Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Éppen felhizlal? Ti mit csinálnátok?
26 éves férfi vagyok, és kicsit több mint 2 éve jöttem össze egy gyönyörű lánnyal, akivel egy éve költöztünk össze. Már régebb óta ismerjük egymást, lassan 8 éve, nekem azóta tetszik, de évek kellettek ahhoz hogy úgy alakuljon, hogy együtt legyünk, nagyon szeretem őt és nagyon boldog vagyok, hogy ennyi év után végre egymás mellett vagyunk.
A sportolás, kondi és súlyemelés meghatározó szerepet töltött és tölt be most is az életemben, sose csináltam versenyszerűen, de odafigyeltem étkezésre, ahogy azt kell és ezáltal megvolt mindennek az eredménye. 90-93 kiló szálkásan, tényleg alacsony testzsírral, 186 cm magassághoz.
Kb 7 hónappal ezelőtt volt egy sérülésem, egy két hétig ágyban kellett maradnom, utána két hétig kímélni a lábam. Értelemszerűen az edzés ilyenkor háttérbe szorult és az első két hétben szinte nulla mozgással feljött minimális felesleg, kis víz, tehát a kockák már nem voltak olyan látványosak.
És ekkor kezdődött igazából az ami miatt úgy éreztem ki kell kérjem mások véleményét, mert nem egészen értem mi történik.
A gyógyulás első két hetében, ahogy meglátta a barátnőm hogy felszedtem valamennyi felesleget, mintha megtetszett volna neki, meg így utólag belegondolva megugrott az otthoni étkezések száma, mármint hogy közösen leültünk és ő főzött. Ez az azt követő hetekben kiegészült azzal, hogy ha nem volt otthon, rendelt nekem ételt általában valami gyorsétteremből, illetve hazahozott rengeteg nasit, ami korábban azért ilyen mértékben nem volt jellemző.
Az egy hónap után, úgy hogy az utolsó kb 10 napban már vissza tudtam menni edzeni, voltam 97 kg, de igazából egyedül a hasamon látszódott, mert amikor nem feszítettem be, nem voltak már ott a kockák, amúgy nem volt vészes.
Viszont, rájöttem hogy mennyire szeretek enni, és bár lett volna szerintem akkor még önuralmam, de a barátnőmmel is valahogy mindig az lett hogy eszünk, de én mindenképp. Ez alatt azt értem, hogy amíg régen sétálni meg kirándulni mentünk el randizás gyanánt, ez átalakult azzá, hogy elakart menni étterembe, ahol ő meghagyta amit rendelt, szóval egyem meg én, meg utána kért nekem desszertet is.. vagy ha otthon maradtunk akkor valamilyen új, most hallott receptet kiakart próbálni nekem/rajtam, és ha azt mondtam hogy tele vagyok és inkább máskor, akkor szomorú volt, hogy ő csak nekem akar jót és végül belementem, de elkezdtünk eljárni brunchos reggeliző helyekre, ahol ilyen all you can eat jelleggel én hoztam magamnak valamennyit, majd még ő is nekem megpakolt x tányért.
Ilyenkor ugye már visszajött a mindennapokba az edzés, viszont az étkezés minden volt csak jó nem. Tehát pontosan tudtam, hogy ez nem vezet jó irányba, de valahol úgy voltam vele, hogy meguntam a kiporciózott ételeket, szeretek enni, plusz hitegettem magam azzal hogy ez felfogható dirty bulkingnak, és hát valóban nagyobb lettem, meg erősebb is, csak mellé zsírosodtam rendesen...
Ez kb a pihenést követő két hónap után volt látványos amikor elkezdtek kicsik lenni a pólók, ingek, nadrágok és egy mérettel nagyobbat kellett vennem mindenből. Nagy része a feleslegnek a hasamra meg a fenekemre ment, de a mellemre meg karomra is jutott azért már akkor is. A barátnőmnek ez elkezdett tetszeni, játszott a hasammal, esténként elkezdett a hasamat átölelve aludni, simogatni, sokkal többet nyúlt már a fenekemhez, és többet markolta a mellemet is, rengetegszer megakart maszírozni, amire korábban úgy kellett kérlelni. Látványosan jobban élvezte a szexet és ezáltal amúgy én is. Rengetegszer megkívánt, és bár a szexuális életünk addig is rendben volt, de érezhető módon megnőtt mindennek a száma, főleg az ilyen napközbeni leszopásra gondolok, ami alatt amúgy a hasamat szokta simogatni azóta is.
Már jópárszor előfordult az elmúlt időszakban az is, hogy kb megetetett, vagy nem tudom erre mi a jó kifejezés. Odaült az ölembe, és sütivel elkezdett ilyen szexi módon amit mondjuk eperrel szokat alapból, és ennek a vége szex lett. De gyakran vacsora, vagy hétvégente ebéd után amikor azért még nagyobb a hasam mert fel is vagyok puffadva, kb be se fejezem az utolsó falatot, már előveszi a farkam és elkezd leszopni. De amikor megmaszíroz akkor is kb játszik a fenekemmel meg a hasammal. Ezt fekve vagy ha ülve vagyok, akkor is megcsinálja, hogy belemarkol a hasamba és megrázza.
Én rendszeresen megkérdezem tőle, hogy de nem gáz hogy felszedtem ennyi felesleget? Neki az a válasza hogy dehogyis, ez alig valami, milyen izmos vagyok, mennyire jól nézek ki stb. Nem egyszer hoztam fel neki, főleg evés közben, hogy felhizlal, erre ő rendre megsértődött, és még nekem kellett bocsánatot kérnem, mert ő csak megakar adni nekem mindent és azt akarja hogy jól érezzem magam, és hogy mennyire tetszem neki, és ha nekem ez a bajom, mármint hogy tetszem neki, akkor velem van a baj. Szóval érdekes az egészhez a hozzáállása.
Közben én ezt meg valahol bőven hagyom. Ami a legfontosabb, hogy nagyon szeretem őt, már akkor is szerettem meg vele akartam lenni, amikor még mással volt együtt, lassan megszeretném kérni a kezét, mert 8 éve is tudtam hogy vele akarom leélni az életem. Visszakanyarodva a helyzethez, hogy amúgy szeretek enni, tudok is kifejezetten sokat, szóval nem meglepő hogy hova jutottam, mikor legutóbb nehezemre se esett megenni 2 big macet, meg 5 sajtburgert 5 krumplival és még nugettsekkel a végén leöblíteni mindezt (most megnéztem ez több mint 4 ezer kalória es hát nem árulok el azzal újdonságot, hogy nagyrésze szénhidrát). Az edzésekkel valamennyire kompenzálom az étkezést, de a zsírosodással szemben ez kb semmi.
A helyzet most az, hogy 125 kiló vagyok, tehát felszedtem +32 kilót magamra, kicsivel több mint fél év alatt, és ennek a legtöbb része felesleg. Aminek eredménye hogy van egy baromi nagy hasam, rakódott zsír bőven a mellizmokra is, szóval nagyobbak és megvannak valamennyire ereszkedve (szerencsére azért nem vészes), a fenekem hatalmas lett, és a combjaimon is látványos a változás. Közben egészségügyileg szerencsére nem érzem a hízás jeleit, fitt vagyok továbbra is az edzésnek köszönhetően, nem fulladok, vérnyomás problémáim sincsenek, nem fáradok el korábban stb. Persze a fizikai változásokat érzem, a hasam sokszor útban van egy egyszerű cipőfűző bekötésénél, vagy a kocsiban ülve az övvel, és amúgy már leülni is teljesen más ekkora fenékkel. Szerencsére a bőröm megúszta és nem repedt szét, illetve az arcomon genetikámnan hála nem látszik kifejezetten.
Engem a mostani állapot nem zavar vészesen. Kellett újra ruhákat vegyek, öltönyt is meg egyszerű dolgokat mint alsónadrág, viszont tetszik, hogy nagy darab vagyok. A maga módján most még esztétikusnak találom az izom-zsír arányokat, viszont ennél én nagyon nem szeretnék tovább menni, mert nem vagyok hülye, tudom hogy ez sem egészséges, és egy újabb 15 kiló felesleg után már kétlem hogy tetszenék magamnak, vagy jól érezném magam. Viszont bármikor amikor ezt felhozom a barátnőmnek, letagadja, úgy tesz kb mintha nem értené miről beszélek, hogy rajtam áll hogy mennyit eszem, szerinte az nem zsarolás amit csinál és csak egyszerűen főz, ahogy azt alapból tenné. Az elmúlt két hónapban a srácok a kondiban/edzésen pl már mondták többször, hogy ők a helyemben azért már elkezdenének szálkásítani, ami full jogos, és akkor úgy megindult bennem valami, hogy étkezés terén visszaveszek, pár napig működött aztán barátnőmnek feltűnt hogy nem eszem annyit és azonnal el kellett menni vacsizni, otthon süteményt sütött, meg 3 fogásos ebédet. Szóval most azt mondom mindenkinek aki a súlyommal jön, meg hogy mi történt, hogy tömegelek. Igazából a barátaim, kollégák véleménye számomra ezen a téren nem annyira fontos max röhögünk rajta hogy meghíztam, a barátnőmnek szeretnék tetszeni persze, de közben meg nem akarom hogy rosszul érezzem magam a testemben mert ez így is éles váltás, kisgyerekként vékony, utána meg izmos voltam.
Összegezve, most még jól érzem magam a testemben, a szex csodálatos, a barátnőm tényleg egyre jobban és többet kíván ahogy kövérebb leszek, eszméletlen miket csinál az ágyban, közben a hasam kifejezetten erogén zóna lett, ami eddig nem volt különösebben az. Nagyon szeretek enni, és hát ebben a barátnőm is gyakran segít.
Viszont van az a szint ahol én már leszálkásítanék valamennyire, ha nem is addig ami volt, de 110 kiló köré minimum és igazából már utána se térnék vissza a kiporciózott makro, mikro tápanyag szinten kiszámolt étkezéshez, mert bár amúgy beugrik hogy milyen volt a kockás has, meg az alacsony testzsír, és van hogy hiányzik is, közben azt érzem hogy megtagadom magamtól a boldogságot, hogyha nem ehetek, ihatok jókat. Szóval ez valahol ambivalens érzéseket kelt bennem jelenleg. Viszont az, hogy már hónapokkal ezelőtt amikor még nem voltam ekkora, elkezdtem máshogy enni és a barátnőmnél azonnal kiverte a biztosítékot.
A következőket szeretném kérdezni:
1. Ezek alapján amiket leírtam, más is úgy látja, hogy felhízlalt? Barátaimnak mikor említettem a témát, elkezdték hogy csak ráakarom fogni valakire, hiszen én eszem ennyit. Ami ebben a formában igaz is és nem is tagadom, de látványosan tesz érte a barátnőm hogy ez így legyen. Meg jönnek a szokásos szövegek, hogy “látszik hogy jól érzed magad a kapcsolatban, ez természetes”
2. Találkoztatok már hasonlóval? Annak mi lett a vége?
3. Egy éven belül megakarom kérni a kezét, viszont az egészségemet nem tudom hogy kockára tenném-e ezért, ha nem tudom meddig megyünk el, de nagyon szeretem és nem akarok elveszíteni. Mi a véleményetek?
4. Valaha elfog múlni ez az ambivalens érzés, és elfogom fogadni magam teljesen akár kicsit, akár jelenlegi súlyt tekintve, kövérként? Más hogy élte meg hogy meghízott férfi létére a sportos testalkatból?
5. Srácok, ti mit csinálnátok a helyemben, tanács, vagy ötlet? Tudom hogy elég abszurd, de volt már bárkinek bármi hasonlóban része?





A barátnőd hibája annyi, hogy így fejezi ki a szeretét, hogy főz neked, ajándékba adja az ételt, hogy szeret veled együtt lenni és mivel látja, hogy örülsz annak, ha "etet" ezért megismétli.
Viszont, hogy hízol, hogy nem mondasz neki nemet, nincs önuralmad, az a te hibád.
Nyugodtan mondd el neki - de nem kell ilyen kisregény :P - hogy "drágám, nem érzem jól magam a bőrömben, most fogyózni szeretnék, kérlek ezért ne hozz nekem nasit és ha főzöl, amit nagyon köszönök és nagyon finom, mostantól kérlek, figyelj erre". Simán lehet, hogy ugyanilyen lelkesedéssel fogja belevetni magát a fogyókúrás receptekbe és akkor mindketten jól jártok.
Egyébként természetes ez, mindenki szeret enni és ha a szervezeted hozzászokik a magasabb szénhidrát tartalmú ételekhez, akkor azt kívánja. Ezért a fogyókúrák elején mindig van két igen nehéz hét, amikor le kell erről szokni, utána már könnyebb lesz.
7: Ez lehet, de közben szexuálisan is izgatja, hogy kövérebb lettem. Konkrétan játszik a hasammal, és sokkal többet szexelünk azóta, hogy meghíztam.
8: Ha értenél bármit is táplálkozáshoz, kétlem hogy rántott húst írtál volna. Meg amúgy eléggé tévhit, hogy a minőség a lényeg. Persze nem tagadom vannak egészséges ételek és egészségtelenek, de végén ezek mind fehérjék, szénhidrátok meg zsírok stb, és ezeknek van valamennyi kalória értéke. Salátából is lehet sokat enni, és nem egy egészségesen vegán életmódú ismerősöm szedett fel kilókat. Amúgy az hogy leírtam hogy legutóbb mit ettem a mekiben, nem jelenti azt hogy minden nap oda járnék, ezt sehol se említettem.
9: Nem annyira olvastad végig amit leírtam, igaz?










14-es igen igazad van!
15-ös erre gondoltam amúgy már régebben is. De nem tudom mennyire van ott ez a gondolat a fejében. Mert persze, jól néztem ki, meg evidens, hogy az idealizált férfi képnek izmosan megfeleltem, de én elég régóta, mielőtt összejöttünk volna már hosszabb ideje nem volt senkim, és csak tőle akartam bármit is, amióta együtt vagyunk ez értelemszerűen nem változott és nem adtam, meg más se generált szerintem féltékenységre okot, míg mondjuk más, korábbi kapcsolataim alatt, rendszeresen téma volt, még az is hogy valaki hogy nézett rám, ez amikor nem voltam kövér a barátnőmnél sose jött szóba. Illetve ott van az is, hogy neki tetszik a hasam hogy ilyen nagy lett. Rendszeresen kb játszik vele, simogatja, úgy alszik el hogy belemarkol. Hogy most ennek milyen pszichológiai háttere van, hogy tudat alatt ezt mivel köti össze, lehet hogy visszavezethető arra amit írtál, nem tudom.
Kielvezném
De a helyedbe leünék vele és megbeszélném a játékszabályokat





Nézd, kérdező, a dolog többrétű, mint gondolnád. Egyrészt a "versenysúlyod" korántsem biztos, hogy a te normál testsúlyod. Művi úton alacsonyabban tartottad, akkor teljesen természetes, hogy az első adandó alkalommal megpróbál visszaállni a normál tartományba.
Ami a csajodat illeti; az én feleségem ilyen. Szeret engem, tehát a legjobbat akarja nekem. Mindig, mindenben, mindenhol. A kajában főleg! Nem véletlenül született a nép bölcsesség, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Mi pasik többnyire nagy gourmadnok vagyunk, ami még az őskorból öröklött, nehezen leküzdhető atavisztikus életérzés. A csajokban meg magas a gondozási ösztön. És ez még hagyján! A anyósom is imád tömni! Ahányszor odakeveredek, direkt az én kedvemre valót főz, és süteményekről is gondoskodik.
De mondok én neked valamit; így van ez rendjén. Ne a saját testedet imádd, arra ott van a párod. Vele foglalkozz, ahogy ő veled foglalkozik. Ellenkező esetben néhány év alatt önimádó, kiállhatatlan nárcisztikus személy leszel.
17-es, mindenképp leakarok vele ülni beszélni még a héten erről, most húsvétkor is történtek érdekes dolgok, meg igazából amúgy is tervben volt. Milyen játékszabályokra gondolsz, miket javasolsz?
18-as, a versenysúlyos részt nem annyira értem. Mihez képest áll vissza hogyha sose volt még annyi? Kb 7 hónappal ezelőtt 93 kiló voltam, addig a súlyomat évekig tartottam kb 90-93 kg között, ami miatt elhíztam az a kalória plusz, hiszen többet fogyasztok mint amennyit felhasználok. Ha deficit lenne, fogynék ez ilyen egyszerű. Meg hol van a normál tartomány? Mert gondolom 125+ kilósan már nem biztos hogy beletartozom.
Értem azt a gondolatot, hogy szeret, és mindezt szeretetből csinálja. Biztos nem rosszat akar nekem, viszont a néhány év alatt kiállhatatlan nárcisztikus személy szerintem erős túlzás (már csak azért is mert a nárcizmus nem így és nem ilyenekből alakul ki). Szóval kérlek abba gondolj bele, hogy ezt a folyamatot meddig lehet tartani, mert 140-150 kilósan már nem olyan egyszerű az élet, és ha ilyen tempóba hízom, vagy ha kicsit le is lassul, akkor is, valamennyi időn belül, egy újabb fél év, vagy egy egész de ezzel az életmóddal egyenesen ebbe az irányba megyek. Utána még pár év, még x kiló és szívroham, vagy stroke harminc valahányévesen... azt semmiképp sem várom meg.
Illetve még annyit, hogy de szerintem fontos hogy egy ember jól érezze magát a testében, elfogadja azt ami van, mert mentálisan okozhat problémát az ellentétje. Szerencsére nekem valahol tetszik hogy ilyen nagy darab lettem, és ahogy írtam is, most még esztétikusnak tartom a jelenlegi zsír-izom arányt.
De te mennyit szedtél fel a kapcsolatod alatt? Hány kiló vagy most, jól érzed magad a testedben?





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!