Lehetséges "hívni" olyan valakit, akit nem ismerünk?
Ez őrülten hangzik, de úgy érzem hív valaki. Hívott. Nagyon-nagyon sokszor, és sokáig. Én pedig nem voltam kész meghallani, megtalálni, megismerni őt. De végre rátaláltam. Éreztem, hogy vonz. Mintha... engem szólítana... Mintha mágnes lenne... És megszűnt. Csak úgy hopp, véget ért. Feladta, hogy rátaláljak :( Érzem. Mikor már egy karnyújtásra voltam... Ahogy régi képeket nézek róla, átjár egy érzés. A magány. A magánya. Hogy kers valakit. A lehangoltsága, a depressziós korszakai. És a maró bizonyosság, hogy rám várt. Most pedig az utolsó utáni pillanatban kapálózok, hogy ne adja fel, itt vagyok!
Valahogy képtelenségnek hangzik, hogy úgy hívott, hogy nem tudta ki vagyok és hol... De abban a pillanatban, hogy rátaláltam, megrohamozott a sok évi elkeseredett hívás, a reménykedés, minden...
szia!
érdekelne bővebben is a problémád, mert a kérdésed elég vázlatosra sikerült, bár a válaszokat elnézve talán nem is baj
Persze.
A fehér lovon ülő herceg is érzi a kislányok hívását.
Igen, gondoltam arra, hogy sima rajongás. De nem az. Ez volt, ami először átfutott az agyamon. Kicsit reméltem is, hogy csak ennyi, mindig meg is kérdezem magamtól, és mindig rá kell jöjjek, hogy nem.
Igen, ő a lehetetlen kategória, de ennyire azért nem szivatnám meg magam direktbe. Annyira nem unatkozom, hogy teljesen felborítsam az életem, és kilépjek a konfortzónámból, csak hogy egyáltalán esélyem legyen, hogy ott állhassunk, szemtől szemben. Hogy lássam a szemeiben eldőlni, igazam van-e, vagy tévedtem.
Egyébként pedig munka közben is vele volt tele a fejem. Pedig konyhán nem hagyják az embert unatkozni.
Egyébként pedig nem érzem szükségét kandúrnak, akkor sem, ha kiszőkítteti a haját, és vesz egy lovat, és éppenséggel még herceg is. Vagy király. Közel egy éve a béka hátsó fele alatt van a libidóm. Mit csináljak vele, sakkozzak? :D :D :( De ő különleges valamiért. Ami pedig azt illeti, igen, biztos vagyok benne, hogy rám várt. Annyi év alatt még ha ezrek is hallották meg a hívását, és százak válaszoltak is rá (HA), ha másnak szánta, már rá kellett volna találjon. Én meg tudom hallani őt, és válaszolni is tudok. És tudom mi ez. Csak... csak tudom. Mindenféle észérv ellenére.
Egyszerűen csak nem értem. Ha ezt lehet egyáltalán érteni.
Én is éreztem pont ilyet gyerekkoromban ! Teljesen ép eszű vagyok, tehát nem lehet hallucináció. Azóta megfejtettem az okát. Sajnos ezt nem tudod viszonozni, mert egy élő ember ilyen érzéseket nem tud kelteni senkiben, hacsak nem boszorkány, da akkor jelét adná a vonzalmában az életedben is.
Ez egy halott lány szelleme, aki lehet nem is tudja hogy meghalt és bolyong. Azt akarja, hogy szeressen valaki, aki viszonozza. Lehet naponta látott téged, az is lehet tudja, hogy meghalt, de a túlvilágon sem múlik el a szeretet érzése.
Valószínűleg a lány odébb állt. Amikor rádöbbentél, hogy keres és adtál neki jeleket, akkor még érezted a vonzalmat? Mert lehet csalódot benned vagy az lehet, amire gondolsz, hogy már mást keres. De igazából, mivel már elhunyt, így gyakorlatilag egy örökkévalóság áll rendelkezésetekre, hogy kigyertek egymással. Akár úgy is, hogy te életedben szereted, őt holtában. Sok szerencsét !
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!