Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Összejönetek egy kisgyerekes anyukaval ? Őszinte valaszokat várok!
Érdekel hogy ti hogy látjátok, mik a tapasztalataitok ezzel kapcsolatban .
27 éves vagyok ,van egy 3 éves kisgyermekem ,akit Kb 1.5 éve egyedül nevelek, ráadásul külföldön ugyhogy a család segítsége nélkül.
A kulsom elfogadhato, nem vagyok egy insta modell , nem vagyon egy igazi szépség,vannak hibáim, de mindezekkel együtt, úgy érzem szerethető vagyok . Sok pozitív belső tulajdonsagom mellett, külsőleg is egy ápolt, fiatal anya vagyok.
Nyilván a gyermekem a prioritasom az eletemben, ő a Nr.1, de mivel én is csak egy ember vagyok , sokszor vágyom egy parkapcsolatra ami teljessé tenné az amúgy kellemes eletemet .
Sokan tagadják, de nyilván minden egyedülálló anya fejében ott van az a gondolat is hogy szeretne egy szerető apa helyettest a gyermeke életében. Ez azt hiszem teljesen természetes.
Volt néhány randim az utolsó 1.5 évben, egy 3 hónapos kapcsolatom is , de úgy látom hogy a legtöbben nincsenek tisztában azzal ,mit is jelent egy 3 éves gyermek mellett az ismerkedés .
Figyeltem hogy az első pár alkalommal a gyermekem ne legyen jelen , de amint arra került a sor hogy őt is megismerje az adott pár jelölt, inkább csak zavaró tényezőként tekintett rá .
Rengeteg férfit zavar hogy az ismerkedés, a szerelem felepulese nem olyan könnyű folyamat, mint ahol nincs gyerek . Egy példa: nem túl romantikus a 7-8. Randin ülni nálam a lakásban, vsgy sétálni a gyerekkel ,közben vele foglalkozzak ,esetleg helyre tegyem , raszoljak, pelust cserélek,és mindeközben valaki várja hogy vele foglalkozzak. Megöli a hangulatot, az ismerkedés varázsát....
Azokat is megemlitenem, mert ők vannak a többségben, akik semmi komolyat nem szeretnenek egy kisgyermekes anyától. Csak a szex ....
Néhányan úgy veszik , szivesseget tesznek azzal ha velem vannak , velünk, és velünk töltenek el időt, mintha nem lennék egy teljes értékű ember, csak azért mert rosszul választottam, és a gyermekem apukajaval szakítottunk.
Nem vagyok hálás azért mert valaki randizik velem , sem a szexért,sem azért ha a gyermekemmel foglalkozik.
Nem elegszem meg a kevesebb szeretettel, a rosszabb modorral, vsak azért mert anya vagyok. Ez nem úgy van hogy " na jó, akkor nekem ez is jó lesz ".....
Ti hogy látjátok a helyzetet ? A mai társadalom hogy áll az egyedülálló anyakhoz
párkapcsolati téren?
Azt meg hozzá teszem , hogy megprobalok 35 feletti férfiakkal ismerkedni ,akiknek jó esellyel gyerekuk van , nyugodtabbak, és netán jobban elfogadjak a helyzetet
Simán! Egy gyerek nem akadály!
Nekem kimondottan tetszene is, főleg az említett felállás,ami miatt szégyellem is magam, mert nagyon szomorú története a gyermeknek... 🙁
Azt is még hozzá teszem, hogy nem "csak" anya vagyok . Nem szuntem meg nőként működni. Az a helyzet hogy egy három evest el kell látni,foglalkozni kell vele , de ha ez megtortent ,én is egy szenvedélyes, érzelmekkel teli kapcsolatot tudok nyújtani. 27 vagyok , nem 83.
Köszönöm a sok választ, legalább megerősített abban hogy a legtöbben igenis negativumkent tekintenek rá.
#56:
Nem a legtöbben, de a leírásodból kb csak az derült ki, hogy pótapukát keresel. Ez pedig nem korrekt a másikkal szemben, aki veled kapcsolatot szeretne és nem teljes családi életet.
47!
Nem, nem kell elfogadni, nem kötelező!
Azt "várok el, amit akarok. Mellesleg azt írtam nem dijjazom, nem azt, h ne legyen és ha úgy van nem fogadom el!
Lányom apjának is volt gyereke, ő nevelte 4 éves korától, amikor szétmentünk 14 éves volt, 18 éves koráig Ő is velem maradt.
A lényeg, h sok férfi elfogadja és nem lehetetlen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!