Tényleg van lélek?

Kérdező: Elismerem, voltak az egyháznak is felfedezései, és felfedezései. Például Gergely pápa vezette be az új naptárt, mivel a régi egy kicsit pontatlan volt. OK, de ezek nem mondtak ellen a Bibliának. Ha azonban egy felfedezés ellentmondott a Bibliának, a krisztusi törvényszék irgalmatlanul csapott le rá. Giordano Bruno csak egy híresebb figura volt a sok megégetett tudós között. Galilei-t pedig nem sütötték meg, de visszavonatták vele a tanait, és házi fogságra ítélték. Ha valóban csak ezt a két tudós szívatta volna meg az egyház, akkor az úgy OK? Szerintem nem. Egyébként nem ezek voltak az egyetlenek. Az inkvizíciót nem csak a boszorkányok miatt és az eretnekek miatt hozták létre, hanem az olyanok ellen is, akik tudományos bizonyítékokkal szolgáltak a Biblia tudománytalan tanításaival szemben.

....

"A későbbiek folyamán az inkvizíció kiterjesztette saját hatáskörét a boszorkányságra, a sátánizmusra, a TUDOMÁNY MÁSKÉNT GONDOLÓIRA és az ateizmusra is, sőt az eretnekmozgalmak csitulásával ez lett a fő területe. A 16. századtól a protestánsok is boszorkányüldözésbe fogtak, de nem inkvizíciószerű szervezettséggel"

....

Akkor most néhány tudós, akit az egyház akadályozott a kutatásban:

--> Darwin:

"Darwin a maga idejében még sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Az anglikán egyház hevesen elutasította fő művét, a Fajok eredetét. Ugyan mintegy kétszáz évvel Darwin születése után, 2008. szeptember 14-én kelt nyilatkozatában ezért bocsánatot kért tőle az egyház"

Wikipedia

.....

Akkor még néhány link, ahol azon vitatkoznak, hogy az egyház tudomány ellenes vagy sem:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

"Bizonyos értelemben, minden pillanatban meghalunk és újra keletkezünk.

Feltehető ezért a kérdés, hogy azonos-e az ember reggel azzal, aki este lefeküdt? És azzal, aki tíz éves korában volt? És azzal, aki csecsemő korában volt?

A válasz a kérdésekre az, hogy bizonyos szempontból azonos, bizonyos szempontból pedig nem azonos. Ezért, Buddha szerint, van újraszületés, de nincs lélek vándorlás. Az utóbbi akkor létezhetne, ha létezne változásnak ki nem tett lélek."

5 évvel ezelőtt szerettem a szénsavas ásványvizet, de rossz volt a gyomromnak.

Már nem szeretem, csak a szénsavmentes ásványvizet. --> Bizonyos értelemben nem ugyanaz az ember vagyok, mint 5 éve = újjá születtem.

Lehet 1 év múlva már nem fogom szeretni a szalámit. Nem eszem többé szalámit. --> Ismét újra fogok születni, nem az leszek, aki most vagyok.

Mivel folyamatosan változom, sosem leszek bizonyos értelemben állandó.

Az újraszületés gondolatát így, ilyen jelentéssel el tudom fogadni.

A tudat alatti mindent elhisz.

--> Hipnózis közben a tudat alattiból felhozzuk a tudati szintre azt, amit a tudat alatti valaha is elhitt. Akár hamis és valótlan amit elhitt, akár nem. A tudat alatti nem tud megkülönböztetni egymástól hamis, és valós dolgokat.

--> Az ún. előző életes hipnózis, csakis és kizárólag akkor végezhető, ha a kliens teljesen együtt működő az ügyben.

--> Ki az aki együtt működő? Az, aki hiszi, hogy van előző élete.

Azzal, hogy bele egyezik a műveletbe, máris elhitte. Ha a tudatos része nem is, mert mondjuk bizonytalan, a tudat alattija akkor is elhitte, mert a kérdés már megfogant az elméjében.

=> Ez mind-mind csak az elme játéka. Határ, a csillagos ég!

Hogy mi történik regressziós hipnózis alatt?

"Mi az igazság a reinkarnációs hipnózissal kapcsolatban?

- Ha nincs lélek, mi lehet a magyarázata a reinkarnációs hipnózis közben átélt élményeknek?

Többnyire szerintem egyszerű csalásról van szó. Még nem találkoztam olyan esettel, amikor ennek lehetőségét biztosan ki lehetne zárni.

Lássunk azonban egy lehetséges magyarázatot!

Biztos tudják olvasóim, hogy megy az ilyesmi: a hipnotizőr azt sugallja a hipnotizált alanynak, hogy most 20 éves, mondja el, mit lát! Aztán azt, hogy 10 éves, majd még fiatalabb, és így tovább, majd már azt is elmondja az illető, mit érez/érzett az anyaméhben, majd jön a sugallat: - Most menjen vissza még tíz évvel korábbra! - és lőn nagy csoda: kiderül, hogy a hipnotizált személy - mondjuk egy csinos nő - azt mondja, hogy ő hetven éves férfi, és ezt meg azt csinál épp!

Nagyon érdekes. Remek szórakoztató regényeket lehet írni ebből. S ha ez igaz, bizonyítva van a lélekvándorlás! Éljen a misztika diadala!

Na de tényleg, lehet-e ennek valami tudományos magyarázata?

Mielőtt erre kitérnék, engedtessék meg egy rövid kitérő, aminek látszólag - de ígérem, hogy csak látszólag! - semmi köze ehhez a témához! Amikor régebben számítógépprogramozó voltam egy nagyvállalatnál (nagyon régen, még a C-64-es gépek korszakában), készítettem egy programot ott valamilyen feladatra. Lényegtelen, hogy mire; mindenesetre a program végeredményként egy nagy rakás adatot állított elő, amit egy mátrixban, azaz tömbben tárolt, s ebből lehetett lehívni azt, ami épp érdekelte a felhasználót. A lehíváshoz egy dátumot kellett bepötyögni, ebből képezte a program a tömbhöz tartozó indexet, ami egy pozitív egész szám volt.

Na már most a betáplálandó dátum értelemszerűen nem lehetett nagyobb, mint az aktuális; ám mert a felhasználó hülyesége végtelen, emiatt volt egy ellenőrzőrutin is a programban, ami ellenőrizte is, hátha a kedves júzer nagyobbat ütne be!

A program ragyogóan működött a tesztelésnél, erre hívtam a főnököt, hogy bemutassam neki. Az jött, leült a gép elé, és első dolga volt, hogy dátumként ezt üsse be: 1526.04.01

Vagyis a mohácsi vész évének április elsejéjét! És én nem gondoltam rá a program írásakor a hülye fejemmel, hogy a dátum alsó határát is teszteljem!

A program szegény simán megkajálta a rossz dátumot, képzett belőle egy tök fals indexet, ami garantáltan kimutatott a tömb valóságos határaiból, a memória egy olyan területére, ahol teljesen értelmetlen zagyvaság volt, s ezeket az adatokat köpte ki a képernyőre, mintha érvényes adatok volnának!

A dologban az az érdekes, hogy úgy első ránézésre a kiírt adatok tulajdonképpen még akár jók is lehettek volna! De hát tudtam, hogy nem lehetnek jók, a mohácsi csata idején a cégünk garantáltan nem folytatott termelést!

Némi utánbogarászással kiderítettem, hogy az adatok azért tűntek jóknak, mert a korábbi tesztelések során teleíródott a memória, azok a részek is, amiket EBBEN a futásában még nem használt a program, ott régi programfutások eredményei voltak, s ezekből állította össze most a progi a fals, de jól kinéző eredménylistát!

Hát ennyit a programozásról. S hogy ennek mi köze a reinkarnációs hipnózishoz? Hát kérem az, hogy az agyunkban azt a feladatot, hogy "emlékezés", talán némi joggal lehet egy egyszerű agyi programhoz hasonlítani. Az a dolga, hogy előhívja a letárolt emlékeket. Na már most, normális esetben senki nem akar EMLÉKEZNI olyasmire, amiről jól tudja, hogy nem történt meg vele. Hipnózisban azonban épp az a jellemző, hogy megszűnik a tudatos kontroll, és a hipnotizőr irányítgatja - bizonyos határok közt persze - agyunkat annak alap-algoritmusait működtetve, például az emlékezést! S amikor olyasmit parancsol, hogy születés előtti időre emlékezzék az agyunk, akkor ugyanaz történik, mint az én egykori szerencsétlen programommal: mintegy negatív értéket táplál bele, érvénytelen bemenő adatot! És alapesetben az emlékező-mechanizmusunk nincs felkészülve erre, mert normális esetben egyszerűen nem fordul elő, hogy ilyesmire legyen utasítva - a bemenő adatok kontrollját azok az agyi struktúrák látják el, amik most hipnózisban ki vannak kapcsolva!

Mit tehet ilyenkor szegény emlékezőrutin? Ötletesen oldja meg a feladatot: átpasszolja egy másik rutinnak a munkát, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk úgy, hogy "fantázia"! Igen, ezt teszi, s erre vonatkozóan bizonyítékaink is vannak: köztudott már, hogy igazából elég kevés emléket tárolunk le pontosan az eseményekről - takarékossági okokból! A hiányzó, le nem tárolt részeket meg felidézéskor a fantáziánk egészíti ki, az oda beillő leglogikusabbnak tűnő eseményrészekkel!

Normál esetben ez a hevenyészettnek tűnő megoldás meglepően hatékonynak és rendkívül kevésszer hibázónak bizonyul! ELŐFORDULNAK azonban a való életben is, hipnózison kívül, olyan esetek, amikor ez a módszer nem válik be: ál-bűncselekmények tanúival végeztek pszichológusok különböző kísérleteket, például úgy, hogy a bűncselekmény előtt rosszarcú, gyanús ember ólálkodott a környéken, aztán a "bűnesetkor" hiába nem volt már ott, nagyon sokan úgy "emlékeztek", és eskü alatt is vallották, hogy az illetőt ott látták a bűncselekménykor is! Állítólagos (megrendezett) UFO-eseményekkor is vizsgálták az emberek emlékezetét, és nagyon sok más esetben is, és mindenkor az lett kimutatva, hogy többnyire nem arra "emlékszünk", ami megtörtént, hanem csak néhány, nagyon kevés igazi emléknyom marad meg bennünk, egyebekben meg arra "emlékszünk", amit LOGIKUSNAK TARTUNK a ténylegesen letárolt parányi emlékmorzsákból kikövetkeztetve!

Na már most, hipnózisban teljesen ki van kapcsolva a kritikai érzékünk. Emlékezőrutinunk simán megkajálja a hibás bemenő időadatot, s elkezd "emlékezni". Előszedi az ezen időponthoz tartozó valódi emlékeket, s átadja a fantáziának, hogy egészítse ki azokat "igazi emlékké". Igen ám, de a fantáziarutin most semmi igazi emléket nem kap bemenő adatként, mert nincs olyan! Emiatt olyan helyzet áll elő, mint az én régi programomnál: mindenféle alap nélkül elkezd képzelődni.

Nem kétlem persze, bizonyára ennek a képzelődésnek is vannak szabályai, nem lehet véletlen, hogy mit képzel ilyenkor a hipnotizált egyén! Ennek azonban nem a nem létező korábbi életéhez van köze, hanem talán ahhoz, épp milyen hangulatban "feküdt neki" a hipnózisnak, mit látott az elmúlt órákban, milyen életre vágyik titokban, meg van-e elégedve jelenlegi nemével, stb. No meg hogy milyen élénk a képzelete!

Ennyit tehát a reinkarnációs hipnózisról: emlékezetünk tökéletlenségeit használja ki. Érdekes, szórakoztató mutatvány lehet, tudományos értéke azonban nulla!"

Viola Zoltán: NAGY ATEISTA KÖNYV

+

"A hipnózisban megélt korregressziók a lélek és a valóság, a tér és idő számos ágába-bogába burjánozhatnak el. Az egész folyamatnak azonban egyetlen dologhoz bizonyosan semmi köze sincs: a lélekvándorláshoz. A hipnózis nem alkalmas eszköz az előző életekhez való hozzáférésre. Egész egyszerűen nem úgy működik, nem arra való. Lehet persze reinkarnációval is magyarázni a regressziós jelenségeket, ha valakinek épp olyan a világ- és tudományképe, de az ilyen magyarázat jellegét tekintve nem különbözik attól, amikor az epilepsziás beteg tónusos-klónusos rohamát azzal magyarázták, hogy az ördög rángatja belülről, vagy a villámlást azzal, hogy Isten haragszik."

forrás: [link]