Láttál már szellemet?

Látni nem, de megtapasztaltam, hisz pár éve - amikor még kisebb voltam - egy érdekes 'élményben' volt részem.

Akkoriban jelent meg a fehér zaj filmen, aminek a lényege, hogy szellemek hangjait felveszik diktafonra, esetleg képüket is videóra. Nekem volt egy diktafonom, amivel akkoriban sokat játszottam. A fehér zaj megnézése után eléggé féltem napokig, nem a saját szobámban aludtam. Aztán kezdett elmúlni a félelem és egyik nap gondoltam kipróbálom esetleg nekem is működik a szellem hangjának felvétele. Alattunk lakik egy bácsi, aki olyan mintha nagypapám lenne és ő neki már évekkel ezelőtt meghalt az anyukája. Beszélgettem vele és kérdeztem esetleg amíg megy a magnó kérdezne-e valamit anyukájától )aki ugye már meghalt). Azt kérdezte a bácsi, hogy milyen a másvilág... A magnó eközben ment, csend volt...aztán mikor az egy perces felvételt visszajátszottuk a kérdés feltevése után egy kis csönd volt és utána olyan jött amitől megrémültem (mert igazából ezt az egészet csak játéknak szántam), a semmiből lábosok furcsa csörömpölése hallatszódott, majd egy recsegő hangon: Rossz.

Aznap egész nap be voltam tojva. Elmondtam anyuéknak, megmutattam nekik is, ők se tudták mi lehet ez. Sokat vívodtam magamban, hogy ez talán csak egy előző felvételből hallatszódhatott bele vagy ilyesmi... végül sikerült letörölnöm - azért végül, mert csak másodszorra sikerült! .De aztán este történt a legfurcsább dolog. Anyu lefeküdt aludni a nappaliban, csönd volt, apu nem volt a lakásban, kuyták is aludtak. 8 óra lehetett még szürkület, én pedig elmentem fürödni. Fürdés közben gondolkoztam, szintén azon, hogy ez nem lehet igaz, félrevettem vmit a diktafonon, miközben ezen morfondíroztam egy puffanás hallatszódott kintről, a nappaliból (csönd volt azért hallhattam). Nem foglalkoztam vele, kb 20 perc után kiléptem a fürdőszobából és .. és a lábam előtt ott hevert egy könyv pontosan a csempék fugás illesztéséhez igazítva, a közelben nem volt könyvespolc, pontosabban, a legközelebbi könyvespolc 2 méterre volt háttal nekem. A könyv címe pedig nem más volt, mint: (Uri Gellertől) az Így görbüljek meg, ha nem igaz. A szellem tudatta velem, hogy a felvétel igazi:) Ma is ott csücsül a diktafon a polc mélyén, azóta nem vettem elő........szóval ez történt..

Szia 13:29!

Az a recsegő "rossz" hasonlított a bácsi anyukája hangjára?