Mi történik pontosan a halál után?

"Itt jegyezném meg, hogy írtam is, hogy ez egy álláspont. Nem állítottam, hogy így van, hanem, hogy így is lehet tekinteni a dologra."

Igen, ezzel eddig is tisztában voltam, azt viszont te is tudod, hogy álláspontot és érvet az elme hoz fel, az elme hisz, az elme gondol...az én álláspontom pedig pont az, ami ugyanúgy létjogosult, mint a tied(filozófusodé), hogy az elme az elsődleges, és a fizikai test és tapasztalat csak eszköz neki...ezzel pedig nem ellent mondok neked, hanem többet...minőségében többet, mivel választ kapunk az élet értelmére és céljára is, de ez nem a kérdéshez tartozik...azt pedig szerintem kiszúrtad, hogy a világ vagy az Elme által fenntartott gondolat, vagy önmagában létező matéria, amit metafizikai úton cáfolni lehet, mivel változik, és a változás önmagában nem létezhet, hiszen kell lennie valaminek, amiben a változás összes lehetősége már létezik alapban, akár egy nem megjelent formában, mert enélkül az anyag képtelen lenne élből megjelenni, vagy új formát ölteni...:)

üdv

26/F

LastOne.Left

12:38. :)

Egyetértesz abban, hogy mindkettő felállás lehet a valóság, mivel mindkettő logikus, de az egyik(Elme) nem ellent mond a másiknak, hanem magába foglalva, pontosabban az anyagot megtartva túl mutat azon? Tökmindegy, hogy csak az egyik az. :)

üdv

26/F

LastOne.Left

a tudományos tények az anyag kölcsönhatásával mutatják be, amik a tudatnak közvetlenül jelennek meg...a tudaton kívül elhelyezkedő plusz anyag hiten alapszik, ami megint mit bizonyít? :P

szóval a lélek, amit én elmének hívok nem feltétlenül anyagból van...simán lehet, hogy az anyag van az elméből...pontosabban annak gondolatából...és ezek még mindig csak hiten alapszanak. ;)

szóval abban igazad van, hogy két premisszából indulhatunk el...az egyik a tapasztalat, amiből egy külső világ lesz következtetve, a másik a tapasztaló, amiből pedig a mindent átfogó Elme...:)

üdv

26/F

LastOne.Left

Szerintem nem. Attól mert még külső, még nem válik bizonytalanná és attól hogy belső még nem lesz stabilabb, főleg nem következik belőle egy mindent átfogó elme képzete.

A tudomány pedig nem csak anyagkölcsönhatással foglalkozik, én kutató pszichológus vagyok, pont az általad említett elmét kutatom, amit nagyon jól le lehet írni tudományos fogalmakkal és képletekkel, és nincs szükség arra, hogy feltételezzünk vagy figyelembe vegyük a lelket, mint olyant.

17:45. :)

Nem biztos, hogy értetted, amit ki akartam fejezni. :)

Nem azt mondtam, hogy külső akkor bizonytalanabb, hanem azt ,hogy a külsőségéről való kijelentés csak spekuláció, azaz hiten alapszik, ennyit mondtam...és azt, hogy ugye az elme hisz...s mivel nekünk tényleg csak az elménk és az annak megjelenő mentális jelenetsor van, ezért én a tapasztalóból is indíthatok feltételezést, ahogyan te meg a tapasztalatból, ahogyan előzőleg leírtam...ne érts félre, én tisztában vagyok vele, hogy a külső világ is logikus, le is írtam azt is, csupán megemlítettem, hogy az "új" variáció is az, és sokkal több mindenre tud magyarázatot adni, pontosabban olyan dolgokra, amire a természettudomány képtelen, legyen az akármelyik ága...ez persze nem azt jelenti ,hogy a természettudomány semmibe van véve, ó nem...:)

te pedig az agyat vizsgálod, én tudom jól, de az agy nem feltétlenül az elme...hanem simán lehet annak eszköze, azt is tudom, hogy az agyat stimulálva viselkedésmódosulásokat kapunk, viszont azt pedig te tudod, hogy bárki bármikor mindenféle beavatkozás nélkül elő tud idézni változást saját hozzáállásába(érzelmi állapotok és a többi)...tehát visszafelé is működik a dolog...egyébként én természettudományról beszéltem...nem sima tudományról, mivel abba a filozófia is szerepet játszik, ahogyan a pszichológia is, amit pedig én mondtam az az előbbi, és az utóbbira is egy korrekt magyarázatot tud adni, pontosabban arra, hogy az ember miért hajlamos az önzésre és félelemre...neked ezekre mi a magyarázatod, van e? :)

üdv

26/F

LastOne.Left

Az idegtudomány (aminek része a pszichológia is) vizsgálja az agyat. Én személy szerint az elmét vizsgálom, nem konkrétan az agyat. És igen, lehet magyarázatot adni ilyen dolgokra. Amiker említettél:

Önzés: evolúciósan fejlődtünk ki, ahol is a saját túlélés és szaporodás számít. Alapvetően önzőek vagyunk. Ami az önzésnél sokkal érdekesebb, hogy miért nem vagyunk mindig önzőek. De meg a legnagyobb áldozatban is van önző érdek (de ebbe ne menjünk bele, ha érdekel olvasd el Bereckeitől az Erény természete című könyvét, abba nagyon szépen le van írva ez a téma)

Félelem: szintén evolúciós pszichológiából lehet elindulni. A félelem segít abban, hogy megvédd magadat. Ha automatikus folyamatok során valami veszély jelez, ez az érzelem segít abban, hogy elkerüld ezeket a helyzeteket.

Pont ez a szép a dologban. A tudomány arról szól, hogy elfogadja, hogy nincs mindenre magyarázat, de egyre többet tudunk. Ez egy dinamikus jelenség. Amit Te mondasz az statikus, egy hitre épít. Hiába tud magyarázni, hit marad. A tudomány pedig építkezik. És igen, a tapasztaltból indul ki, de nem csak, mert pont a pszichológia az (talán a művészetek mellett) ami a tapasztalóval is foglalkozik. Nem kell a nagy Elme ahhoz, hogy előrébb jussunk, mert nélküle is megy. Akkor miért lenne rá szükség?

Érdekes volt végigkövetni ezt a "labdajátékot",főként mert két intelligensen gondolkodó ember között zajlott.Egy gondolat mégis rossz érzést szült bennem:

"...pont az általad említett elmét kutatom, amit nagyon jól le lehet írni tudományos fogalmakkal és képletekkel, és nincs szükség arra, hogy feltételezzünk vagy figyelembe vegyük a lelket, mint olyant..."-igen,a tudósok hajlamosak így gondolkodni,és sokszor nem hallgatnak BELSŐ ÉRZÉSEKRE.Mélyről érkező érzésekre,amire a nem tudományosan gondolkodó felfigyel.Tisztelem a tudósokat és a tudományt,de nem telik el úgy nap,hogy ne dőlne meg valami,amit a tudomány állított fel.Vannak viszont mélyen belénk égett emlékek.

Tényleg legyen mindenkinek a hite szerint.