán mennék vissza dolgozni. Túlságosan kiszolgáltatott helyzet, ha egyszer kitalálja, hogy már nem kellek neki, akkor ott vagyok x üres évvel az önéletrajzomon, onnan kellene folytatnom a karrieremet, ahol abbahagytam (inkább hátrébbról is a kihagyás miatt), ráadásul konkrétan semmim nem lenne, mert minden pénz az övé. Hogyan tudnék saját lakásba/albérletbe költözni, stabilan újrakezdeni? Sehogy.

Hosszútávon bele is őrülnék szerintem ha folyamatosan csak főznöm és mosnom/takarítanom kellene.

Én mondjuk fickó vagyok, de igen, egyrészt amit #6 mond, másrészt mivel eredendően nem leszel háztartásbeli, ha nem akarsz (kiad takarítást és kaját annyi), ez egy lehetőség pályatévesztés nélkül beindulni úgy, hogy idővel ne legyen szükséged arra a pénzre. Mondjuk én ilyen helyzetben nem tudnám elképzelni, hogy ne edukáljalak a kiteljesedésed irányába annak minden hihetetlen nehézségével együtt egy ilyen helyzetben, bármilyen elveszett is vagy, mivel ugye volt miért megszeresselek, tehát tetszőlegesen elveszett azért csak nem lehetsz...

Ilyen beteg alá-fölérendeltségekben sajnos nem tudok gondolkodni. Empatikusan simán, de a magam nevében soha, legalábbis röhögés nélkül nemigen. Jó gumicsont az agynak, perfekt kézifék a gyakorlatban.

Mindenki ember bakker. Mindenki képes rájönni, mi az ő "otthona", ha napi teendőkről van szó. Időt azt kell rá szánni ipari mennyiségben, az esetek túlnyomó többségében. Főleg ha se a szüleid, se az iskoláid nem említették, hogy könnyen lehet, hogy van egy-két igazán jó cél, rendeltetés, ábránd, bármi az életedben, amit sajátodként tudsz megélni tartósan. Igazából ha kicsit is ráindulsz, többszörösen könnyebb folytatni. Ott látszik igazán, hogy annyira nem nehéz, csak kellett várnod magadra kicsit.