Jellemtelennek érzem magam a korombeli nők körében. Miért ilyen nagy az elvárásuk?

Átlagos 31 éves férfi vagyok, nem nagyképű, komoly és őszinte. Minden megvan bennem, ami egy jó kapcsolathoz szükséges lehet. A hűség nálam elsődleges, mert csaltak már meg és nem esett jól.

Sose csináltam még ilyet, mert ez nem korrekt a másikkal szemben.

Visszatérve a jellemtelenségemre, ezt úgy értem, hogy nem vagyok érdekes a számukra. Nem akarnak megismerni, beszélgetni se. Veszem a lapot és félre állok, de folyamatosan falakba ütköztem és már ott tartok hogy végleg lemondtam arról hogy apa és férj leszek.

Változtatni nem tudok magamon, nagydumás sose leszek, se kelendő macsó, aki után csorognak a nyálak.

Ássam el magam?

Legalább egy nő lenne, aki kíváncsi rám....