Valakinek sikerült már rontást küldeni másra?

Miért, szerinted létezik egyáltalán ilyen?

Ahhoz, hogy "természetfeletti" dolgok létét igaznak véld, mint ezt az átkot, feltételezed kell valamilyen felsőbbrendű lény létezését is, akit nevezzünk egyszerűen Istennek.

Na mármost, szerinted Isten hagyná, hogy az emberek csupa rosszindulatból, minden jog nélkül belenyúlhassanak mások életébe?

Első!!!! Te k*rvanagy arc lehetsz :DDDDDDDd

Kérdező! Te vagy nagyon ráérsz, vagy nagyon hülye vagy. Komoly voltam...

Lehet rontást küldeni, szándékosan is, és öntudatlanul is. Ha beírod a google-ba a rontás szót, rengeteg adatot és sztorit találsz erről. A gondolatok épp úgy valós dolgok, még ha nem is látjuk őket, mint mennyire valós a rádióhullám, még ha nem is látjuk. Amikor iszonyú dühvel rosszat akarsz valakinek, az is rontás, és célba ér, rontasz valamit annak az életén, akinek küldted. Ezért nagyon kell vigyázni a negatív gondolatokkal. Sajnos ma kevesen tudják és hiszik ezt el.

Rontást szándékosan is lehet küldeni. Nem tudom, milyen praktikákkal de nem is érdekel, sose küldenék rontást másra.

Nekem általában összejön, ha igazán haragszom valakire. Volt már, hogy csak kisebb baleset érte az illetőt (pl. belerúgott az ajtófélfába közvetlenül azután, hogy megbántott), de olyan is volt, hogy csődbe ment. (A volt főnököm, akivel haraggal váltunk el, mert nem fizetett ki. És esküszöm, nem szóltam az APEH-nek egy szót se...) Akadt, aki megbetegedett, rá szívből haragudtam, és haragszom ma is, bár tény, hogy ő nem csak nekem ártott, tehát nem valószínű, hogy egyedül tőlem kapta a rosszat vissza.

Legtöbbször nem tudatosan küldök rontást, elég csak egy nagyon negatív gondolat is, amit a másik ember felé küldök. (Aztán legtöbbször meg is bánom...) A baj csak az, hogy a rontás legtöbbször visszaüt, tehát ha valakinek rosszat kívánunk, akkor mi magunk is rosszul járunk majd valamiképpen. (Fordítva - jót kívánunk - már kevésbé működik a dolog, sajnos...)

Nem vagyok okkultista, mindez csak tapasztalat, amit leírtam, tehát vitázni sem szeretnék erről senkivel.

Mondjuk a Sátánban nem hiszek, az Isten szót nem feltétlen keresztény értelemben használtam, szimplán fogalomként, de rendben, legyen.

Akkor úgy véled, hogy Isten utat engedne annak, hogy az emberek a Sátán segítségével mindenféle rontásokat küldjenek másra? Ez ellentmondana az igazságosságának, mert a szenvedő alanynak nincs szabad akarata a dologban, tehát ebből a szempontból logikailag lehetetlen a rontások létezése.