Nagyon kíváncsi vagyok. Hogy tudhatnám meg, hogy ki voltam előző életeimben?

Szia!

Örülök, hogy ismét "összefutottunk":-).

Igazad van, szerintem is lennie kell egy útnak. Hisz oktalanul, terv és cél nélkül nem valószínű, hogy lenne értelme ennek az egésznek.

És ha lehet is ide-oda mennie a tudatnak szabadon, de a megélt tapasztalatait valószínűleg egy jól meghatározott terv szerint választja. Gondolom ezek szervesen összefüggnek egymással, mint minden egyéb.

Mindezek ellenére néha mégis felüti bennem magát a kétség:-).

Amikor olvastam Dávid királytól, vagy bölcs Salamontól, akik pl.: olyan szintű tudással rendelkeztek, ami már nem teszi lehetővé, hogy csak egy legyintéssel elintézzem a dolgot.

Salamon megkapta a mélység kulcsát, tehát azt tették minden szinten, amit akart. 666 arany talentum arany volt az éves árbevétele, mivel még "lent" is szót kellett fogadni neki.

Ő mesélt pl.: az ok-okozatról törvényéről és azt mondta, hogy sajnos hosszú élete végén arra jött rá, hogy ez nem működik. Példákat sorolt fel arra, hogy a karma nem mindennek felett álló vezérlő törvény.

De nem akarom most részletesen felsorolni ezeket. Lényeg, hogy Salamon, aki a mélység kulcsával is rendelkezett, így bölcsessége szinte korlátlan volt, azt vonta le halála előtti végkövetkeztetésében, (nyers fordításban) hogy ember amit te tehetsz az az, hogy dolgozz, élvezd a munkád gyümölcsét, telj be a feleséged keblével, a hegy édes levével, szeresd a te Istenedet, aki mindezt adta néked és adj hálát neki ezért minden pillanatban. Mert ember ennyi a te részed és minden más hiábavalóság.

Bölcsességről és tudásról pedig azt írta, hogy ezek gyarapításval csak saját kínjaidat növeled:-).

És hasonlókat írt Dávid is és még néhány érdemes férfiú. Szóval sokszor elbizonytalanodom és elgondolkodom, hogy lehetséges Salamonra kéne halgatni:-).

Nabas

Nabas. :)

Van ez így, hogy összefutunk, bizonyára nem véletlen. :D

Érdekes dolgot írsz, és van is Salamon szavában igazság, csak lehet félre van fordítva. Mert igazából a dolog tényleg így nézne ki, mármint Isten terve is ilyesmi, hogy nekünk hozta létre a mindent, hogy mi kiélvezhessük, de ehhez bizony be kell látni egyetlen szabályt, és azzal azonosulni, ami egyébként felülírja a karmát, mivel csak egyvalami áll a karma felett...az ami létrehozza azt, s ha azzal működünk együtt, akkor karma dolog kipipálva, mivel a karma az az effekt, ami a tettekre felel, hogy legyenek következményei, így az egyén tanulni képes legyen, viszont Salamon szava nem ezt tükrözi, mármint az a rész, hogy az ember dolga csak használni a világot, vagyis félreérthető, biztos vagyok benne, hogy a fordítás miatt, mert ez az egy momentum ki van hagyva belőle, bár Isten imádást fel lehet így fogni. a bölcsesség és tudásunk növelésével komolyan mondom nekem például elszálltak a kínjaim,és azért tudok ezt-azt a dolgokról, szóval ezzel annyira nem értek egyet. szerintem ez a bölcsesség szabadít meg az önzésünk fogságából is, hiszen ha értjük mi van, akkor felül írhatjuk személyiségünket, mivel az elme az irányító. :)

egyébként ha van kételyed, akkor még nem vagy teljes ebben a dologban. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Szia 25/F

LastOne.Left:-)

Jól látod, nem vagyok teljes a dologban. Sőt, ahogy idővel növelem „tudásom és bölcsességem” úgy kezdek egyre jobban egyetérteni Salamonnal:-).

És emiatt kezdem magam egyre tudatlanabbnak, éretlenebbnek és ostobábbnak is érezni:-).

Igazad van, a fordítások nem megfelelőek és teljes generációkat vezethetnek „tévútra”. Olyan ez mint pl.:a lélek és szellem szó, ami teljesen mást jelent, Károli Gáspár ennek ellenére mindkét szót következetesen léleknek fordította. Ezzel úgymond több generációnak teljesen megváltoztatta a lélekről alkotott fogalmát, mely sajnos a mai napig fennáll.

Igazad van a karmával kapcsolatban is, mivel aki a törvényt alkotta, arra nem „hat” (és ránk sem hat már, amikor majd „felnőtté” válunk):-).

Sok közül egyik alkalommal, amikor Jézust csőbe szerették volna a farizeusok, akkor a karma törvényét is felvetették neki és Jézus erre adott válasza alátámasztja azt, hogy az ok-okozat törvénye nem minden esetben működik. És, ha úgy nézzük, akkor ez Salamon utolsó végkövetkeztetését is alátámasztja.

Vakon született gyermek esete volt, amikor kérdezték tőle, hogy mi oka volt ennek. Kérdezték, hogy a gyerek cselekedetei okozták a vakságát. Jézus mondta nem. Ekkor kérdezték, hogy akkor talán a szülei cselekedetei okozták e. Mondta nem. Mikor rákérdeztek, hogy ha nincs összefüggés sem a gyerekkel, sem a szüleivel, akkor miért történt így. Azt felelte, azért, hogy nyilvánvalóvá váljon (megnyilvánuljon) Isten akarata.

Az én meglátásom szerint a bölcsesség és tudás „öregbíti kínjainkat”, ahogyan Salamon mondja:-). Ez egyrészt magántapasztalatom (jobb és kényelmesebb volt sokkal tudatlanabbul), másrészt lexikális tudás és logikai spekuláció eredménye.

Mert, ha igaz az írás, akkor Isten az elején, amikor önmagát jóindulatúan felosztotta, akkor a tudását, szépségét és bölcsességét a 4. fiának adta. Ő lett az, aki bárhol megjelenve Istennek ezt a 3 gyönyörű szép tulajdonságát egy csodálatos fénykényt sugározta a teremtés felé. A 3 kiemelt és különleges tulajdonságnak köszönhetően ő lett a legszebb és a Fényhozó nevet kapta.

De ő lett az ellenálló és ő lett a vádló is. Ellenállt Isten akaratának és megvádolt többek közt minket is.

De ettől függetlenül a tudás és bölcsesség belőle van (ezért is volt Salamonnak pont 666 talentum aranybevétele:-)).

Szerencsére Isten az első fiának önmagából az igazság részét adta:-). Így ugyan őbenne nem lett szépség, tudás és bölcsesség, de a természetéből eredően az igazság előtt mégis mindennek és mindenkinek „meg kell hajolnia”.

Ha vágyunk a tudásra, akkor egyben sajnos hatalmat is kell gyakoroljunk. Mert a tudás nem létezhet ítélet és hatalomgyakorlás nélkül. Mert amikor úgy gondoljuk, hogy tudunk valamit, akkor azt mondjuk ez így-meg így van. Ilyenkor a világra és megtapasztalásokra azt mondjuk, hogy ez jó, ez pedig rossz (gonosz). A jó és gonosz vélt tudásának köszönhetően vágyunk a jóra és félünk a rossztól (gonosztól). Ettől kezdve igyekszünk a jót átélni és gonoszt kerülni és elutasítani, ezt pedig úgy tudjuk elérni, hogy hatalommal hatást gyakorlunk a történésekre és megtapasztalásokra. Így a saját szubjektív vélt tudásunk szerint kezdjük átalakítani Isten teremtésművét:-). Tehát a tudásvágy (almaevés:-)) önmagában hordozza az ítélkezést a hatalomgyakorlást, Isten szuverén hatalmának és munkájának megkérdőjelezését, így természetesen az ellene való lázadást is. Ezért mondta az almaevés után Isten szomorúan, hogy az ember olyan lett, mint mi közülünk egy, jónak és gonosznak tudója. És ezért is volt ezek után szükség a törvényre és az ahhoz kapcsolt halálra.

Mert mivel nem rendelkezünk teljes látással, teljes tudással és értelemmel, ezért bármit is ítélünk, tévedünk, vagyis célt tévesztünk, azaz bűnt követünk el.

Egyetlen személy tett szert teljes értelemre, teljes látásra és teljes tudásra, tehát ő képes egyedül igazságos ítéletre. Ő pedig Jézus. Mindezt azért, mert minden létezőnek, a tudásvágy okozta negatív megtapasztalását átélte, és mindezt anélkül, hogy saját magában lett volna tudásvágy. Tehát nem akarta, nem vágyta a tudást és a bölcsességet, nem akart hatalmat gyakorolni (nem kérdőjelezte meg Isten szuverén hatalmát), de mások (tudásvágyból eredő) szenvedéseinek átélése folytán mégis tökéletes lett ebben a tanulásban, a tökéletes „látás”, értelem és „hatalom” elsajátításában.

És talán jóval jobban érezném magam, ha ezeket a történeteket, tudásdarabkákat nem ismertem volna meg:-)!

Üdv.

Nabas

Te Nabas. :)

Ha a karmát felül tudjuk írni, persze tudjuk mi segítségével, akkor felülírhatjuk önmagunk vágyait is pillanatok alatt...és azt hiszem tudom mi lehet neked a "gond"...neked nő a bölcsességed, nő a tudásod, de nem tudod a való igazat a létezésről, csak megközelítéseket, s lehet emiatt nőnek kínjaid, amikről ugye beszélsz. Szóval nem elég a logika...kell hozzá az igazság tudni akarása teljes észből és szívből. Sátán barátunkról meg tudom jól, hogy a bölcsesség és tudás tőle ered...vagyis Istentől, de mi konkrétan sátántól tanuljuk meg, mivel sátán mutatja meg nekünk a negatív élét a jellemnek, és mi csak abból vagyunk képesek tanulni, csak az által vagyunk képesek értékelni a jót...szóval Isten Sátánt adta nekünk, mint tanárt(amúgy az Őr a legnagyobb okító, ez tény). Ugye ahogyan az egységből "alászálltunk a szín boldogságból, muszáj volt bűnbe(rossz) esnünk, mivel előtte csak a jót érzékelte az elménk.

egyébként én egyszer nem kérdőjeleztem meg egy mindent átható erő hatalmát, tudását, igaz nem is gondolkodtam ezen sohasem...mindig nyitva hagytam az elmémet az új dolgok befogadására, és utólag mondva megérte. :P

ui: egyébként úgy látom te sok mindent tudsz, de mégis akkor hiányzik valami még...lehet mondom pont az igazság, mivel szépséged, bölcsességed, tudásod biztos van. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Szia 25/F

LastOne.Left:-)!

Éleslátású vagy:-).

Igen a karmát felül tudjuk írni, azaz pontosabban fogalmazva a törvényt ugyan nem közömbösíthetjük, de a cselekedeteink hatásait átveheti helyettünk más. Miképpen ezt meg is tette értünk Jézus.

De őnélküle, az ő segítsége nélkül, saját erőnkből erre már nem vagyunk képesek. Ahogy Hamvas Béla fogalmazta meg találóan "a romlottság idején, a romlottság eszközeivel, már nem rekonstruálhatjuk a romlatlanságot".

'Kínjaim" amiatt vannak, hogy a bölcsesség, szépség és tudás, nem nyitja meg az ember szívét, nem engedi belépni az igazság kapuján és egy jottányit sem visz közelebb Jézushoz. És ahogy "erősödik" ez a hármas, úgy vastagszik ez a fal. Kezdem megérteni, hogy miért írtak arról a gyermeki naivitásról", amivel jóval könnyebben elérhető az Isteni szeretet.

Azt is jól látod, hogy Sátán atya tanít minket. Ahogyan Jézus is mondta, "Sátán atya rostára vett titeket". Isten Sátánra bízta a földi világ működtetését, ezért jelenleg is ő itt az ügyvezető:-). Salamon is jól tudta ezt, és mindaddig nem is volt gondja, amíg az aranyszabályt betartotta, vagyis, hogy add ugyan oda a jattot a postásnak, de a hálát mindig a feladónak címezd:-).

Sátán azt mondja, hogy fontos a tanulás, persze neki. Mert akkor tőle kell kérj, tőle kell tanulj, az övéből kell vegyél.

De mit kéne megtanulnunk:-)? Talán szerencsés, amikor a májsejt meg akarja a tanulni a tüdősejt által tudottakat? Hisz a rákos sejt ezzel egyben azt is mondja, hogy ugyan mi szükség arra másikra, hisz senki sem pótolhatatlan, mert bármit képes vagyok megtanulni, bármit képes vagyok megtenni. Akár lehetek központi idegrendszer vagy akár főemlős agy. Azt mondja, hogy bölcs lesz, nagy tudású és szép, és mindemellett erős és boldog is. Azt, hogy idővel felismeri majd a teljesség, vagyis a test titkait, megérti és elsajátítja annak működését, felismeri az okot és okozatokat. De ezzel egyben megkérdőjelezi a másik sejt pótolhatatlan létét, egyedi fontosságát. És egyben ezzel kérdőjelezi meg a test és a testet alkotó tökéletességét is.

Isten amit teremtett az jó. És ezen a jón belül senki és semmi sem érezheti magát gonosznak, illetve rossznak.

De, ha ezen a jón belül valaki öntudatára ébred, akkor saját identitása kialakítása végett a jón belül körül kell magát határolni, tehát a jón belül, az önazonosítás végett el kell magát szeparálnia. Amennyiben viszont ezt megteszi, úgy ellen kell állnia a mindenen átható teljességnek, azaz a jónak.

Amikor az ember engedett Sátán csábításának, akkor öntudatára ébredt és lényegileg hasonlóvá vált mint Sátán. Innentől kezdve más lett az ember, mint a teremtett teljesség, így a jón belül önmagának tudója lett, tehát a jónak és gonosznak tudója lett.

Magyar nyelv ezt szépen fejezi ki:-). Amikor arról ír, hogy a tudással az ember tudatára ébredt saját meztelenségének. Mez = máz = más. Tehát az ember nem volt más, mint a teremtett jó. Teljesen meztelen, azaz mástalan volt. De ennek tudásával, azonnal "fügefalevelet" rakott magára (vehetjük ezt a személyiség stb. első darabjának is), ezzel felhelyezve az első kicsiny faldarabkát a jó és önmaga közé.

Ez a fügefalevél azóta teljes és vastag ruházattá terebélyesedett, elválasztva minket a teljességtől, azaz a jótól. És mivel a divat mindig változik és egyébként is a lelkünk mélyén pontosan tudjuk, hogy ez a "ruha" nem mi vagyunk, továbbá azt, hogy mennyire kényelmetlen is, ezért rendre csak azon dolgozunk, hogy minduntalan átszabjuk és "tökéletesítsük". Hívhatjuk ezt személyiségfejlesztésnek, tanulási vagy megvilágosodási folyamatnak, vagy épp pszichiátriai kezelésnek, de a lényeg, hogy ennek alakítgatásával egy jottányit sem érünk közelebb Jézushoz, tehát Istenhez sem. Erre már csak egyetlen esélyünk maradt, ha az egész ruhát, annak minden eddig felhalmozott terhével és tartozásával együtt, egyszerűen odaadjuk annak, aki önként felajánlotta, hogy ezt átveszi tőlünk.

De a tudás alapvető, alattomosan félelmetes csábítása, hogy mindig mindenre van megoldás. Ezért ha az ember alaposan belemerül ebbe a tudásba, akkor még a legutolsó pillanatban is, amikor már ugyan minden variáns csődöt mondott, de egyetlen "meg nem vizsgált" lehetőség még létezik, azt mondja Istennek, hogy ok főnök, igazad volt tényleg nincs más út, nincs más lehetőség, megyek is hozzád azonnal, de ott azt az utolsó lehetőséget még légyszi hagy nézzem meg utoljára:-).

Persze elképzelhető, hogy én látom csak most ilyen relatíve sötéten ezt a helyzetet.

Sőt a lelkem mélyén valahol abban reménykedem, hogy jó nagyot tévedek ez ügyben:-).

Üdv!

Nabas

Nabas, Nabas. :)

Érdekes dolgokat írsz, és érdekes a hozzáállásod is. Azt mondod Jézus megtett helyettünk bármit is? Én úgy látom Jézus Krisztus feladata nem az volt, hogy helyettünk csináljon akármit is. Én úgy veszem észre, Jézus Krisztus pont azért "jött", hogy megmutassa, mi magunk is képesek vagyunk felülírni a karmát, és önzésünket...de nyilvánvalóan csak az Atya segítségével. Szóval Jézus segítsége abban állt meg, hogy leadta az "anyagot". Hamvas Béla szavai is ezt tükrözik...magunktól(romlottság) nem megy, de Istennel(romlatlanság) igen...:)

Jézust hozod fel példának, de elfeledkezel a tanításáról. Emlékszel biztosan mennyit beszélt a hitről, hogy csodákra képes. Arra is biztosan emlékszel, hogy az elmét helyezi előtérbe az anyaggal(test) szemben. Ennek van magyarázata, és egy elég komoly, mélyreható dolog, de erről majd később.

Az is furi, ahogyan Sátánról vélekedsz. Én úgy értettem, hogy sátán a tanár, mivel sátán az emberekben külön-külön megbúvó önző énünk, és mi csak az önzésünk árán vehetjük észre azt, hogy miféle teljességtől(önzetlenség) távolodtunk el kissé, de ez a távolság csak képies, ugyanis bennünk van a jó is, akárcsak a rossz, és egyiktől sem szabadulhatunk, viszont dönthetünk, hogy melyiket szeretnénk használni. A negatív él(sátán) a kötelező rossz, hogy a kontraszt meglegyen a jó mellet, mint viszonyítási alap. Sátánt pedig Isten nem ide helyezte ki, hanem az rendszert úgy hozta létre, hogy az önzés ne kerülhessen ki a bolygóról...pontosabban az ember csak akkor kerülhet tovább innen, ha belátta a szabályt teljes eszéből és szívéből, ami ugye a feltétel nélküli szeretet, az egészért élés univerzális szinten. talán ezt hívják annak, hogy elfogadtuk Krisztust a szívünkben, és ezért beszélt arról Jézus, hogy a "keresztények" máshonnan valók.

Az ember öntudatra jutása pedig kötelező effektus volt, és már akkor megtörtént, amikor az ember hozzá lett rendelve a fizikai testhez(Istentől való halhatatlan szelleme), ugyanis Isten terve megosztani szeretetét, tudását és bölcsességét, ehhez viszont az embernek tapasztalnia kell, hogy értsen és tudjon. S az ember csak a viszonyításokból tudja valamiről hogy az, és nem más, a relációk végett képes azonosítani az "objektumokat", így a jó/rossz kérdés is adott...:)

Abban egyetértek, hogy a züllés kezdete az öntudatra ébredéssel együtt kezdődött, és azt is tudom, hogy miért. Szimpla az oka...mivel az ember elkezdett tapasztalni, ezért első ízben azt a következtetést vonta le, hogy önmaga különálló léttel bír bármitől is, és ez automatikusan beindította az önzést benne...ugye egyből saját érdekét vette előre. Másrészről pedig a tiszta jóság állapotában volt előtte(mennyben) az ember, teljes személyiséggel bírva, akárcsak az Úr, bár nevezhetjük személytelenségnek is...de a személyiségét nem ismerte az ember, mert csak az észlelés után képes erre, így egyből a negatív oldalával került ismeretségbe az ember, hogy annak árán tanulja meg idővel, hogy mi a JÓ. Szóval jelenleg az ember egy tört személyiséggel él(hiába van benne teljesen minden), és Jézus azt próbálta meg megtanítani, hogyan változtassuk ezt a személyiséget teljessé...Úgy nem tudjuk, hogy a rossz énünket megtagadjuk...mivel az is hozzánk tartozik...egyetlen megoldás van...megértjük a rossz jelenlétét és egyszerűen elnyeljük, abszorbeáljuk, magunkévá tesszük, hogy mi uraljuk innentől, s ne az minket...de ezt csak Istennel tehetjük meg, a mélyebb énünkkel, az isteni szellemünkkel amiről beszéltem, ami egyébként saját elménk, ami tiszta, nem fél, nem önző, az az énünk, ami teremtettségkor volt jelen, a teljes és tökéletes. Mi döntünk mindig, hogy mit választunk, szóval a helyzet nem úgy néz ki, hogy majd valaki eljön és kiment...nem, nem...a meló mindenkinek magáé, és semmi extrát nem kell tenni, csak elereszteni mindent, és magunkban megkeresi mélyebb valónkat, önmagunk valóságát az Önvalót(Isten), mert mi vagyunk Az.

Megjegyzem neked, hogy az elmének hihetetlen szerepe van a létezésünkben, mert ha jól megértetted amit mondtam, rájössz, hogy mi valójában az elme vagyunk, mintsem a test, és ebből kifolyólag azt is kiderítheted, hogy minden olyan amilyennek gondoljuk, tehát ha mi nem hisszük magunkról, hogy képesek vagyunk istennel azonosulni, akkor Jézus Krisztus jöhet vissza ide...mindhiába fogja tenni, ahogyan egy történet is szól a Bibliában pont erről...amikor az ember beleesett a vízbe mert nem hitte el, hogy képes járni ő is a vízen(persze Isten segítségével). Tehát az ami benned reménykedik, az nem is reménykedik, hanem tudja jól, hogy tévedsz még ezzel azzal kapcsolatban, és keresed az igazságot, amit mellesleg lehet meg is lelsz nemsokára...mert tudod nem véletlen, hogy mi társalogni kezdtünk. ;)

üdv

25/F

LastOne.Left

Szia 25/F

LastOne.Left:-)!

Alaposan át kellett olvassam:-)!

Én csak annyit tehetek, hogy elmondom a saját igazságom és remélem megismerem a tied. Kérlek küldd majd át, hogy te hogyan látod a lent felsoroltakat. És persze ez nem a valóság lesz, csak a mi igazságunk.

Szerintem a közös szótárt kell létrehoznunk, ahogy azt minden nagyobb cégnél teszik első lépcsőben:-). Továbbá az alapfogalmakat kéne egyeztetnünk, mivel úgy látom te más alapokról, más forrásokból jutottál a saját igazságodra. Így lecsökkenthetők a későbbi félreértések:-).

Én úgy tudom, hogy a lélek meghalhat. Magyar nyelvben is jól érzékeltetik (hány lelket hánytak kardélre stb.). És nincs halhatatlan létező a teljességben, mindössze Isten. És azóta Jézus is olyan lett, mint ő, vagyis halhatatlan. Örökéletűek sokan vannak (első ember /90 évig, amíg bűnbe nem esett/, angyalok stb.), de ezek nem halhatatlanok.

Úgy tudom, hogy nincs külön test és lélek.

Úgy tudom, hogy csak a szellem (energia) van. De a szellem tudattal rendelkezik azaz Intelligens, mert ő Isten. Indiánok közelebb állnak a valósághoz, amikor szellemekről beszélnek (Nagy szellem /Isten/, fák szelleme stb.). Magyarországon csak Károli Gáspár téves fordítása miatt került a köztudatba a lélek szó mostanában elterjedt "értelme".

Ebből a szellemből van a fizikális test is. Úgy tudom, hogy bizonyos szellemeket elpecsételtek, mint anyagot. Vagyis az anyag nem más, mint elpecsételt (lezárt/bezárt szellem).

Ezek jó része nem örül ennek és igyekeznének kijönni az anyagi formából:-).

Isten azért kér minket arra, hogy ne foglalkozzunk spiritualizmussal és alkímiával (vegyipar, fizika stb.), illetve az ezt lehetővé tevő tudással, mert ezek nem mások, mint pecsétnyitogatásra alkalmas eljárások. És hát nem biztos, hogy minden szellemi résznek teszik pl.:, hogy az életben meghatározott rend és arány szerint kell a tűznek-víznek-földnek-levegőnek egymással "szemben", megrendszabályozva lenniük:-). Mi sem örülnénk, ha a gyermekünk tudálékoskodásból azon kísérletezgetne, hogy kinyissa a viperás akváriumunk ajtajait:-).

Ha a világ összes anyagának az összes pecsétjét feltörnénk minden egyes szinten, akkor az univerzum egy egybefüggő kaotikus tüzes örvénylésbe állna össze, ahol a 4 elem ismét egy lenne. Lásd mit művel 1-2 kg plutónium alsóbb szinten lévő pecsétjének feltörése. Szóval akik be vannak pecsételve, azok nem a barátaink:-)).

Isten a rend-rendszer Istene, ezért annak idején ezt a káoszt rendszerbe és egységbe foglalta.

De mivel az anyag tartalmaz szellemeket, hisz abból van (akik bizony akarnak valamit), ezért az anyag hatással van a vele kapcsolatba kerülő más szellemrészekkel.

Úgy tudom, hogy Isten ebből a lepecsételt szellemből formálta Ádámot és hozzá/belelehelte saját szellemének egy másik darabját. Így lett az ember élő lélek, vagyis az élő lélek nem más mint a bepecsételt szellem és Isten szellemének együttléte. Amikor Isten visszavonja belelehelt szellemdarabját, akkor halott lélek lesz a test (ahogy a Magyar nyelv ezt szépen ki is mondja). Visszavonásnál azért nem árt, ha akkor éppen azzal a szellemrésszel azonosítjuk magunkat, amit Isten magához von, nem pedig azzal, ami a testhez tartozik:-).

Úgy tudom én is (amiről írsz), hogy testben lévő szellemünk egy az Istennel. Így hát természetes, hogy egyek vagyunk az Istennel. De a testet adó bepecsételt szellem hatással van a gyermekünkre, azaz az elménkre:-)).

Elméről én azt tudom, hogy nem ő az elsődleges, mivel a szellem (nagy szellem) volt elsőnek és azon kívül nincs más. Vagyis minden ennek a nagy szellemnek a része.

Az elme a mi "gyermekünk". Mi hoztuk létre. Ő most tanul, iskoláztatva van és úgy kb. 14 éves. Még dajkák alá van rendelve (dajkák közt van a 4 elem is), és azért nem kap meg mindent, hogy túl nagy kárt ne tudjon tenni:-).

De mivel az elme teremtő erővel bír, azaz úgy helyes a megfogalmazás, hogy megkapja, amit kér, ezért nagy szüksége van a segítségre.

Amiatt, mert azt kapja, amit gondol és azt gondolja, amit kap:-(.

Emiatt egy olyan "ördögi" körbe került, amiből saját eszközeivel nem szabadulhat. Ezért kell neki "szabadító". Ezen kívül az elme dualista, vagyis a teljesség kettéhasításával, majd a kettéhasított részek további végtelen felaprózásával próbálja megismeri a teljességet. Úgy gondolja, hogy a végtelen apró mozaikdarabból majd a végén rekonstruálhatja az egészet. De a teljesség végtelen részre hasítható, így végtelen idő kellene ehhez a folyamathoz, ami mint tudjuk már nem áll rendelkezésre.

Jézusról annyit tudok, hogy nem a kereszten vette át a teljességben résztvevők bűnét, hanem már a kezdetek kezdetén.

A világ benne, őáltala és ő re nézve (ö érte) lett.

Vagyis a világ benne lakozik, ő a teste a teremtésnek, továbbá ő volt Istennek az a "mestermunkása", akinek segítségével a világot megalkotta.

A kezdetek (amikor már átvette másoktól az ok-okozati "terheket"), még a teremtés előtt volt. Erről van egy szép történet, amikor Istennek fiai "rakoncátlankodtak" (teremtgettek stb.) és eközben csak azt látták, hogy van közülük egy, aki ezzel párhuzamosan egyre fájdalmasabban szenvedő lett (de száját panaszra nem nyitotta meg). Majd ugyanezek az Isten fiak a végén leborultak elé, átadták neki az összes náluk lévő hatalmat (János jelenések könyve), mert megtudták, hogy "büntetlenségük terhe a kezdetektől fogva őreá vettetett". Ekkor mondták azt, hogy legyen tied a hatalom és dicsőség...

De azt is igaznak tartom, ahogy te látod, hogy Jézus lejött közénk útmutatásért. Mert amikor pl.: fáj valamink és meditációban vagy anélkül lemegyünk ahhoz a fájdalmas kis energiatudathoz, akkor azt látjuk majd, hogy ő meg van győződve arról, hogy egyedül van. Elkeseredetten, tele fájdalommal üldögél ott, miközben gátolja az energiaáramlást és betegséget okoz. De ő bennünk van ő is mi vagyunk. És ha tudjuk őt arra emlékeztetni, hogy nincs egyedül, mert szeretem én is, és a testem minden része, akkor emlékezni fog a teljesség akaratára és "megvilágosodik", azaz "meggyógyul". És, ha Jézus a teremtés teste, akkor ő is lejöhet a saját testében bárhová, akár pl.: minket emlékeztetni, miképpen ezt mi is megtehetjük a mi testünkkel.

Sátán számomra nem tanár. Vizsgabiztosnak inkább hívnám:-). Amit Jézus mondott róla, hogy rostára vesz minket, az nem tanító, hanem megbuktató célzatú:-(.

Írod, hogy bennünk van a jó és rossz is. Én ezt úgy látom, hogy benne vagyunk a jóban, mindössze elromlottunk:-). Szerintem nincs jó és rossz egymás mellett, nincs szemben állás ezek közt. Azért mert csak jó van. És ha a jón belül valami elszeparálja magát a jótól, akkor valami más lesz, ami már nem egységes és nem azonos a jóval. Ezt a Bibliában gonosznak hívják, de az ellenálló is jól kifejezi ezt (a rossz kifejezés nem ugyanazt jelenti, még ha a köznyelv mára ezt fel is cserélte).

Én úgy tudom, hogy Sátánt szó szerint ide kinevezte Isten. Ő ennek a föld nevű bolygónak az ügyvezetője, azaz ü a föld Istene, ő az az ősi sárkány, aki ha megmoccan, akkor megrendül a föld. Ő lehelete a CSI energia, ő élteti a természetet. Egyébként a természet Isteneként is tisztelték a dél amerikaiak (tollaskígyónak hívták).

De a lényeg, hogy nem ő a tulaj és mindezt kölcsön kapta. Írja is a biblia, hogy ne kérj olyantól, aki nem a sajátjából ad, mert amikor majd elszámoltatja a tulaj, akkor neki emiatt vissza kell majd vegye tőled:-). Azt mondta kérj inkább olyantól, aki a sajátjából ad:-).

Ember öntudatra jutása nem tudom, hogy kötelező effektus volt e. Biblia nem ezt írja. Viszont feltételezem, hogy Isten úgy tervezett, hogy minden eshetőségre van egy B terv is, tehát benne kellett lennie a tervben:-).

Írd meg légyszi, hogy a fenti lényegesebb fogalmakat te hogyan látod. Érdekel.

Tudod, ha az alapnál eltérés van akkor bármiről is beszélünk, nehezen fogjuk jól megérteni a másikat.

Üdv!

Nabas

Nabas. :P

Hmm, hmm jó dolgokat írsz, de elárulod miért ragaszkodsz ahhoz, hogy senki nem tudhatja a valóságot/igazságot, és bárki mond valamit, az csak a saját igazsága, nem pedig mindenkié(még ha nem is veszi észre elsőre)? :)

A lélek pontos definíciója a test és szellem(értsd nálam értelem, vagy elme) egysége. Élő lelket nem kell magyarázzam, halott lélek pedig úgy néz ki, hogy az értelem tovább él a test halála után, de mivel önmagában képtelen tapasztalni, így testre van szüksége, és ez a test van szolgáltatva a halál pillanata után, és a következő születés előtt Isten jóvoltából ugye, ami(Isten) tulajdonképpen az egyetlen létező értelem, fizikai megnyilvánulás nélkül a maga teljességében(minden létező tudás benne van) és változatlanságában, mivel teljes. Ez az Értelem/Elme pedig az Ige - ami egy magasztos elnevezése egy szimpla egyszerű magyar kifejezésnek, ami nem más mint a gondolat(mondá Isten, vagyis gondolja/akarja) - segítségével jeleníti meg a mindenséget, ezért is nevezik Fiúnak akár az Igét, mivel Isten egyetlen szüleménye a saját Gondolata. Tehát nem Jézus mint személy a mérvadó, amikor magáról beszél és arról, hogy ő az út, hanem a Krisztusi elv, ami(Krisztus) az egység, az egész jelképe, a mindené...ennek elfogadása szívünkben jelenti azt, hogy észrevesszük, mi magunk nem vagyunk különállóak, nem vagyunk egyedül, és az egész értünk van...ekkor kaphatunk kegyelmet, ha ezt beláttuk(a kegyelemnek van egy B variációja is). Szóval a Szellemből nem alakul ki anyag, hanem az Elme gondolja meg azt magában, mivel a tudás benne van, és magából hozza létre, mivel csak Ő van. Vehetjük úgy, hogy az anyag a szellemből van, de inkább azt mondanám, hogy az Értelem Gondolatából. Tehát nincsen bezárva semmi az anyagba. Az anyag fogságába hullhat az ember, ha azzal foglakozik és azt helyezi előtérbe, nem pedig saját értelmét, így értendő, hogy negatív befolyású az anyag, és ezért nem jó piszkálni, mert annak boncolgatásával előrébb nem jutunk. :)

"Isten a rend-rendszer Istene, ezért annak idején ezt a káoszt rendszerbe és egységbe foglalta."

Isten ez a meglátás szerint nem foglalt semmit sem rendszerbe a káoszból, hanem saját maga formázta/formázza önmaga gondolatait mindvégig, szóval, ahogy később állítod, hogy rossz nincs is, így káosz sincs. ;)

Az Ádám-féle emberteremtés szerintem úgy nézett ki, hogy Istenben már alapban ott léteztünk, és a fizikai testhez ami formált a gondolatával, ahhoz rendelte hozzá az értelmet(tiszta, érintetlen), ami tulajdonképpen Önmaga, és ezáltal kezdett el tapasztalni az ember, de mivel a tisztaságban volt ezidáig az ember(mint értelem), ezért automatikusan beleért a tisztátalanságba, hogy a tisztaságot értékelhesse, hogy azt elválaszthassa, ami által később visszatérhet ahhoz. :)

Isten tehát oly módon hozott létre minket a saját képére, hogy mi is az értelem vagyunk, nem a test, mi is képesek vagyunk saját gondolatainkkal teremteni, és tökéletesek vagyunk, mivel igazából nem eshet bajunk, mert az elme sérthetetlen és örök létű, sőt olyannyira tökéletes, hogy képes önmagával elhitetni hogy van bűn, vagy szenvedés...:D

Az öntudatra ébredés során alakult ki az amiről te beszélsz, amit elmének nevezel, de az az egó, a téves én, az aminek ki kellett alakulnia(születnie kellett), mivel az hordozza a negatív élét az elme tapasztalásának, s először abba esik bele az egyén. először azzal azonosítja magát az ember. az ego az, ami elszeparálja magát önkéntelenül az egésztől az öntudatra jutása révén, és ezért hordozza magában az egység "elleni" vonásokat, azaz az önzést. Ezekből kiindulva az ego tehát Sátán maga, ami szintúgy az egységben volt, Isten angyala, ha szabad így mondanom, de levétetett a Földre, és pont akkor, amikor az ember öntudatra ébredt, akkor jelent meg Sátán is, mint "áruló". A kígyó effektus pedig azt szimbolizálja, hogy az ember állati énje - ugye ami nem tud döntéseket hozni, hanem egyértelműen önmagával van elsőrendben elfoglalva és túlélésével - "húzta" azt a "bűnbe"...ez jó példa arra a nagyvilágban, hogy miért viselkednek az emberek állatmódjára...s hogy az állatok önzése az nálunk már nem megy át.

Mivel Istenből való tehát az egó, vagyis Sátán is, ezért egyértelmű, hogy a jó/rossz megvan az Úrban, így bennünk is...DE ahogyan te is fogalmazol ezek nem ellentétben vannak egymással, viszont a rossz a jóért van, hogy hasonlítani tudjunk, hogy meglegyen a viszonyítás, anélkül nem tudnánk mit jelent jónak lenni, mit jelent a boldogság...tehát az Atya részéről a negatív pólus is csupán szeretetből, jóságból van...így nyer értelmet a jó és a rossz egysége úgy, hogy az előbbi magába foglalja az utóbbit, tehát nem ellentéte egymásnak a kettő. :P

Most akkor lesarkítva az egészet. :)

Az egyetlen létező, az egyetlen entitás egy Értelem/Tudat/Elme/Szellem, amit Istennek neveznek sokan. Ez az Értelem saját magában Gondolatával(Ige) hozza létre az anyagot, amit pillanatról pillanatra változtat(innen van az idő- és térérzék). A Gondolatával formázott Univerzumban levő élet pedig az Elme maga, x fejlettségű fizikai testhez x fejlettségben rakja oda Önmagát, mint tudatot. Így a világ megjelenése számunkra az elménken belül megjelenő mentális képsor, gondolatsor(nem létezik egy rajtunk kívül eső materiális világ, a matéria mentális termék, idea csupán, de semmiképp sem hamis, nincs anyag amiben benne lennénk), amin felül van nekünk még személyes gondolataink, ugye az úr hasonlatosságára. Tehát nem mi vagyunk benne az univerzumban, hanem a világ van mibennünk, és ezzel nyer értelmet a hit ereje...mivel minden olyan, amilyennek mi hisszük/gondoljuk, ennek a "trükknek" a tudásával volt képes Jézus Krisztus manipulálni az anyagot, ezért tudott a fizikai törvények felé kerülni, mivel az elme és a gondolata magasabb rendű. Szóval ez az Elme így tudhat mindenről egyszerre, így tekintheti képeit és képmásait, amik benne vannak, és nem kívüle(Jézus szava, amikor azt mondja az Atya benne van és ő az Atyában), és adhat nekik életet még addig a fokig is, hogy az önállóság látszatával ruházza fel azokat(minket is). az ember öntudatra ébredése során kialakult téves én, az ego pedig a Sátán maga, az önző kicsinyes énünk az ördög, ami túlontúl vágyait akarja teljesíteni, az ami fél, hogy meghal, hogy megszűnik, mert ideje korlátolt, hiszen ami született annak meg is kell halnia(egyébként ez a fizikai világra egyértelműen igaz), de nem az ember isteni énjének, az öröktől fogva létezett ugye Istenben, és ez az énünk segít nekünk. Mivel megkaptuk a szabad döntéshozatal jogát, szeretetből természetesen, észrevehetjük a tiszta énünk hangját magunkban, azt amiről az előző hsz-emben beszéltem és lelkiismeretnek neveztem. amikor készülünk valami megtételére, akkor mindig kétféle hang jelenik meg bennünk, mint "tanácsadó"...az egyik lépre csalna, mivel saját érdekével foglalkozik csak, győzködi az egyént, akaratoskodik, követel, hogy vágya teljesüljön...no ez Sátán az önző énje az embernek. A másik csak szimplán szól, ez utóbbi nem kiabál, hangja halk, világos és biztos...ez a bennünk élő Isten hangja. Ezért írja a Biblia hogy Sátán a Föld irányítója...mivel az ember itt amolyan tanpályán van, ahol az önző, kicsinyes énével azonosítja még magát, bár sokan már nagyon komoly szellemi szinten vannak, szóval itt az önzés az úr a bolygón, vagyis a Sátán van "főnök" szerepben. :)

Az öntudatra ébredés pedig azért volt kötelező, mivel Isten a saját tudását és szeretetét akarja megosztani, ehhez viszont tapasztalásnak kell kitennie minket, mivel az alap formánkban(elme) erre képtelenek vagyunk, és ahogyan megkezdődik a tapasztalás, úgy születik meg az önzés is. :)

bízom benne, hogy érthető a felvezetés, ha valamit kihagytam szólj csak bátran.

azt szeretném megtudni még, ha nem vagyok illetlen, de hölgyet vagy urat tisztelhetek meg benned? és ha nem vagyok tolakodó kíváncsi lennék az életkorodra is. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

bocsi csak egy részt pontosítok, mert egybefolyt két válaszom hirtelen. :D

"...észrevehetjük a tiszta énünk hangját magunkban, azt amiről a lent linkelt kérdésnél adott utolsó hsz-emben beszéltem és lelkiismeretnek neveztem..."

http://www.gyakorikerdesek.hu/ezoteria__agykontroll__1334981..

utólag is elnézést.

üdv

25/F

LastOne.Left

Szia 25/F

LastOne.Left:-)!

Idő kellett, hogy alaposan átolvassam:-). Igyekszem soronként reagálni.

Lehet csak egy témát kéne érintenünk egyszerre, hogy könnyebb legyen a kommunikáció:-).

Hogy miért gondolom, hogy mindenkinek megvan a saját szubjektív igazsága? Abból, hogy egyediek vagyunk. Valahol egyszer olvastam egy szép mondatot:-). Nem tudom "kitől" származik, de valahogy így hangzott.

"Én vagyok a korona és ti vagytok az ékköveim, melyek mindegyike egy megélt igazság, ezért vagytok".

Számomra is a lélek definíciója a test és szellem együtt. Élet szellemével együtt élő lélek, anélkül pedig csak halott lélek (vagyis bezárt szellem).

Értelmet nehezen tudom definiálni, hiszen azt inkább nyelvtani jelzőnek tartom. Elmét szintén nem létállapotnak, hanem inkább megnevezésnek gondolom. Véleményem szerint a főemlősagy homloklebenyében hosszában elhelyezkedő ítéletalkotó részt jelenti. Ez a rész adja a dualista, analitikus, mérlegelő, spekuláló, tervező, mindent egymással szembeállító gondolkodást. Számomra ez a mi gyermekünk, akinek még nagy szüksége van a gondviselésre, hisz nagyon fiatal.

Szerintem az értelem/elme nem azonos az igével, ahogy írod. Jelzőként az értelemmel talán (de még az sem, mert a szó önmagában nem gondolkodik, csak tolmácsolja a gondolatot). Ezt Jézus többször ki is fejezte. Az Ige számomra Jézust jelenti. Ahogy János írja, "kezdetben vala az Ige, és Istennél vala az Ige, és Isten volt maga az Ige".

Ahogy itt a fizikális világban materializálódnak a dolgok, úgy történik máshol is. Vagyis első a gondolat, ebből lesz a szó (ige), ezt követi a leírt szó, majd a cselekvés (cégesen: ötletbörze, meetingek, megvalósíthatósági tanulmány és üzletei vagy projektterv, majd ütemterv szerinti cselekvés:-)).

Tehát Isten előbb kigondolta, majd kimondta (Jézus volt a kimondott szó, aki egyben Istennél volt és ö maga is egy Isten volt). Tehát Isten Igével (szóval), vagyis Jézussal teremtett.

Igazad van, hogy Jézus az egység. Még a csakráinknál is jól látszik, hogy ő van középen (szívcsakra). Tehát az alsó három csakrához tartozó energiák csak a szívcsakrában tudnak "kezet fogni" a felső háromból érkezőkkel, csak ott tudnak egyek lenni, ott tudnak megbékélni:-). Így is írják, hogy őbenne békél meg önmagával a teremtés. És mivel Jézus is mondja, hogy az Atya nagyobb nála és ő benne van. Így valóban csak rajta keresztül juthatunk Istenhez. Miképpen a testünkben lévő sejt is csak rajtunk keresztül juthatna abba a szobába, ahol a testünk van:-).

Írod, hogy a szellemből nem alakul ki anyag. Szerintem anyag csak szellemből lehetséges, vagyis maga az anyag is szellem. Írod, hogy esetleg az értelem gondolatából van. Gondolatból van ez lehetséges. Én mégis inkább úgy használnám ezeket, hogy a szellem = energia, ami rendelkezik értelemmel. De önmagában az értelem szerintem egy jelző és nem önmagában jó. Hisz Sátán is értelmes:-).

Írod, hogy nincs bezárva semmi az anyagba.

Véleményem szerint az anyag = energiával. A gondolat energiájától mindössze abban különbözik, hogy nem hullám, hanem részecske formában létezik. Ha ezt "feltörjük", akkor láthatjuk, hogy mennyi energia is volt eddig oda bezárva. Anyag fogságába azért hullhat az ember, mert ezek a bezárt erők hatással lehetnek rá. Tehát jól látod, hogy az anyag negatív befolyással hat az emberre.

Most is csak azt mondhatom, hogy "kezdetben vala a sötétség":-). Tehát nem az értelem világossága:-).

Szerintem Isten a rend-rendszer Istene (ezt a jelzőt nagyon sokszor írják róla a bibliában). Ő foglalta rendszerbe a káoszt. Majd munkájának végeztével elállt attól (befejezte és azt mondta, hogy jó lett:-))). Legalábbis ezt írják:-).

Nem mondtam, hogy rossz nincs:-). Hiszen mi is elromlottunk, de szerencsére javíthatóak vagyunk.

Ádámmal kapcsolatban én úgy tudom, hogy a már meglévő porból (anyagból formázta a testet, vagyis nem akkor hozta létre a testet a gondolatával). Úgy tudom, hogy elsőnek megteremtette az embert (nővé és férfivá) és a többi teremtett dolgot. Majd ezt követően a "második felvonásban" a már megteremtett dolgokat elkezdte formálni, ültetni, alakítani stb., vagyis Ádámot már nem teremtette, hanem csak formálta. Az éden fáit sem akkor teremtette, hanem a már régebben megteremettből ültette stb. Vagyis jól látod, amikor azt írod, hogy az ember akkor már megvolt.

Szerintem Ádám nem automatikusan lépett a tisztátalanság útjára, hanem félrevezették. Ádám Isten iránti szeretetét használta fel Sátán, hogy becsapja. Vékony itt a jég:-). Védákba írják le találóan, amikor azt mondják, hogy a bűnbe esés csak egy hajszálon múlik. Kettő fiú nézi Istent és mindkettő szereti. Egyik azt mondja, hogy milyen csodálatos, milyen gyönyörű, mennyire szeretem, ott szeretnék az ölében vagy a lábainál lenni, míg világ a világ. Másik fiú viszont azt mondja. Milyen csodálatos, milyen gyönyörű, mennyire szeretem, olyan szeretnék lenni mint ő. És a második fiú már el is indult az elszakadás útján:-(. Ugyanezt használta ki Sátán is, mikor felajánlotta Ádámnak, hogy olyanná válhat mint Isten, ha eszik a tudás fájáról. Nem volt szép tőle:-(.

Sokszor használjuk ezt a gondolattal teremtünk kifejezést. Én úgy tudom, hogy nem teremtünk, csak választunk a meglevőből. Azért nem teremtünk, mert már minden megvan a mindörökkében. Vagyis a múlt-jelen-jövő egységében. Hogy azt a mi gyermekünk, az elménk nem tudja értelmezni, az azért van, mert az elme a múlt analizálásából próbálja megítélni, hogy a jelenben mi lenne a jó, és annak milyen lehetséges jövőbeni következményei lehetnek. Így az elme nem képes a múltat-jelent-jövőt egyesítő mindörökkében létezni (ezért sajnos sajnos a jelenben sem:-().

De szerintem mi csak a nyelvtani értelmezés (elnevezés) miatt látjuk ezt másként.

Igen elképzelhető, hogy én a nyelvtani elme szót arra értem, ami az öntudat kialakulásánál létrejött (amit te egonak nevezel.

Igen Sátánt levetették a földre, de ez inkább azt jelentette, hogy kizárták a mennyből, vagyis a kizárás előtt is a földön volt nap-mint nap.

Én úgy tudom, hogy nem akkor zárták ki a mennyből, amikor Ádám öntudatára ébredt. Ádám kb. 90 évesen esett bűnbe (nem sokáig bírta:-)), Sátán viszont több ezer évvel ezután lett kizárva fentről. Sátán nem pont áruló volt. Sátán szó jelentése ellenálló. Ördög pedig vádlót jelent.

Ellenálló nevet azért kapta, mert ellenállt Isten akaratának. Ezt sok létező karakán dolognak tartott. Át is állt hozzá az angyalok 33%-a. Vádló nevet pedig azért kapta, mert megvádolta az embert ("hogy lehetséges, hogy csak a pénzéért szeretjük Istent"). Ha úgy nézzük ezt mi nap mint elsütjük amikor úgymond tanácsadást végzünk:-((.

Bún nyelvtanilag (fordításban) és jelentésben is azt jelenti, hogy "célt téveszt". Isten neve ÉL és ehhez jelzőket vagy betűket rakva fejezzük ki őt. Pl. MIHA = ki olyan mint. Vagyis MIHAÉL = Ki olyan mint Ő.

Így alakult ki Élek, Lélek szavak is. És az utolsó évszak TÉL, vagy az utolsó testrész BÉL. De egyben az Első, vagy az elérendő szó is, vagyis a CÉL. Tehát a bűn azt jelenti, hogy nem az ő irányába megyünk, eltévesztettük az egyetlen lehetséges célt.

Állati ösztönök nem feltételezik automatikusan azt, hogy bűnbe essünk, sőt szerintem ők messze kevésbé vannak kitéve a céltévesztésnek. Szerintem az állat nem önző:-(.

Szerintem Jézusnak azért engedelmeskedett az anyag, mert felnőtt lett, vagyis nagykorú. Ettől kezdve a dajkák (elemek, úgynevezett fizikai törvények stb.) óvó gondviselésére már nem volt szükség, tehát mint örökös, ugyanazzal a "hatalommal" rendelkezhetett, mit az Atyja.

Igen, Jézus Istenben van és őbenne is ott van Isten. Miképpen pl.: a szívünk is mondhatja, hogy bennünk van, de mivel mi ott vagyunk minden szívmolekulánkban is, ezért benne is vagyunk.

Nem vagyok benne biztos, hogy Sátán megszűnik, vagy meghal majd a végén. Vének mondták nekem, hogy megszűnik, meghal és csak az emléke marad majd meg örök intő figyelmeztetésként.

De a bibliában lévő utolsó róla szóló sor azt mondja, hogy "....ott fog szenvedni örökkön, örökké"??!!

Nem vagyok benne biztos, hogy az öntudatra ébredés kötelező és "hasznos". Ha pl.: a rákos sejtből indulunk ki:-). De biztosan jó oka lehetett a globális Isteni tervben.

Abban sem vagyok biztos, hogy a megtapasztalással automatikusan kialakul az önzés. Ádám 90 évig jókat evett, ivott, szeretkezett stb-stb. Bármit kért, mindent megkapott és megtapasztalt. Sőt részt vett a teremtéshez kapcsolódó kreatív munkában is, azzal, hogy nevet adott a teremtményeknek (erre nem volt képes egyetlen más teremtmény sem). Miképpen mi is mindent megadunk a kiskutyánknak és nem véljük ezt önzőségnek részéről.

Szerintem egy konkrét témát emeljünk ki, hogy jobban tudjunk "figyelni" arra, hogy mit akar kifejezni a másikunk:-). Legalábbis én úgy jobban tudnék figyelni rád. Ok:-)?

Üdv!

Nabas