Hogy tudnál együtt élni azzal a tudattal, hogy valakit megöltél?
Sokrates, a bolond
Sokrates után fut egy ember fejszével s üldöz egy másikat, aki az úton Sokrates mellett elrohan.
„Fogd meg, fogd meg! ” kiáltja az ember Sokratesnek. Ő azonban nyugodtan sétál tovább.
„Ember!” kiált rá a fejszés férfi, miért nem fogtad meg? Hiszen egy gyilkos volt.”
„Gyilkos? Mit értesz azalatt?”
„Ne tedd magadat ostobának. A gyilkos egy ember, aki öl.”
„Tehát egy mészáros.”
„Vén bolond! Egy ember, aki egy másik embert megöl.”
„Ja úgy, szóval egy katona.”
„Ostoba! Egy ember, aki egy másikat békeidőben megöl.” „Most már értem: egy hóhér.”
„Szamár! Egy ember, aki egy másikat annak házában megöl.”
„Helyes, tehát egy orvos.”
A fejszés ember dühösen megfordult, mivel látta, hogy egy bolonddal akadt össze.
Ha önhibámon kívül történt, és nem pedig figyelmetlenségből, vagy direkt öltem meg valakit, akkor szerintem nem mondhatjuk, hogy az én hibám. Az ilyesmi kívül esik az egyén felelősségén. Ha jól tudom a jog is csak a szándékos emberölést bünteti és a figyelmetlenségből elkövetettet. (De javítsatok ki, ha tévedek!) Nem véletlenül. A szándékossá nagyon fontos szerintem.
Minden egyéb esetben komoly bűntudatom lenne.
#1/#2 Ártatlan ember nem létezik. Max ártatlan abból az okból lehet, hogy neked nem ártott. Valamilyen folytán bármi lehet a gyilkosság előzménye, ez rád van bízva. Ezért nem mondok konkrétumot, még akár baleset is lehet. Senkit sem akarok elítélni.
#3 Ez jó levezetés volt. Leginkább arra lennék én kíváncsi, hogy ezzel együtt lehet-e élni, vagy mondjuk túl is lehet rajta jutni, hogy a hátralevő életünket ne ez árnyékolja be? Lehet katona az illető, aki lelőtt egy civilt, vagy akár vallásos, ezotéria hívő, buddhista, hétköznapi ember, stb.
"Ha jól tudom a jog is csak a szándékos emberölést bünteti és a figyelmetlenségből elkövetettet. (De javítsatok ki, ha tévedek!) "
Nem igazán érte mire gondolsz.
Mi az, hogy csak a szándékost és a "figyelmetlent"? Milyen van még? Elvileg valakit vagy szándékosan ölsz meg, vagy véletlenül ( figyeletlenül). Harmadik eset nincs.
A jogban egyébként szándékosság és gondatlanság van.
A gondatlanságnak pedig két fajtáját ismeri: tudatos (luxuria) és hanyag ( negligentia). Az elsőnél valaki előre látja, hogy a magatartása milyen káros következménnyel járhat, de bízik annak elmaradásában. A másodiknál azért nem látja előre a lehetséges következményt, mert elmulasztotta a tőle elvárható körültekintést vagy figyelmet.
Emberi nyelven: Luxuria: ha valaki siet, és ugyan tudja, hogy a következő utca jobbkezes, de arra gondol, hogy ott alig van forgalom, úgyse jön senki, ezért nem lassít, és elcsap egy jobbról érkező motorost. Tudta, hogy az utca jobbkezes, azt is tudta, hogy ha nem győződik meg arról, hogy jön-e valaki jobbról, akkor balesetet okozhat, de abban bízott, hogy ez nem fog bekövetkezni. Negligentia: fáradt, elbambul, és eszébe sem jut, hogy az a kereszteződés jobbkezes, hanem meg van győződve róla, hogy neki van elsőbbsége - és így okoz balesetet.
( A szándékosságnak is két fajtája van, de most abba nem megyek bele.)
A jog mindegyik esetben bünteti, ha valaki halálát okozzák, csak a büntetés mértéke eltérő.
A szándéknál a lényeges ellem, hogy a szándék mire terjedt ki. Ettől függ pld. hogy valakit Halált okozó testi sértésért ( valakit csak meg akarsz verni, de az egy ütéstől olyan szerencsétlenül esik el, hogy a fejét a járdapadkához csapva meghal), vagy Emberölésért ( valakit azért, hogy meghaljon, fejen lősz) ítélnek el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!