Házasodni szeretnék, nincs menyasszonyom - de ötletem lenne kit kérjek feleségül. Nagyon hülye vagyok?

Na ne viccelj már velünk, így feladod?

Figyelj, próbáld meg úgy, hogy nem lánykéréssel kezded, tehát nem egyből szerelmeskedsz a lányokkal, hanem csak ismerkedsz.

Értem én, hogy régimódi vagy, ez nem is baj, de régen sem lánykéréssel kezdték. Vagyis lehet, hogy igen, az arisztokrata körökben, ahol a lányok csak eszközök voltak a családi vérvonal továbbviteléhez és ezeknek az érdekházasságoknak megvolt az a kellemetlen mellékhatása is, hogy gyakorlatilag minden ilyen ember szeretőt tartott és csak formalitásként élték meg a házasságukat, de igazából külön volt minden dolguk. Biztos vagyok benne, hogy ilyet te sem szeretnél.

Szegényebb körökben (a nép körében) régen is udvarlással és ismerkedéssel kezdődött a dolog, bármiféle fizikai kontaktus nélkül.

Az, hogy ismerkedsz egy lánnyal, egyáltalán nem kell egyet jelentsen a szexszel, a smárolással meg ilyesmikkel, sőt!

Azzal, hogy nem zárkózol el a lehetőségeid elől, már többet tettél, mintha csak a sarokban bújnál egész életedben. Csak ismerkedj és ha tényleg úgy érzed, hogy mindketten szeretnétek a másikkal leélni az életeteket, akkor kérd meg a kezét és házasodjatok össze. De az elijeszti a lányokat, nem véletlenül, ha te azzal kezded, hogy Vele akarsz élni halálotokig, ha közben azt sem tudod, ki is ő. Házasságorientáltságot másképp is ki lehet fejezni, mondjuk, hogy nem csak arról beszéltek, milyen szép kék az ég, hanem, hogy mik a jövőbeni terveitek, életmeglátásaitok, céljaitok, stb. És ha egyeztek és jól érzitek magatokat egymással, akkor majd jönni fog magától is a lánykérés, de addig ne erőltesd, mert semmi értelme, csalódni fogsz.

Az eredeti kérdésedre visszatérve, ha POÉN szinten kérdezed meg valakitől, hogy hozzádmegy-e, akkor miért baj az, hogy kinevetett? Igent kellett volna mondania egy poénra?

"Szerintetek hozzám jönne így valaki?" - Biztos, hogy találnál ilyet, csak ebből elég valószínű, hogy boldogtalan házasság lenne, mert honnan tudod, hogy összeilletek, ha nem is ismered, mint embert?

"minimum fél vagy 1 évig 'járnánk'" - akkor meg mi értelme a lánykéréssel kezdeni? Járjatok simán fél-1 évig és ha tényleg úgy érzed, hogy összeilletek, kérd meg a kezét fél év után és az ismerkedéstől számítva még így is 1 év után lehet esküvőtök, de már legalább tudod, kit is veszel el. Ehhez nem kell együtt élni házasság előtt, hidd el nekem.

"az ilyen rögtönzött ötletekből alakulnak ki a legjobb dolgok" - és a legrosszabbak is, szóval ésszel...

Kedves Kérdező,

Oké, hogy az elején leszögezed, hogy mik a szándékaid. Ha nem házassági ajánlatként említed meg, akkor teljesen rendben is van. Más esetben elijesztheti a másik felet, ha túl hamar hozol fel egy ilyen témát. Mert ha komoly kapcsolatban gondolkodsz, az pozitív és imponáló egy hasonló gondolkodású embernek, viszont egy házasságot nem érdemes elkapkodni. Egy alig ismert embernek, ha hamar hozod fel, ráadásul ajánlatként, az elég ijesztő lehet. Nyilván nem az a cél, hogy elhamarkodottan hozzatok meg egy ilyem döntést, aztán válás legyen belőle. Főleg, ha már esetleg gyerek is van.

Mennyi ideig lennél hajlandó várni egy feleség-jelöltre, ha neki is a családalapítás a célja, de még nem érzi magát készen rá, mert nem elég bizalmi a kapcsolatotok? Mert ugye nem csettintésre megy az sem, hogy valakiben megbízzon annyira az ember, hogy összekötné vele az életét.