Aki szingli nő miért az mikor bármikor találhat magának férfit?

Mert:

-kevés az olyan, aki érdekel és vonzódni is tudnék hozzá

-csak olyat keresek, aki kifejezetten engem akar, nem csak azt, ami a lábaim közt van

-leginkább olyan part kepzeppek el, aki hasonlít is rám, és ebből ugye kevés van, illetve sokan rohannak és meg se tudom őket ismerni, bizonytalanra pedig nem alapozok

-olyanra van szüksegem, akinek vannak céljai és aktívan tesz is érte, de a legtöbben csak úgy elvannak, élnek azt' jóvan, amire szintén nincs szükségem

Eddig csak hosszú kapcsolataim voltak (3 és 8 év) teljesen hétköznapi férfiakkal, semmilyen Chad nem vert át, nem csaltak meg, vagy ilyesmi, egyszerűen csak rengeteget tanultam és fejlődtem ezidő alatt.

Ha mindegy lenne, csak legyen társaságom, vagy kaland, flört kellene, arra tényleg hamar találhatnék valakit, de nem ilyesmit keresek.

Egyedül is kiegyensúlyozott, vidám vagyok, tudom menedzselni az életem, vannak hobbijaim, barátaim, céljaim, csak azért nem kell valaki, hogy legyen, de amúgy csak feszültséget, vagy rossz érzést okoz.

Sajnos egyetértek 4-essel, olyan férfit, aki tényleg érdemben társ tud lenni, lehet vele tervezni, lehet rá számítani, hozzátesz az életemhez és nem elvesz belőle és mindemmellett még igazán tetszünk is egymásnak, tényleg nehéz találni, olyannal meg minek töltsem az időt, akivel nem igazán felelünk meg egymásnak?

Nem vagyunk se rondák, se "femcelek", nem haragszunk senkire sem, csak egyedül is elvagyunk békességben, nem akarunk mindenáron ebbe beleszuszakolni valakit csak azért, hogy "legyen". Erről szól a dolog.

3as vagyok.

Kaptam egy privátot, inkább itt válaszolok.

Sok a munka, 2 melóm van, lassan lakásra őszejön az önerő.

Kedvem sincs most ismerkedni, "pihenek". Jó a függetlenség most.

N29

Kevés az olyan, aki érdekel és vonzódni is tudnék hozzá, kb. 5-10 évente "találok" egy ilyen embert.

És akkor még ott van, hogy viszonos kell legyen ez, ő is engem válasszon.

Imádom amikor azt mondják, hogy a férfiak 99%-a csődtömeg, aztán a felének van párja, gyereke, stb.

Nehéz beismerni, hogy csak ti nem vagytok képesek normális férfit találni. :D

Nem értem miért nem lehet elhinni hogy vannak emberek akik inkább vannak egyedül mint a rossz emberrel.

A hitetlenkedoknek egy pár előző kapcsolatom diohejban:

1. Volt egy aki anyuci pici fia volt, olyan szinten egymásra voltak gyogyulva hogy ha anyuka akkor hívta amikor szexeltunk akkor félbe kellett hagyni és órákig telefonáltak.

2. Volt egy aki a gyerekkori traumai miatt nem tudott szorosabb köteléket kialakitani, csak felületes kapcsolatokat és mellesleg ő meg a noverere volt ragyogyulva.

3. Volt aki egy céltalan ember volt, semmi igénye nem volt a fejlődésre, neki jó volt az is hogy egyik napról a másikra él minden szempontból.

Nos urak melyik fonyeremennyel kellett volna maradnom? Valamelyikhez hozzá kellett volna mennem és 4 gyereket csinálni?

Nem, én úgy éreztem ezeknél jobb az egyedüllét. Akkor nem húz le senki sem anyagilag, sem érzelmileg. Kevés rosszabb dolog van annál mikor azt hitted megbeszeltetek valami problémát amiről azt ígérte változtat és aztán megint kezdi. Rohadt fárasztó, leveszi az energiád.

Szóval inkább egyedül voltam. És azóta találtam valakit aki mellettem áll, támogat, én is őt és közösen haladunk a közös céljaink felé.

Nem olyan bonyolult ezt megerteni.

Ez megint olyan kérdés, hogy hiába írják le az érintettek értelmesen, kifejtve, megindokolva a válaszukat, kb. senkit nem érdekel. Az itteni incelek már úgyis eldöntötték, hogy az a nő, akinek nincs pasija, az:

-femcel

-szerencsétlen

-ronda

-a "top 5%"-ba tartozó gazdag pasira vár, aki majd átveri

Felesleges feltenni egy kérdést, ha úgyis megválaszoljátok magatoknak.

40-es nő vagyok, hosszú párkapcsolat után nemrég szakítottunk a párommal. Pár hónapja vagyok egyedül. Az elején természetesen eszembe se jutott,hogy ismerkedjek. Mostanság már igen, de persze meggondolom,hogy kivel és milyen kapcsolatra. Számtalanszor találnak meg huszonévesek, szexkapcsolatra, bár komoly kapcsolat lehetőségét hangoztatva. Ez egyáltalán nem vonz, még akkor sem, ha átmenetileg csábítóan hangzik. Van elképzelésem arról,hogy milyen kapcsolatot szeretnék, és ha ilyet nem találok csak a korom miatt nem pánikolok és rohanok bele bármibe.

Igen, bizonyára mindenkinek, nemtől függetlenül,van lehetősége bárhol ismerkedni, de azért az igényeinek, nem plafonra, csak reális alapra helyezve a mércét, tartsuk meg.