A kvantumfizika bebizonyítja, hogy van túlvilág?

Oh my God! Látom itt nagy kavarodás van. Személy szerint utálom azt a szót hogy "kvantumfizika" mert ez olyan mintha azt mondanám: van a "sima" meg a kvantumfizika. Pedig ilyen elkülönítés csak a "klasszikus" és a kvantumMECHANIKA esetében van. A kvantáltság maga viszont nagyon jól elfér a fizikán belül.

Van egyébként kvantumtérelmélet, kvantum-mezőelmélet, kvantumelektrodinamika és kvantun színdinamika. Ez nem áltudomány, mert például a kvantummechanikai alagúteffektus alkalmazható a tranzisztoros technologiában is.

A statisztikus fizikai leírásmódnak pedig ami az anyag kvantumos tulajdonságainak vizsgálatakor alakult ki, fontos szerepe van a szilárdtestfizikában.

Nem is tudom hol kezdjem, de a hozzászólások közül is jópár javításra szorul. A kvantummechanika atyjának nem Heisenberget, hanem Planckot tartják, de sokan hozzátettek még melletük. Például Paul Dirac vagy épp Schrödinger (igen a macskás).

A megfigyelés annyiban befolyásolja a valóságot hogy a Heisenberg féle határozatlansági reláció értelmében egy szubatomi részecske helye és impulzusa nem határozható meg egyszerre tetszőleges pontossággal, csak bizonyos bizonytalansággal, ami nem a mérőeszköz pontatlanságából ered, hanem a hullám-részecske kettősség sajátosságaiból. Emiatt ha ismerem a részecske impulzusát

vagyis a tömegének és sebességének szorzatát a test helyzete csak egy bizonyos térrészen belüli bizonyos %-os valószínűsséggel határozható meg. Ilyen például egy elektron helye az atomon belül, ezért szokás beszélni "elektronfelhőről". Amúgy de Broglie hipotézise szerint MINDEN test mutat hullám-részecske kettősséget, vagyis pl. egy embernek is van hullámhossza, ha az illető mozgásban van, de mivel itt a planck állandó és a mozgó test impulzusának hányadosát alkalmazzuk makroszkópikus testeknél a gyakorlatban előforduló sebességek esetében a kapott hullámhossz elhanyagolható. Egész más a helyzet a parányi részecskéknél. Ott a de broglie hullámhossz jóval nagyobb is lehet a részecske valós kiterjedésénél. Amúgy a kvantummechanika alapvetése hogy az energia kvantált tehát jól meghatározott csomagokban "kvantumokban" terjed ennek az energiának a legfőbb közvetítő részecskéi ugye a fotonok amik hol hullámként hol részecskeként viselkednek és nincs nyugalmi tömegük. Érdekes jelenség még a kvantum-összefonódás melynek során az összefonódott elemi részecskék vagy akár komplett atomok kvantumállapotai lemásolódnak, de úgy hogy eközben fel is cserélődnek. Vagyis tulajdonképpen az eredeti lesz a másolat és a másolat az "eredeti

" Wheeler szerintem nem nagyon mért kis semmit főleg nem olyan hülyeséget mint amit a kérdező állít. Wheeler sokvilág interpretációja volt a tudományos munkásságának "csúcsa" amit picit továbbgondolva alkotta meg a "Multiverzum" elméletet. Szerinte a határozatlansági elv lehetővé teszi hogy végtelen számú párhuzamos univerzum jöjjön létre, és állítja hogy egy adott esemény összes lehetséges kimenetele lezajlik, csak épp a párhuzamos univerzumok valamelyikében. (A Sliders alapötlete innen van)

Elméletnek érdekes, csak épp nem bizonyítható, persze cáfolni se lehet a jelenkor technikájával.

Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Kamaszként, amikor suli után kiültem a melőre, akkor volt higy ilyen érdektelen témákra terelődtek a gondolataim, akkoriban volt, hogy amikor fizikán gondolkodtam, ilyeneket is megfejtettem. Ez nem csak primitív, de nagyon. Foglalkozz önismerettel, morálon belüli filozífiával. Mármint nem csak te, hanem ez az ember. Ha már van szava, miért nem használja arra, higy terjessze isten szavát, miért ilyen rohadt lényegtelen dolgokat mutat meg. Ki a francot érdekel egy ilyen?? Aki egy pöooet bölcs, tudja, hogy bármivel lehet bizonyítani bármi mást, mert minden egyetlen mindent átfogó rendszer valamelyik részhalmaza.

Én egy fűszálon ekresztül bebizonyítom az általános tapadztaláson messze távolra ki eső világot.

Áh.. papolok itt oktalan..