Miért kell lemondani mindenről, minden vágyról?
Hosszú lesz...
Miért van az, hogy azt tanítja pl a buddhizmus de lehet más vallás is, hogy le kell mondani a vágyakról? Minden vágyról.
Nekem az életem most olyan irányba megy, hogy számomra fontos dolgokról kell lemondanom (most mindegy mi ez, a kerdés szempontjaból nem fontos, akármi is lehet)
Le KELL mondanom.
Nem én döntöttem így, hogy feladom, választhatom azt, hogy nem, akkor viszont más ugyanolyan fontos dologról kell lemondanom.
És el tudom mondani, hogy nagyon nem világosultam meg. Igazából teljesen szükségtelen feladások ezek. Egyik se vezet sehova, még kikényszerítes nélkül is szerintem ez csak olaj a tűzre, hát még így, hogy ki van kényszerítve (lásd: papokról és szexuális életükről kiderülő sztorik)
És ezek mellé, meg látom, hogy közeli ismeretségemben meg van olyan, aki ugyanezeket megkapja. Kisujját nem kell mozgatnia érte. Neki (így már nyilvanvalóan) ugyanúgy nincs vágya, mintha lemondott volna róla anélkül, hogy megkapja a vagy tárgyát. Csak mas miatt, mert ugye ő átélte amit akart. Tovább tud lépni.
Ezek szerint, ha a vágyak kielégítéséért megyek azzal ugyanúgy megszüntetem a vágyat, mintha a kielégítés nélkül akarnék lemondani róla - ugye akkor nem szűnik meg, csak kb. erőszakkal lemondok róla.
Ha a cél a vagyak megszüntetése, akkor miért számít, hogy melyiket teszem?
Most ha én pl akarok enni egy tölcsér jégkrémet, de inkább lemondok a vágyamról, az egy kínkeserves folyamat, szenvedek közben, és akkor még lehet nem is sikerül, mert mégis megveszem, megeszem, utána meg bűntudatom is van.
VAGY
Megveszem a jégkrémet, úgymond kielégítettem a vágyat, megelégedek, és a vágy lám eltűnt magától mindenféle mazochizmus nélkül, és folytatom tovább az életet.
Mi az ami miatt ez az útja a dolgoknak -pl buddhizmus szerint?
Nem azért, de a szenvedés megszűntetése is a cél a buddhizmus szerint, de érdekes módon, a vágyakról való lemondással ugyanúgy szenvedést teremtenek. Akkor???
Vagy másik példa. XY énekes akar lenni. Nem adatik meg neki a lehetőség. Egész életében arra vágyakozik, egész életében azt bánja. Addig nem hiszem, hogy valaha is megbékélne, amíg megéli valamelyik következő életben, hogy énekes. Akkor megéli, hogy ez is megvolt, vagy jé, nem volt ebben semmi különleges, talán még meg is unja, és a dolgok természetes haladásával, önkínzás, meg erőszak es kínlódás nélkül, magától hagyja ott ezt az ötletet, hogy énekes.
Hat nem megéri jobban ez?
"Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak." (Máté 6:24)
Mammon (szemita szó) jelentése: pénz, vagyon, tulajdon, nyereség, gazdagság.
12, 14.
Pontosan ragaszkodások, tehát kötnek. Nem is mindig a vággyal van baj, hanem inkább a vágy tárgyával, hogy mást szeretnénk, ami nem előnyünkre szolgál és itt jön be a céltévesztés. Mert attól még hogy a világ ezt és ezt sugallja, még nem biztos hogy nekem ez a jó és ez az utam. Tudom a célom, meg akarok szabadulni, akkor az irányba megyek. Ha teszek egy lépést, akkor az élet is támogat ebben. Ha nem vagyok biztos benne hogy ezt akarom, akkor könnyen letérek az útról a csábítások miatt. Az ingerek nagyon is hatnak a vágyakra, csak nem mindig jó irányban elégítjük ki őket. Egyáltalán ki kell elégíteni őket vagy le is lehet mondani róluk? Ki lehet elégíteni, ha jó a cél, de a lemondás is segíti a megszabadulást. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vágyak kielégítése inkább mértéktelenségbe csap át, az viszont a megszabadulást akadályozza. Mit is értek jó cél alatt? Amikor jó úton járok, amikor hozzám hasonló emberekkel valósítom meg a célomat, az életembe illeszkedő dolgokkal. Ha a megszabadulás a célom, de letérek az ösvényről, azzal kisiklik az életem és a karma kellemetlen hatásait tapasztalom meg, mert legbelül tudom, hogy mire vágyom, csak ellene megyek. A legbelső igényeink szerint formálódik a sorsunk, nem feltétlenül az egónk kívánsága szerint. Fontos lenne kideríteni, hogy mit vállaltunk erre az életünkre nézve, mert akkor jobban megértenénk az akadályoztató vagy szabad utat engedő tényezőket. Ez lenne az egyéni karma dolga.
"A vágytalanság nem azt jelenti, hogy ne tűzhetnél ki célokat, de nem szabad olyan szinten ragaszkodni hozzájuk, hogy boldogtalanságot okozzanak."
Pontosan. Ezzel így egyet is tudok érteni. Ebben a megfogalmazásban benne van az, hogyha kielégíted a vágyadat, attól meg nem feltétlenül alakul ki rögtön ragaszkodás, sem függőség. Annal is inkább, mert amíg vagyakozunk valamire a cvagy tárgyat tulidealizáljuk, hogy az milyne jó es mennyivel boldogabbak lennénk ha, aztán meg mikor teljesül, az ember rajön, hogy hat annyira nem is nagy szám, vagy épp lehet, hogy rájön hogy mégse kell neki.
"Nem én döntöttem így, hogy feladom, választhatom azt, hogy nem, akkor viszont más ugyanolyan fontos dologról kell lemondanom."
Ez alatt mit értesz kérdező?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!