Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?

De, de az én hibám volt, hogy olyan közel kerültünk az örvényhez. Mondjuk nem tudtam, hogy van ott egy, de valószínűleg nem figyeltem, amikor a parton beszélték a dolgot. Jobban lefoglalt, hogy annak a csatornának a partján álltunk, ahol a paksi erőmű hűtővize a folyóba torkollik. Meg az volt az első nap, hogy kormányos voltam, és egyfelől nem akartam az lenni, másfelől nem is voltam magabiztos. Később sem lettem jobb kormányos.

A vagány sztorijaim nagy része 14-18 éves korom között született. Annyira mondjuk nincs sok. Nem voltam egy kicsapongó fiatal.

Szerintem fura. Sosem érdekeltek azok a dolgok, amik másokat. A barátaim nagy része lány volt, de tényleg csak barátként gondoltam rájuk, nem ittam, nem dohányoztam, nem érdekelt, hogy kipróbáljam, nem szerettem bulizni. De már az, hogy akkoriban okkult dolgokkal foglalkoztam önmagában eléggé elszeparált a normális kölköktől. Meg párhuzamosan mindezzel egy hagyományőrző íjászegyesület aktív tagja is voltam. Most is csak azért nem vagyok, mert az, amiben voltam feloszlott. Bár annak egyfajta folytatása a csoport, ahová járok. De versenyeket szerveztünk, meg rendezvényeken tartottunk íjászatot. Mindig bőrszütyők lógtak az övemről(mert nem volt pénzem tarsolyra), télen meg hun süveget hordtam sapka helyett. Mondjuk most is, amikor nem dolgozok.

Szerintem ha Magyarországra megyek és meglátok valakit hun süvegbe ,akkor már tudni fogom,hogy Grimfox az :D

Benne vagyok :D

Mostmár figyelni fogom az utcákat :D