Halálunk után az lesz ami születésünk előtt?

"Tudtad mi fog történni, az agyad kiszámolta és tudat alatt közölte veled. Ha ismered a változókat, mindig megvan az eredmény."

Ha te ezt érted, akkor rendben van. Számomra érthetetlen továbbra is, hogyan számolhatod ki egy meg nem történt dolgot, aminek ezerféle (ha jól számoltam a lottós példát, 192 ezer-féle kimenetele lehet).

Az eleve elrendeltetést nem bizonyítja, sokkal valószínűbb, hogy az idő relatív, és bizonyos szinten előre lehet látni még meg nem történt folyamatokat.

"Mit bizonyít ez? Hogy a net hulladék."

Te mondtad. Szerintem a neten nagyon sok értelmes és hasznos információ van jelen, a tálalás módja pedig ugyanúgy a célközönségtől függ, mint minden más médium (figyelem: itt a tömegtájékoztatás eszközét értem ezalatt) esetében. Szerinted a tudósok nem az interneten keresztül vitatják meg a nézeteiket? A tudományos szakfolyóiratoknak nincs internetes kiadása? Ne haragudj, de ez a "kizárólag hulladék"-elmélet badarság. Az internet egyre inkább egybeolvad a nyomtatott médiával, ugyanaz a tartalom kerül fel oda, ami megjelenik. Ez a tanulmányokra is igaz.

"mindent tudnak, minden le van írva, kivéve, hogy hogy lehet kifejleszteni és megtanulni és megismételni :D"

Nem tudnak mindent, a jelenséget magát írják le, kommentárok nélkül. A transzcendens élmény általában spontán, így tanulhatatlan. Ebből kifolyólag megismételhetetlen is. Persze remekül lehetne tanulmányozni, ha emberek tömegeit juttatnák klinikai halál állapotába (ugye HKÉ-re a felnőttek 15-20%-a emlékszik, gyerekeknél ez az arány akár 80% is lehet), vagyis hihetetlenül széles kontrollcsoportot kellene gyakorlatilag a biológiai halál széléig vezetni.

Ezért kizárólag kórházakban, megkérdezéses tanulmányt tudnak végezni újraélesztett alanyokkal. Az egyetlen mérhető dolog itt az, hogy az illetőnek nem volt agytevékenysége az adott időszakban, és előfordul, hogy utána mégis részletesen el tudja mondani, abban az időintervallumban mi történt körülötte (sőt, sokszor más helyszínen). Ezt aztán lehet igazolni, valóban így volt-e, esetleg rögzíteni minden egyes újraélesztési kísérletet. Ha valóban nem volt mérhető agytevékenység, a beszámoló pedig 90-100%-ban egybevág a felvételen látottakkal, akkor egyértelműen kijelenthető: nem biokémiai folyamatok játszanak szerepet.

"Ha igazam van mit számít, hogy hülyének néznek? Ez már megint önbizalom kérdése, az meg pont nincs egy halálból visszatért embernek?"

Gondold végig logikusan: megijednek, elfordulnak tőle a barátai, összesúgnak a háta mögött ("visszahozták, és nézd, megbolodult"), végül hiába hangoztatja az igazát, magára marad, esetleg talál egy közösséget, ahol hasonló tapasztalatokon átesett emberek vannak. Nem tudom, tudod-e, de nagy a válási arány az ilyen embereknél, mert erősen átalakul az értékrendjük, méghozzá rendkívül hasonlóvá válik más HKÉ-en átesett emberéhez.

"Te is annak nézed a tudósokat, mégsem fogja ez őket megállítani. Szintén hibás elképzelés."

Nem nézem annak, de ők is emberek, akik nem tudnak feltétlenül objektívek lenni. Gondold el: sok embernek az élete munkája válna értelmetlenné, esetleg kérdőjeleződne meg, ha új kontextusba kerülnének a történtek.

"Egy olyan rendszer, aminek az elemei képesek egymáshoz tökéletesen alkalmazkodni nem csoda, hogy regenerálja önmagát, ha kell, ha nem. Hogy jött ez létre? Úgy, hogy a végeérhetetlenül sok alkalmazkodni nem tudó elem után (és mindegy milyen szinten), megmaradt az a pár darab, ami végül tudott. Csoda?"

Tudatosság. Ez a kulcsszó. Ugyanazok a matematikai képletek találhatóak meg szerteszét. Hihetetlen precíz, formatervezett. Nehezen tudom elképzelni, hogy a káoszból akármennyi idő alatt ilyen precízen együttműködő rendszer alakuljon ki saját magától. De ez már filozófiai síkra tereli a vitát, mert egyelőre nem tudunk jobbat.

"de csináljuk, mert ilyen faj vagyunk."

Egyetlen ilyen faj nincs rajtunk kívül. A természet nem hozna létre egy olyan fajt, amely vagy környezetét, vagy önmagát pusztítja ki.

"Az immunrendszered is ellenáll a vírusoknak. Talán mert élni akar. Itt is ez van, csak épp a gondolkodásunk szintjén."

Érdekes elképzelés. Kiirtás helyett egy kis odafigyelés lavinát indíthatna el a megismerés útján. Nem ellenállni kell, hanem befogadni: az idő úgyis igazolja majd, mi a hamis, mi a valódi.

"Ehhez képest nem nagyon vevő rá senki, pedig az ő érdekük is lenne. Ráadásul ők vannak többen, nem a tudósok. Talán ez az a pont, ahol nem kéne globálisan hülyének nézni mindenkit :D"

Az ember nem szívesen száll szembe az uralkodó eszmékkel. Ismered a szót, hogy mind-controll? Most nem az összeesküvés-elmélet oldaláról megközelítve, a tömegek mindig szeretnek követni valamit, pl. egy eszmerendszert, mert az biztonságot nyújt nekik. És visszautalva arra, amit az előbb írtam, mindenkinek kellemetlen kilépnie a kényelmi zónájából. Én is hús-vér materialista voltam, és egyre többen vannak, akik "vevők rá". Persze ezalatt nem az áljósok és társaik által átvert emberekre gondolok, hanem azokra, akik hajlandóak utána is nézni annak, ami érdekli őket, és nem azt várják, hogy megint az orruknál fogva vezesse őket valami vagy valaki.

"Szeretettel várom azt a mindenki által élőben is megismerhető, átlátható dolgot, amikor egy halott leolvassa mit írok a feje fölött lévő lámpára. Ez lenne az ő legnagyobb érdekük is, hogy VÉGRE kiderüljön az igazság. Ehhez képest nem nagyon sietnek vele"

Én is várom, bár a személyes meggyőződésemhez éppen elég az az információmennyiség, amit már feldolgoztam. Folyamatban van egy ilyen tanulmány, de mint fentebb írtam, tömegek kellenek hozzá különböző helyszíneken. Jövő évre összesítik az eredményt, legalábbis saját állításuk szerint.

"vagy gondolom akkor azt mondaná, hogy szellemként épp a kanári szigeteken járt és látta, ahogy az egyik halász sikeresen kifogott egy lukas csizmát hal helyett a tengerből. Ez igaz, mindössze keresd meg és kérdezd meg a halászt, hogy tényleg így volt-e. Itt vannak elásva mindig az igaz-troll-kamuk."

Már többször írtam, hogy nagyon sok esetben igazolták azt, amit elmondtak később, tőlük független személyek. Volt olyan orvos, aki két kontrollcsoport között végzett kísérletet: egyik HKÉ-t átélő újraélesztett volt, a másik nem. El kellett mondaniuk egy újraélesztés folyamatát. Aki saját bevallása szerint látta a sajátját, az 90-100%-ban pontos volt a részleteket illetően, úgy mint ki mit csinált, milyen eszközökkel, milyen sorrendben. A másik csoport tagjai találgattak, kb. azt adták vissza, amit a tv-ből, regényekből és egyéb helyekről szedtek össze, mondanom sem kell, milyen pontatlanul.

"Azok megfigyelések voltak, melyeket később a tudomány is alátámasztott, de attól még nem volt felsőbbrendű"

Felsőbbrendű? Nem gondoltam erre, mindössze azt próbáltam érzékeltetni, hogy azok az emberek ugyanarról beszéltek, amit később a tudomány által mások is megismertek. Elgondolkodhatnánk, hogy akik most "mondják a magukat", nem ugyanez-e a helyzet?

"Ők valóban különlegesnek születtek. Ezért. A többi olyan, mint a nagy átlag: töltelék, akik csak azért vannak, hogy élvezzék, amit más a seggük alá rakott, gyakran úgy, hogy azt se tudják ki volt az. Igazságtalan nem?"

Nem igazságtalan, ha megérted, hogy nekik ez volt a feladatuk. Egyébként itt is önellentmondást látok, az előbb még arról beszéltél, hogy az emberek programozottak és teljesen egyformák. Az 1% (ami szerintem jóval több) miért nem tartozik ide?

"Az ördög a részletekben rejlik. Lefordítva ez annyit tesz, ott van az igazság."

Önmagában a részlet a teljes kép ismerete nélkül semmit sem ér a megismerés szempontjából.

"Ha te ezt érted, akkor rendben van."

Az agy egy szuperszámítógép. Minden pillanatban millió és millió számítási műveletet végez. Ezeknek az eredményét nevezzük megérzéseknek, ösztönöknek, tudatalattinak, stb. Természetesen ez biológiai szinten működik, tehát nem úgy, mint a zsebszámológépnél. Ezt a teljes laikusok is elfogadják, mint magyarázatot a megérzésekre.

"Te mondtad. Szerintem a neten nagyon sok értelmes és hasznos információ van jelen, a tálalás módja pedig ugyanúgy a célközönségtől függ, mint minden más médium (figyelem: itt a tömegtájékoztatás eszközét értem ezalatt) esetében."

Eltér a véleményünk. A neten nincsenek értelmes dolgok. Persze, van némely folyóiratnak pdf-formája is, amit kidobnak a netre, jellemzően ingyenes folyóiratokról beszélünk, a komolyabbakkal ilyesmi nem történik.

"Szerinted a tudósok nem az interneten keresztül vitatják meg a nézeteiket?"

De, valószínűleg e-mailekben, legalábbis akinek esze van. Ezeket nem fogjuk látni, de ha mégis, semmiképpen sem olyan mennyiségben, mint a valóban neves folyóiratokban, vagy esetleg szerzők műveiben.

"Az internet egyre inkább egybeolvad a nyomtatott médiával, ugyanaz a tartalom kerül fel oda, ami megjelenik. Ez a tanulmányokra is igaz."

Látom eléggé az ellensége vagy a hagyományos papír-könyv információnak. Abból gondolom, hogy ha használnád, nem gondolnád azt, amit.

"Nem tudnak mindent, a jelenséget magát írják le, kommentárok nélkül. A transzcendens élmény általában spontán, így tanulhatatlan. Ebből kifolyólag megismételhetetlen is."

Nem értem. Kétszer nem lehet halálközeli élményed? De tényleg, miért nincs olyan nagyon bátor tudós, aki saját magán kísérletezik, és esetleg vállalja, hogy önként, ellenőrzött körülmények között a klinikai halál állapotába került? Azért, mert: volt ilyen, és nem derült ki semmi.

Ez is egy népbutítás, hogy mindig újak jönnek és azok harsogják azt, amit a többiek. De nem nagyon hallottam, hogy valaki kétszer is meghalt volna. Pedig a nagy számok törvénye alapján kellene lennie bőven ilyeneknek. A sok bátor önkéntes és úttörő.

"Az egyetlen mérhető dolog itt az, hogy az illetőnek nem volt agytevékenysége az adott időszakban."

Ezt már annyiszor kitárgyaltuk. Halál beállta után ERŐSEBB az agytevékenység, sülnek ki az idegsejtek, stb. Mikor ez lecseng, beáll az AGYHALÁL és onnan már nem jön vissza ép ember soha. Ahhoz hogy beálljon az agyhalál, 40 perc is kellhet. Megnézném, hogy mennyien jöttek vissza ennyi idő után. Ezek a beszámolók mind olyan 10-20 perce halottaktól vannak.

"Gondold végig logikusan: megijednek, elfordulnak tőle a barátai, összesúgnak a háta mögött ("visszahozták, és nézd, megbolodult"), végül hiába hangoztatja az igazát, magára marad, esetleg talál egy közösséget, ahol hasonló tapasztalatokon átesett emberek vannak."

Végiggondoltam. Ha létezne halál utáni élet és tudnám, hogy jó helyre kerülök és várnak rám, mit számítana a többi földi pancser véleménye? Én lennék a világ legszerencsésebb embere. Tudnám azt, amit senki. Ráadásul ez nem ijesztő, sokkal inkább megnyugtató az emberek számára. Aki pedig visszatér a halálból, attól nem elfordulni szoktak, hanem iszonyúan örülnek neki és óvják a széltől is, főleg a hozzá közel állók.

"Nem nézem annak, de ők is emberek, akik nem tudnak feltétlenül objektívek lenni."

Ez megint óriási általánosítás. Mire alapozod, hogy nem objektívak? Annyit tudós közül biztos vannak nagyon nyitottak is.

"Gondold el: sok embernek az élete munkája válna értelmetlenné, esetleg kérdőjeleződne meg, ha új kontextusba kerülnének a történtek."

Per pillanat annyit látok, hogy a vallások azok, amik nagyon gyorsan elveszítenék a jelentőségüket. Ahogy már írtam, villanymotorra, hiper-hajtóműre, teleportra mindig szükség lesz, függetlenül attól, ki mennyire lát a jövőbe, vagy szellemeket, vagy túlvilágot, stb. Szóval ez nem stimmel.

"Tudatosság. Ez a kulcsszó. Ugyanazok a matematikai képletek találhatóak meg szerteszét. Hihetetlen precíz, formatervezett. Nehezen tudom elképzelni, hogy a káoszból akármennyi idő alatt ilyen precízen együttműködő rendszer alakuljon ki saját magától. De ez már filozófiai síkra tereli a vitát, mert egyelőre nem tudunk jobbat."

Nézd meg, hogy bizonyos emberek egy emberöltő alatt is milyen nagy dolgokat tudnak alkotni (sokszor úgy, hogy tudatában sincsenek). És ha lenne rá több millió évük?

Egyébként ez annyira relatív. Egy tőled nagyobb dolgot mindig valami nagyon csodálatos dolognak fogsz látni, ahogy a hangya is annak látja a bakancsot a fűben. Ez még nem jelent semmiféle tudatosságot, el van ez túlozva eléggé.

A fizika törvényei szerint a világon minden a lehető legkisebb ellenállás felé halad. Ezzel vígan meg is magyarázhatod azt, hogy az alkalmazkodás viszi előre a világot.

Ez a tudatosság szintén egoista dolog: az ember a saját egójához hasonlítja a környezetét, azt gondolja, az élet is olyan, mint ő, tudatos (pedig ő sem az). Pedig csak egy folyamat, mely évmilliók alatt rendszerré vált. Ha tudatos lenne, akkor sokkal gyorsabban zajlik le, itt nincs tudatosság, csak a fizika törvényei.

"Egyetlen ilyen faj nincs rajtunk kívül. A természet nem hozna létre egy olyan fajt, amely vagy környezetét, vagy önmagát pusztítja ki."

Naponta 25 faj hal ki végleg. Természetes szelekció. Nincs olyan faj, ami kipusztítja a környezetét. Az ember sem pusztítja ki, csupán élhetetlenre változtatja saját maga számára. Ettől még ugyanúgy a környezete marad. Az ÖSSZES állatfaj végérvényesen ellehetetleníteni a fennmaradását, ha annyira egészségtelenül elszaporodna, mint az ember. Gondold el: mindenhol oroszlánok vannak, ragadozó faj, megeszik az összes ehető állatot, azok kipusztulnak, az oroszlán elkezd éhezni, az is majdnem kipusztul, aztán mikor korrekt méretűre csökken az egyedszám, megint ehet.

Ezek az emberi arrogancia és az egó megnyilvánulásai:

1. a természet olyan, mint mi (és még véletlenül se MI vagyunk olyan, mint a természet, mivel a Nap forog a Föld körül).

2. teljesen egyedi faj vagyunk, mi aztán nem lehetünk kispályások, totál különlegesek vagyunk, ilyen sehol nincs, mint mi.

Ráadásul ez eléggé ellentmond az eddigi "degenerált faj az ember" elméleteknek. Ha degenerált, minek hozta létre őket ez a remek teremtő erő?

A másik ez az "egyetlen ilyen faj sincs rajtunk kívül". De, csak banánt eszik. Egyébként a majom viselkedésén is megfigyelhető ez a diszharmónia, megfelelő eszközökkel ők is vígan trollkodnak és hazavágják a környezetüket, vagyis tudatosan csinálnak olyat, amit nem szabad. Mint alkalmanként a: kutyák, macskák, lovak, madarak és úgy nagyjából mindenféle állat. Láthatod, hogy a hajlam megvan körülöttünk, csak mi fejlettebbek vagyunk, ezért magasabb szinten csináljuk. Ennyi.

"Érdekes elképzelés. Kiirtás helyett egy kis odafigyelés lavinát indíthatna el a megismerés útján. Nem ellenállni kell, hanem befogadni: az idő úgyis igazolja majd, mi a hamis, mi a valódi."

Ez az immunrendszer lényege, hogy már "tudja" mi a rossz neki, nem kell igazolnia.

"Az ember nem szívesen száll szembe az uralkodó eszmékkel. Ismered a szót, hogy mind-controll? Most nem az összeesküvés-elmélet oldaláról megközelítve, a tömegek mindig szeretnek követni valamit, pl. egy eszmerendszert, mert az biztonságot nyújt nekik."

Ez nem igaz. Vannak emberek, akik direkt szeretnek szembe menni a tömeggel (trollok, tele van velük ez az oldal, csak azért sem azt csinálják, amit kell). Egyébként az embereknél ezt hívják dackorszaknak, a mindenáron való ellenállást minden ellen. Ez erősíti legjobban a személyiséget. De elég, ha csak megnézed, hogy tisztelt miniszterelnökünket mennyien látnák a húsdarálóban és az ez előttieket is és az ez utániakat is, stb.

"És visszautalva arra, amit az előbb írtam, mindenkinek kellemetlen kilépnie a kényelmi zónájából."

Ez sajnos nagy igazság és ez általában akkor változik meg, mikor a kényelmi zóna már kényelmetlenebbé válik, mint a többi zóna.

"Én is várom, bár a személyes meggyőződésemhez éppen elég az az információmennyiség, amit már feldolgoztam. Folyamatban van egy ilyen tanulmány, de mint fentebb írtam, tömegek kellenek hozzá különböző helyszíneken. Jövő évre összesítik az eredményt, legalábbis saját állításuk szerint."

Téged meg engem megint nem hívtak meg.

"Aki saját bevallása szerint látta a sajátját, az 90-100%-ban pontos volt a részleteket illetően, úgy mint ki mit csinált, milyen eszközökkel, milyen sorrendben."

Elbeszélés. Hol vannak a kamerafelvételek, hogy mit csinált az egyik, miközben ő feküdt, hol vannak a mindenütt jelenlévő, független tanúk, akik beavatkozhatnak a kísérletbe és akik igazolják, hogy nem forgatókönyv szerint történt az egész előre begyakorolva?

Szintén azt tudom mondani: tele van olyan beszámolókkal, amik mindig ilyen 1-2 embert érintenek.

"Nem gondoltam erre, mindössze azt próbáltam érzékeltetni, hogy azok az emberek ugyanarról beszéltek, amit később a tudomány által mások is megismertek."

Itt kicsit zavarban vagyok. Például beszélgettek a villanykapcsolóról, ami akkor még nem is létezett? Vagy az elektromos kisülés keletkezéséről? Nem értem.

"Nem igazságtalan, ha megérted, hogy nekik ez volt a feladatuk."

Nekünk meg az, hogy élvezzük :D Kissé egószagú ez az anti-közteherviselés :D

"Egyébként itt is önellentmondást látok, az előbb még arról beszéltél, hogy az emberek programozottak és teljesen egyformák. Az 1% (ami szerintem jóval több) miért nem tartozik ide?"

Ide tartozik, ők egymáshoz hasonlítanak, nem a többiekhez. Illetve felfoghatjuk úgy is, hogy ők erősebbek fejben, vagyis ugyanolyanok, csak "jobban". Egyébként különlegesek mindig vannak rendkívül alacsony százalékban mindenhol.

"Önmagában a részlet a teljes kép ismerete nélkül semmit sem ér a megismerés szempontjából."

Ez az ősrégi tézishez vezet vissza: ha távolról nézed az eseményeket láthatod az összképet, de a miértet nem. Ha közelről nézed, látod a miértet, de az összképet nem.

A magam részéről kizárásos alapon gondolkodok. A részletekből kiszűröm az igazságot és abból csinálok egy nagy egészt. Ez még nem készült el és lehet, hogy nem is fog soha.

"Az agy egy szuperszámítógép. Minden pillanatban millió és millió számítási műveletet végez. Ezeknek az eredményét nevezzük megérzéseknek, ösztönöknek, tudatalattinak,"

Én ezt továbbra sem tudom felfogni, mint magyarázatot a megérzésre. Egyetlen lehetséges jövőkép vetődött fel lelki szemeim előtt, ami bekövetkezett. Ráadásul logikátlan lett volna egy bizonyos jövőkép mellett letenni a voksot, mert ugyanolyan esélye volt ezerféle más variációnak.

Egyébként az agyat tényleg lehet szuperszámítógépnek tekinteni. Csak éppen merevlemez nélkül, RAM-mal és egy wireless internetkapcsolattal.

"Látom eléggé az ellensége vagy a hagyományos papír-könyv információnak. Abból gondolom, hogy ha használnád, nem gondolnád azt, amit."

Ilyen stílusban is beszélgethetünk, ha szeretnéd, eddig igyekeztem kerülni.

Olvasottságomat véleményem szerint a helyesírásom éppen eléggé bizonyítja. A tiédet kevésbé.

"Kétszer nem lehet halálközeli élményed? De tényleg, miért nincs olyan nagyon bátor tudós, aki saját magán kísérletezik, és esetleg vállalja, hogy önként, ellenőrzött körülmények között a klinikai halál állapotába került? Azért, mert: volt ilyen, és nem derült ki semmi."

Lehet többször is halálközeli élménye valakinek, és azért nem kísérleteznek ilyennel, mert veszélyes, könnyen halállal végződhet egy-egy félresikerült újraélesztés, gondolom, nem nehéz belátni, hogy komoly etikai akadályai vannak.

Olyat nem hallottam, hogy valaki magán kísérletezett volna.

"De nem nagyon hallottam, hogy valaki kétszer is meghalt volna."

Pedig vannak ilyen sorsú emberek, pláne a krónikus betegeknél. Van nem egy és nem két gyerek, aki rendszeresen átél ilyesmit. Van olyan betegség is, hogy hirtelen, látszólag minden ok nélkül megáll az ember szíve - ilyenkor azonnal újra kell indítani mesterségesen, különben annyi.

"Ezek a beszámolók mind olyan 10-20 perce halottaktól vannak."

Hát, tudtommal néhány perc is elég az agyhalálhoz. Egy-két perces klinikai halál esetén általában még nem károsodik az agy. Kitárgyaltuk, de a biokémiai elméletnek teljességgel ellentmondó, és kissé légbőlkapott "kvantumfizikai" magyarázat mellett nem hoztál fel semmit, ami cáfolna. Hiába gondolod, hogy neuronok kisülése miatt erősebb az agytevékenység, az agyhullámok nem mérhetőek, márpedig erős összefüggést mutatnak az eszméletlenséggel. És ezalatt az érzékszervek működnek, az elme rögzíti az eseményeket, amelyek később is felidézhetők.

"Végiggondoltam. Ha létezne halál utáni élet és tudnám, hogy jó helyre kerülök és várnak rám, mit számítana a többi földi pancser véleménye? Én lennék a világ legszerencsésebb embere. Tudnám azt, amit senki. Ráadásul ez nem ijesztő, sokkal inkább megnyugtató az emberek számára. Aki pedig visszatér a halálból, attól nem elfordulni szoktak, hanem iszonyúan örülnek neki és óvják a széltől is, főleg a hozzá közel állók."

Ez sok esetben így is van, de nem olyan könnyű elmesélni, mint gondolod. Általában nagyon nehezen önthető szavakba az élmény, az embereket túlfeszíti a közlés vágya, ugyanakkor nem tudják, hogyan is közöljék mindazt, amit átéltek.

Mint említettem, az emberek nagyon szubjektívek. Te sem hiszel el XY-nak, amit állít, ha az teljesen légbőlkapottnak tűnik. A HKÉ azonban egyre szélesebb körben ismert, egyre nyíltabban lehet róla beszélni, és ezért talán ma már könnyebben nyílnak meg az ezt megtapasztalók is.

Egyébként az emberek érthetetlenek néha (ennyit a kiszámítható viselkedésről). Volt, hogy meg szerettem volna osztani egy rokonommal ezt az infót, és azonnal leállított, hogy ő erről a témáról hallani sem akar, meg fél a haláltól, és beszéljünk másról.

"Annyit tudós közül biztos vannak nagyon nyitottak is."

Azt nem mondtam, hogy nincsenek nyitottak is.

"Per pillanat annyit látok, hogy a vallások azok, amik nagyon gyorsan elveszítenék a jelentőségüket."

Volna néhány kellemetlen dolog, amivel szembesülniük kellene, az biztos, megdőlne néhány dogma.

"Ha tudatos lenne, akkor sokkal gyorsabban zajlik le, itt nincs tudatosság, csak a fizika törvényei."

A fizika törvénye például MAGA lehet a tudatosság! Ezen gondolkodj el egy kicsit. :)

A tudatosságra nem úgy kell gondolni feltétlenül, mint egy embernél intelligensebb, vagy szuperintelligens létezőre. Hanem valamire, ami folyamatokat értékel, és képes bizonyos szinten döntést hozni, szabályozni önmagát. (Egyébként ezen definíción belül nem vitathatod, hogy az ember is tudatos.)

"Az ÖSSZES állatfaj végérvényesen ellehetetleníteni a fennmaradását, ha annyira egészségtelenül elszaporodna, mint az ember."

Csakhogy az ember képes volt átlépni ezt a határt, bármely más fajt leszámítva.

"Ezek az emberi arrogancia és az egó megnyilvánulásai:

2. teljesen egyedi faj vagyunk, mi aztán nem lehetünk kispályások, totál különlegesek vagyunk, ilyen sehol nincs, mint mi."

Pedig nincs a Földön, ezt te is láthatod. Nevezheted arroganciának vagy veretes igazságnak, teljesen mindegy, minek tekinted.

"Ráadásul ez eléggé ellentmond az eddigi "degenerált faj az ember" elméleteknek. Ha degenerált, minek hozta létre őket ez a remek teremtő erő?"

Nem tudom, ez számomra talány. De olyat nem állítottam, hogy az embert jelenlegi formájában teremtették (mielőtt előhozakodsz az almafás sztorival).

"Ez az immunrendszer lényege, hogy már "tudja" mi a rossz neki, nem kell igazolnia."

Tudod egyes tudósok még a Wright-fivérek sikeres repülése UTÁN is elnevetgéltek azon, hogy a repülés baromság, mert a fizika törvényei szerint a levegőnél nehezebb tárgy nem emelkedhet fel.

A nagy felfedezők nagyon sok esetben először nevetség tárgyai, erre számos példát fel lehet hozni. Nem olyan egyszerű berobbanni a tudomány világba, és a feje tetejére állítani azt.

"Ez nem igaz. Vannak emberek, akik direkt szeretnek szembe menni a tömeggel"

Igen, vannak, de birkából mindig több van, és ők határozzák meg a dolgok menetét. (Tudod, a csendes többség, politikai szófordulattal élve.)

"Elbeszélés. Hol vannak a kamerafelvételek, hogy mit csinált az egyik, miközben ő feküdt, hol vannak a mindenütt jelenlévő, független tanúk, akik beavatkozhatnak a kísérletbe és akik igazolják, hogy nem forgatókönyv szerint történt az egész előre begyakorolva?"

Újraélesztésnél talán nem az a legfontosabb, hogy független tanúkkal pakolják tele a műtőt. Ezért írtam egy teljes bekezdést arról, hogy milyen nehéz ezt megfelelően vizsgálni.

"Itt kicsit zavarban vagyok. Például beszélgettek a villanykapcsolóról, ami akkor még nem is létezett? Vagy az elektromos kisülés keletkezéséről? Nem értem."

Nem. De például elektromosságról igen. Arról, hogy van egy "rejtélyes energia", ami részben bennünk is megtalálható, és tonnákat lehet vele megmozgatni. Elég misztikusan hangzik?

"Nekünk meg az, hogy élvezzük :D Kissé egószagú ez az anti-közteherviselés :D"

Ha megértenéd a reinkarnáció lényegét, nem csak egy-egy emberéletben gondolkodnál. Mindenkinek van valamikor feladata, más-más inkarnációjában pedig lehet, hogy ezeket az "áldásokat" élvezi, ugyanakkor teljesen más jellegű nehézségekkel szembesül.

"Ez az ősrégi tézishez vezet vissza: ha távolról nézed az eseményeket láthatod az összképet, de a miértet nem. Ha közelről nézed, látod a miértet, de az összképet nem."

Egyetértek. De létezik egy összkép, amit a mai korban valamiért szem elől tévesztünk. Vagy csak nincs megfelelő eszközünk, filozófiai keretünk arra, hogy felismerjük.

"Egyébként az agyat tényleg lehet szuperszámítógépnek tekinteni. Csak éppen merevlemez nélkül, RAM-mal és egy wireless internetkapcsolattal."

Ez jó :D És még lehet, hogy van is benne valami :D Egyébként a merevlemeznek és a RAM nak ugyanaz a funkciója, csak fizikailag más. Épp az SSD-k terjednek el rohamosan, bár az élettartamul érdekes módon ugyanott van mozgó alkatrészek nélkül is, de ez már egy teljesen más téma.

"Ilyen stílusban is beszélgethetünk, ha szeretnéd, eddig igyekeztem kerülni.

Olvasottságomat véleményem szerint a helyesírásom éppen eléggé bizonyítja. A tiédet kevésbé."

Ez érdekes. Mesélj még erről. A figyelmetlenség nem egyenlő a tudatlansággal, meg az sem, hogy mondjuk sötétben gépelek meg az sem, hogy hulla beteg vagyok és a fejemből is alig látok ki, meg az se, hogy 10 ujjal gépelek. Én a helyedben inkább a mondatszerkesztésen mérném le az ilyesmit (ha az se stimmel, akkor bevallom: hülye vagyok).

"Lehet többször is halálközeli élménye valakinek, és azért nem kísérleteznek ilyennel, mert veszélyes, könnyen halállal végződhet egy-egy félresikerült újraélesztés, gondolom, nem nehéz belátni, hogy komoly etikai akadályai vannak.

Olyat nem hallottam, hogy valaki magán kísérletezett volna."

Bumm.

"Hát, tudtommal néhány perc is elég az agyhalálhoz."

Az agyhalálhoz 4 másodperc is elég, ha átmegy a fejeden a vonat. Fizikai károsodás nélkül 30-40 perc.

"Hiába gondolod, hogy neuronok kisülése miatt erősebb az agytevékenység, az agyhullámok nem mérhetőek, márpedig erős összefüggést mutatnak az eszméletlenséggel."

Mikor az agyhullámok nem mérhetőek, beáll az agyhalál (30-40 perc) addig mérhetőek. Sőt, a megkésett utolsó agyhullámot is beazonosították, mint a halál egyértelmű jelét.

"Mint említettem, az emberek nagyon szubjektívek. Te sem hiszel el XY-nak, amit állít, ha az teljesen légbőlkapottnak tűnik."

Azért egy közvetlenül átélt halálközeli élményt nem nagyon tartanak az emberek légből kapottnak. Főleg akik ismernek és megbízhatónak tartanak. Én egyébként alapból mindent elhiszek, aztán megvizsgálom és rájövök, hogy csak az időmet pazaroltam.

"Egyébként az emberek érthetetlenek néha (ennyit a kiszámítható viselkedésről). Volt, hogy meg szerettem volna osztani egy rokonommal ezt az infót, és azonnal leállított, hogy ő erről a témáról hallani sem akar, meg fél a haláltól, és beszéljünk másról."

Itt arról van szó, hogy te nem tudok kiszámítani. Egyébként a kiszámíthatatlanság is kiszámítható. Tudod, hogy "nem tudod" mit fog reagálni.

"Hanem valamire, ami folyamatokat értékel, és képes bizonyos szinten döntést hozni, szabályozni önmagát."

Továbbra sem értem. Ha elengedek egy vázát a levegőben és az a gravitáció törvényének engedelmeskedve zuhanni kezd, utána Newton harmadik törvénye szerint szilánkokra törik a padlón, az az ő döntése volt? Miért nem döntött úgy a természet, hogy nem törik össze soha semmi? Mennyivel egyszerűbb volna.

"Csakhogy az ember képes volt átlépni ezt a határt, bármely más fajt leszámítva."

Véletlenül sem. Mindössze kikerülte, elodázta, de kemény ellenállásba ütközik jelenleg is. Ha átlépte volna, az azt jelentené, hogy sérthetetlenek vagyunk és örök életűek. Na akkor már tényleg átléptük.

"Pedig nincs a Földön, ezt te is láthatod. Nevezheted arroganciának vagy veretes igazságnak, teljesen mindegy, minek tekinted."

Van, csak nem tart ott, mint mi. Mindössze idő kell neki, arról van szó, hogy mi vagyunk legelöl, mert valakinek legelöl kell lennie mindenképpen (mint ahogy leghátul is kell lennie valakinek). Nem kell túlmisztifikálni.

"Nem tudom, ez számomra talány. De olyat nem állítottam, hogy az embert jelenlegi formájában teremtették (mielőtt előhozakodsz az almafás sztorival)."

Az alma nem esik messze a fajától? :D Nem ismerem egyébként. Ez most inkább a mesterséges betelepítés elméletére kezd hasonlítani nekem.

"Nem olyan egyszerű berobbanni a tudomány világba, és a feje tetejére állítani azt."

Tudományos tények nélkül nehéz is. Ezért sem érthető, hogy miért próbálkoznak görcsösen ezzel (trollok).

"Igen, vannak, de birkából mindig több van, és ők határozzák meg a dolgok menetét. (Tudod, a csendes többség, politikai szófordulattal élve.)"

Téves. Inkább a dolgok menete határozza meg a birkákat (ez következik is abból, ha birkák).

Ahogy említettem, a világot mindig a mindenkori népesség kevesebb mint 1% -a vitte előre. A dolgok menetét meg mindig az határozza meg, akinek telik rá.

"Újraélesztésnél talán nem az a legfontosabb, hogy független tanúkkal pakolják tele a műtőt. Ezért írtam egy teljes bekezdést arról, hogy milyen nehéz ezt megfelelően vizsgálni."

Ha nem veszélyezteti közvetlenül a folyamatot, miért ne?

Ráadásul a radikális emberek örömmel megtették volna már ezt, miért nem tették? 6 milliárd ember közül nem lehet mindenki gyáva.

"Nem. De például elektromosságról igen. Arról, hogy van egy "rejtélyes energia", ami részben bennünk is megtalálható, és tonnákat lehet vele megmozgatni. Elég misztikusan hangzik?"

Honnan vették, hogy tonnákat lehet vele megmozgatni, ha nem voltak elektromossággal működő gépek? Egyébként akik a természeti jelenségeket vizsgálták (pl. villán), mind tudósok voltak.

"Ha megértenéd a reinkarnáció lényegét, nem csak egy-egy emberéletben gondolkodnál. Mindenkinek van valamikor feladata, más-más inkarnációjában pedig lehet, hogy ezeket az "áldásokat" élvezi, ugyanakkor teljesen más jellegű nehézségekkel szembesül."

Nekem a reinkarnációban mindig is az sántított, hogy kötelező tartozások vannak benne. Olyan nem is lehet, hogy valakinek nem tartozik senki, valaki nem tartozik senkinek. Szintén elég ravasz üzletpolitika szagú az egész. Az is furcsa, hogy mindig tanulnunk kell valamit, olyan nincs, hogy csak úgy vagyunk, mindig van egy feladat. Azt sem értettem soha, hogy például a ragadozók, akiknek kötelező ölni azért, hogy életben maradjanak, majd nagyon ráfaragnak következő életükben? Vagy ők is tartozást hajtanak be épp? Na és mi van akkor, ha én mondjuk elengedem valakinek a tartozását? Rajtam múlik nem? Ő meg megígéri, hogy legközelebb nem fog kib*szni velem és máris mindenki jól járt karmikusan.

"Egyetértek. De létezik egy összkép, amit a mai korban valamiért szem elől tévesztünk. Vagy csak nincs megfelelő eszközünk, filozófiai keretünk arra, hogy felismerjük."

Jöhet bármilyen infó, bármilyen mennyiségben.

"A figyelmetlenség nem egyenlő a tudatlansággal, meg az sem, hogy mondjuk sötétben gépelek meg az sem, hogy hulla beteg vagyok és a fejemből is alig látok ki, meg az se, hogy 10 ujjal gépelek."

Jobbulást kívánok, de az a tény, hogy beteg vagy, nem jogosít fel arra, hogy másokat piszkálj - akkor sem, ha úgy érzed, neked van igazad. Maradjunk annyiban, hogy mind a ketten meglehetősen olvasottnak tűnünk, legalábbis a mondatszerkesztésünkből ez jön le. (Elgépeléseim nekem is vannak.)

"Hiába gondolod, hogy neuronok kisülése miatt erősebb az agytevékenység, az agyhullámok nem mérhetőek, márpedig erős összefüggést mutatnak az eszméletlenséggel."

Ha nem gond, inkább az agykutatóknak hiszek jobban a témában. Agyhullám nélkül nincs öntudat, legalábbis a fizikai test nem reagál semmilyen ingerre.

"Azért egy közvetlenül átélt halálközeli élményt nem nagyon tartanak az emberek légből kapottnak. Főleg akik ismernek és megbízhatónak tartanak."

Dehogynem... közvetlen környezetben még csak elmegy a dolog, bár ott is előfordulhat, hogy egyes családtagok szomorúan konstatálják, hogy "szegény"... te azonban azt mondod, egy ilyen élmény után fűnek-fának el kellene újságolnia, mivel az feszíti belülről, és ezért nem képes magában tartani. Ez utóbbi hellyel-közzel igaz is, csakhogy nem túl ésszerű ezt tenni a mai világban. Az emberek nem szeretik a sorból való kilógást, itt is látod, azonnal ráfogják mindenkire, hogy különlegesnek érzi magát, és követelik, hogy "álljon vissza a sorba".

Sokszor attól félnek, hogy megbomlott elméjűnek hiszik őket, hogy hallucináltak, és valóságnak veszik. Ez egy komoly félelem, sokszor a kórházban sem merik elmondani, mit éltek át, hiszen attól tartanak, hogy így később engedik ki őket, vagy újabb kezelések következnek, esetleg pszichoterápia, gyógyszerezéssel. Egyébként érdekes összefüggés, hogy azt is kimutatták, hogy a HKÉ-t átélőknek általában nincsenek maradandó agykárosodásai, vagy ha van, az jóval kisebb mértékű.

"Egyébként a kiszámíthatatlanság is kiszámítható. Tudod, hogy "nem tudod" mit fog reagálni."

Mindenbe bele lehet magyarázni mindent. Egyébként éppen nem arra számítottam, és hidd el, nem vagyok rossz emberismerő, nagyjából felismerem a különböző személyiségeket, és tudom, mivel kell "etetni" a főnököt, a kollégát, stb. Persze ettől még elképzelhető, hogy neked ez sokkal jobban megy, azonban ebből általános következtetést nem biztos, hogy le lehet vonni az emberiség kiszámíthatóságára vonatkozóan.

"Továbbra sem értem. Ha elengedek egy vázát a levegőben és az a gravitáció törvényének engedelmeskedve zuhanni kezd, utána Newton harmadik törvénye szerint szilánkokra törik a padlón, az az ő döntése volt? Miért nem döntött úgy a természet, hogy nem törik össze soha semmi?"

A természet nem tudna működni, ha szeszélyes, kiszámíthatatlan volna. Éppen ezért nem értek egyet a "minden véletlen" elmélettel: előbb-utóbb óriási káosz alakulna ki, ha szabályozás nélkül, tudatosság nélkül minden véletlenszerűen történne.

Vajon a fizikai törvényszerűségeknek, amelyek ugye a példából kiindulva is rendkívül konzekvensek, mi az eredője? Vagy elfogadjuk, hogy "csak úgy vannak", és mindig is voltak? Miből alakultak ki szerinted?

"Mindössze kikerülte, elodázta, de kemény ellenállásba ütközik jelenleg is. Ha átlépte volna, az azt jelentené, hogy sérthetetlenek vagyunk és örök életűek. Na akkor már tényleg átléptük."

Pedig nem egy határt átléptünk már, többek között a populációszabályozásét. A természet jelenleg jól láthatóan - vírusokkal sem - tudja meggátolni a népességrobbanást, pedig erősen "törekszik erre", ráadásul még maga az ember is segítséget nyújt ehhez neki.

"Nem kell túlmisztifikálni."

Erre még visszatérek a végén. :)

"Nem ismerem egyébként. Ez most inkább a mesterséges betelepítés elméletére kezd hasonlítani nekem."

Ismered: Ádám, Éva és a kígyó.

"A dolgok menetét meg mindig az határozza meg, akinek telik rá."

Az 1%-nak akármilyen ötlete, elképzelése és döntése lehet, ha a többi 99% nem vevő rá. Külön művészet őket meggyőzni, hogy ez vagy az jó, és kövessék, fogadják el. Hány feltaláló van, akinek nincs pénze szabadalmaztatni az amúgy tényleg jó találmányát? Vagy sokszor érthetetlen ellenállásba ütköznek.

"Ha nem veszélyezteti közvetlenül a folyamatot, miért ne?

Ráadásul a radikális emberek örömmel megtették volna már ezt, miért nem tették? 6 milliárd ember közül nem lehet mindenki gyáva."

Azt gondoltam, nem nehéz belátni, hogy egy kísérlet kedvéért nem állhat mindent műtőben folyamatosan több külsős ember, arra várva, hátha lesz egy újraélesztés, amit ők felvehetnek, megfigyelhetnek, dokumentálhatnak. Nem a gyávaságon múlik: technikailag nehéz megvalósítani. Éppen ezért kell előkészíteni a helyiségeket arra, hogy megfelelő legyen egy-egy ilyen eset dokumentálására: egy projektor folyamatosan vetítsen random képeket pl. egy lámpa tetejére (ami alulról nem látható), valami logolja, milyen időpontban milyen képet vetített ki, ezenkívül mindig legyen egy ember, aki kikérdezi később a sikeresen újraélesztett beteget, valamint az összes akkor jelenlévő orvost és asszisztenst. Szintén dokumentálni kell az adott műszerek által mért értékeket másodpercre pontosan, hogy később összevethető legyen a vetített képek idejével, és hangfelvételt sem árt készíteni, ami pedig etikailag lehet meglehetősen kényes, stb. Hiába állítasz be pl. három külső megfigyelőt minden műtőbe, a beteg sokszor csak napokkal, hetekkel később kerül olyan állapotba, hogy kikérdezhető.

"Honnan vették, hogy tonnákat lehet vele megmozgatni, ha nem voltak elektromossággal működő gépek? Egyébként akik a természeti jelenségeket vizsgálták (pl. villán), mind tudósok voltak."

Nem tudom, de ugyanez a lehet a helyzet azokkal az energiákkal, amelyekről ma beszélnek egyesek, pl. pszichikus energiák. Egyszer majd mérhetőek lesznek, saját szolgálatunkba tudjuk állítani őket, és rögtön eltűnik az azokat ma még körbelengő misztikum. Olyan természetesek lesznek, mint az, hogy felkapcsolod a villanyt.

"Nekem a reinkarnációban mindig is az sántított, hogy kötelező tartozások vannak benne. Olyan nem is lehet, hogy valakinek nem tartozik senki, valaki nem tartozik senkinek."

A természet törvénye itt is megmutatkozik: ok okozati összefüggés. Nem tartozásról van szó: tapasztalásról. Elindítasz egy folyamatot, ami "nem marad a levegőben" - akkor is, ha ennek nem vagy tudatában, vagy éppen nem érzékeled. Ha ölsz, meg kell tapasztalnod annak másik oldalát is. Még az sem biztos, hogy nem ez volt az eredeti szándék, amiért megtetted.

"Azt sem értettem soha, hogy például a ragadozók, akiknek kötelező ölni azért, hogy életben maradjanak, majd nagyon ráfaragnak következő életükben? Vagy ők is tartozást hajtanak be épp?"

A szándékon van a hangsúly. Nem ugyanaz élelemért elejteni egy antilopot, mint puszta élvezetből halálra kínozni egy kismacskát. A karma tulajdonképpen egy tükör, mindenféle minősítés (jó, rossz, gonosz, stb.) nélkül, ezeket már csak mi adjuk hozzá, éppen aktuális besorolásaink alapján, ami ráadásul rendkívül relatív lehet, és kultúránként is eltérő. A gravitációs példánál maradva: lehetsz akármilyen vallású, világnézetű, iskolázott, tekintheted a tömegvonzást akármilyen istenadta vagy éppen misztikumot nélkülöző erőnek, attól az még ugyanúgy hat rád.

"Na és mi van akkor, ha én mondjuk elengedem valakinek a tartozását? Rajtam múlik nem? Ő meg megígéri, hogy legközelebb nem fog kib*szni velem és máris mindenki jól járt karmikusan."

Nem. Mindenkinek meg kell tapasztalnia saját tettének következményét.

Egyébként "karmikusan" éppen akkor jár jól az illető, ha az érem másik oldalát is átéli. Akkor érthető csak meg az egész lényege. Ha csak az egyik oldalt ismered, semmit sem ismersz.

"Jobbulást kívánok, de az a tény, hogy beteg vagy, nem jogosít fel arra, hogy másokat piszkálj - akkor sem, ha úgy érzed, neked van igazad."

Sajnálom, ha piszkálásnak vettél valamit.

"Ha nem gond, inkább az agykutatóknak hiszek jobban a témában. Agyhullám nélkül nincs öntudat, legalábbis a fizikai test nem reagál semmilyen ingerre."

Elég nehéz is lenne reagálni, ha nincs vérkeringés. Egyébként külső elektromos ingerekre gyönyörűen reagál a test még napokkal a halál után is. Az agyban meg még van egy kis kóboráram. Nem nagyon szeretnék belegondolni olyan kísérletekbe, ahol az alanyt nyaktól lefelé mesterségesen életben tartják elektromos stimulálással és külső vérkeringéssel, de volt már ilyen kutyákkal egyébként. Biztos emberrel is végzik fű alatt.

"Az emberek nem szeretik a sorból való kilógást, itt is látod, azonnal ráfogják mindenkire, hogy különlegesnek érzi magát, és követelik, hogy "álljon vissza a sorba"."

Nem mondom, hogy nincs igazad, én ilyet nem nagyon tapasztaltam a környezetemben. De mondom, elég sok az emberek véleményével teljesen ellentétes leírást közlök itt-ott, aztán ha elég sokáig bizonygatom az igazamat, a végén feladják.

"Egyébként érdekes összefüggés, hogy azt is kimutatták, hogy a HKÉ-t átélőknek általában nincsenek maradandó agykárosodásai, vagy ha van, az jóval kisebb mértékű."

Az agy regenerálja magát. Tulajdonképpen amíg a szövetek nem halnak el, addig nincs gond, ráadásul agysérülteknél figyelték meg, hogy az egyes területek át tudják venni már területek funkcióját, ezért nem történik nagyobb zavar a viselkedésben sem. Ma már kimutatták, hogy az agysejtszaporodás sem áll meg, pedig régen azt hitték, hogy igen. Logikusan hangzik, hogy a legfontosabb szervünknek a legjobb a regeneráló képessége.

"Persze ettől még elképzelhető, hogy neked ez sokkal jobban megy, azonban ebből általános következtetést nem biztos, hogy le lehet vonni az emberiség kiszámíthatóságára vonatkozóan."

Van egy ismerősöm és épp ezt mondtam neki, mikor legutóbb találkoztunk, hogy abba untam bele, hogy mindenáron érdekes és kiszámíthatatlan, egyedi ember látszatát akarja kelteni. Ez lett unalmas. A kígyó megette a farkát.

"Ismered: Ádám, Éva és a kígyó."

Ja igen. A tudás fája. Isten szeretetének egy újabb megnyilvánulása: maradjatok hülyék.

"Az 1%-nak akármilyen ötlete, elképzelése és döntése lehet, ha a többi 99% nem vevő rá. Külön művészet őket meggyőzni, hogy ez vagy az jó, és kövessék, fogadják el. Hány feltaláló van, akinek nincs pénze szabadalmaztatni az amúgy tényleg jó találmányát? Vagy sokszor érthetetlen ellenállásba ütköznek."

Ez bizony így van. Aztán ott vannak a multik, akik nem akarják, hogy valamilyen tömegcikk gyártása feleslegessé váljon. Nem is értem a mai napig, hogy hogy engedhetik, hogy az elektromotorok elterjedése meginduljon. Mindenesetre az egyértelmű komforteszközök (pl. lámpa) használatáról mindig meg lehetett őket győzni, bár igaz, nem mindig könnyű.

"Azt gondoltam, nem nehéz belátni, hogy egy kísérlet kedvéért nem állhat mindent műtőben folyamatosan több külsős ember, arra várva, hátha lesz egy újraélesztés, amit ők felvehetnek, megfigyelhetnek, dokumentálhatnak."

Talán jelenleg nincs is nagyobb kérdés, mint az élet-halál kérdése. Ettől sokkal prózaibb talányokért is haltak már meg emberek. Eleve olyat kell választani, aki volt már halott és nem fél tőle. Aláíratsz vele egy felelősségi nyilatkozatot és jöhet a mehet. Megint arra tippelnék, hogy volt már ilyen és nem derült ki semmi (nagy számok törvénye).

"Nem tudom, de ugyanez a lehet a helyzet azokkal az energiákkal, amelyekről ma beszélnek egyesek, pl. pszichikus energiák. Egyszer majd mérhetőek lesznek, saját szolgálatunkba tudjuk állítani őket, és rögtön eltűnik az azokat ma még körbelengő misztikum. Olyan természetesek lesznek, mint az, hogy felkapcsolod a villanyt."

Valójában ezt el tudom fogadni. A mindenkori probléma ott van, hogy "természetfelettinek", meg "isteni eredetűnek" titulálják és mellőzik a tudományos magyarázatokat. Én teljes mértékben meggyőzhető vagyok tudományos érvekkel. Elhiszek bármit, amit az agyam is.

"Elindítasz egy folyamatot, ami "nem marad a levegőben" - akkor is, ha ennek nem vagy tudatában, vagy éppen nem érzékeled. Ha ölsz, meg kell tapasztalnod annak másik oldalát is. Még az sem biztos, hogy nem ez volt az eredeti szándék, amiért megtetted."

Vagyis akár teljesen ártatlanul is iszonyatos tartozási lavinát indíthatok el. Jó tudni. Jelzem, ilyen alapon mindenki, akinek legalább egy gyereke van, megölhet legalább egy embert. Miért ne?

"A szándékon van a hangsúly. Nem ugyanaz élelemért elejteni egy antilopot, mint puszta élvezetből halálra kínozni egy kismacskát."

Előbb azt mondtad, hogy a szándék nem fontos. Ha nem is vagy tudatában, akkor is tartozni fogsz, ha olyat teszel.

De itt van egy szélsőséges példa: nincs munkám, nem találok, nem ad az állam, alkalmatlan vagyok mindenre, de nem akarok éhen halni, ezért embereket rabolgatok ki éjjelente. Egy részt nem szép dolog, mivel jobban kéne erőlködnöm, másrészt nekik is jobban kéne erőlködniük, tanulják meg megvédeni a saját értékeiket. Az antilop önként odaadja magát, hogy az oroszlán élhessen? Remek. Én vagyok az erősebb, ide az értékeket.

"A gravitációs példánál maradva: lehetsz akármilyen vallású, világnézetű, iskolázott, tekintheted a tömegvonzást akármilyen istenadta vagy éppen misztikumot nélkülöző erőnek, attól az még ugyanúgy hat rád."

Így van. Ezért nem lehet az ilyen törvényeket csak úgy kikerülni.

"Nem. Mindenkinek meg kell tapasztalnia saját tettének következményét.

Egyébként "karmikusan" éppen akkor jár jól az illető, ha az érem másik oldalát is átéli. Akkor érthető csak meg az egész lényege. Ha csak az egyik oldalt ismered, semmit sem ismersz."

Vagyis ismét csak nincs szabad akarat. Egyébként épp valamelyik nap tévedtem valami asztrológiai, vagy mit tudom én milyen portálra, ahol épp valami olyasmi volt írva, hogy ha most ki is b*sznak önnel, eszébe ne jusson visszaadni a tartozását, mert így kell lennie. Érdekes. És ha én most ezt nem olvasom el és visszaadom neki? Akkor kezdődik minden elölről?

"Az agy regenerálja magát."

Persze, nem is ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy összefüggést találtak azon személyek agykárosodási mértéke között, akiknek volt, illetve akiknek nem volt HKÉ-nye (bár véleményem szerint mindenkinek van, a rövidtávú memória képessége határozza meg, kinek marad meg - ezért lehet az arány gyerekeknél sokkal magasabb). A gyerekek HKÉ-nye egyébként még érdekesebb, hiszen nekik kicsi korban nincsenek kialakult fogalmaik vallásról, halálról - mégis úgy tűnik, ezek az élményeik teljesen megegyeznek a felnőttekével, azok értelmezése természetesen már jóval egyszerűbb.

"Ettől sokkal prózaibb talányokért is haltak már meg emberek. Eleve olyat kell választani, aki volt már halott és nem fél tőle. Aláíratsz vele egy felelősségi nyilatkozatot és jöhet a mehet. Megint arra tippelnék, hogy volt már ilyen és nem derült ki semmi (nagy számok törvénye)."

Oké, ki kezdi?

Én nem tippelgetek olyanra, amiről fogalmam sincs. Azzal aztán végképp ne próbálj megcáfolni valamit, ami nagy valószínűséggel meg sem történt.

Egyébként azzal, hogy valakit a biológiai halál szélére viszünk, még nem biztos, hogy emlékezni fog a HKÉ-ére, így elég sokszor kellene megtenni. Nem hiszem, hogy van olyan tudós, aki ezt jó szívvel elvállalná.

"Valójában ezt el tudom fogadni. A mindenkori probléma ott van, hogy "természetfelettinek", meg "isteni eredetűnek" titulálják és mellőzik a tudományos magyarázatokat. Én teljes mértékben meggyőzhető vagyok tudományos érvekkel."

Én nem csak azokat, hanem a rendkívül nagy számú és hasonló beszámolót és összefüggő jelenség-sorozatot is elfogadom. Egyébként csak jelzem, nagyon sok természeti jelenséget is így tárt fel a tudomány, mert egész egyszerűen nem volt más módja rá.

Tegyük fel, hogy egy kanadai laboratóriumban állítólag rájönnek valamire, majd szétkürtölik a világban, és előállt egy tudományos tény, amit "el kell fogadnod". Ott voltál? Miért kellene ezt jobban elhinni, mint emberek tömeeges, egymástól független beszámolóit? Nem relativizálni akarom a kísérleteket, nyilván megtörténnek, de megtörténnek a HKÉ-ek és egyéb transzcendens megtapasztalások is. Erre azt mondhatod, hogy a laboratóriumi eredmény megismételhető. A HKÉ is folyamatos, egyre nagyobb számban ismétlődik, egyre nagyobb számban, és egyre többet tudunk róla (a kiváltó okairól pedig egyre kevesebbet ezáltal, már ha szigorúan csak adott keretek között gondolkodunk).

"Vagyis akár teljesen ártatlanul is iszonyatos tartozási lavinát indíthatok el."

Nem tartozás. Tapasztalás. "Lavinákat" pedig folyamatosan indítunk el, amíg nem érjük el azt a tudatossági szintet, amíg rájövünk, mit szabad megtennünk, és mit nem. Rendkívül eltérő tudatosságú emberek élnek ma a Földön - és sokan hordozzák ezt a "bölcsességet", ami sem neveltetéssel, sem vallással, sem iskolázottsággal nem hozható összefüggésbe. A mögötte álló tapasztalattal már sokkal valószínűbb, hogy igen.

"Előbb azt mondtad, hogy a szándék nem fontos. Ha nem is vagy tudatában, akkor is tartozni fogsz, ha olyat teszel."

Ha nem vagy tudatában a gravitációnak, akkor is puffansz a betonon. A karma is ilyen, csak sokkal kevésbé van szem előtt, illetve a vallási tanítás elferdítésével, valamint a modern civilizáció torz erkölcsi és jogszabályaival még kevésbé lett érthető.

Aki tudatában van a karma létezésének, illetve az egyetemes (nem fizikai) természeti törvényeknek, nem tesz tudatlanul sem olyat, amivel másoknak vagy önmagának árt. Az állatok sem gyilkolják halomra egymást pusztán szórakozásból. A fizikai világban ölni kell, ez tény, így az a mentalitás sem "élhet meg", hogy a "légynek sem ártok". Itt az a lényeg, ha tudod, hogy te vagy az erősebb, kötelességed valahol oltalmazni, de minimum nem bántani a gyengébbet. Ez teljesen természetes reakció kellene, hogy legyen, és még mindig visszaköszön valahol mélyen, tudat alatt, hiszen még a nehézfiúk is megruházzák a pedofilokat a börtönben.

Azért, mert nálad kés van, semmi sem hatalmaz fel, hogy rátámadj másra vele.

"Én vagyok az erősebb, ide az értékeket."

Tipikus példája a mai gondolkodásmódnak. Addig tudott az ember harmóniában élni a környezetével, amíg nem vett el többet, mint amire szüksége volt. Ez ma is megoldható lenne a már emlegetett megújuló erőforrások használatával, az állandó növekedésre kényszerített fogyasztói társadalom átalakításával. Ennek a mostani szemléletnek azonban nem lehet más így a vége, csak bukás.

Szóval az ember nagyon súlyos vétkeket követett el a természettel szemben, megbontotta az egyensúlyt, és ahol megbomlik az egyensúly, ott megjelennek a karmikus következmények, amelyek annak visszaállítását célozzák. Szerencsére ma már van egyfajta tudatos törekvés az utóbbira, mégha frusztrációjuktól űzötteknek is tekinted az állat- és természetvédőket. Azt gondolom, jól látható a mai gazdasági eseményeken is, hogy a mesterségesen felduzzasztott hitelek hova vezetnek. Így járunk előbb-utóbb mindennel, ami szélsőségekbe hajlik. A természet nehezen tolerálja a szélsőséget, mert fenyegeti a harmóniáját, folyamatainak egyensúlyát - ami valahol teljesen érthető. És attól még, hogy magunkat elszigeteltnek érezzük a természettől, mert életünk nagy részében épületekben és azok között mozgunk, még ugyanúgy annak részei vagyunk, és nem szűnt meg a természeti törvények hatása ránk, még a mindennapi életünkre sem.

"Így van. Ezért nem lehet az ilyen törvényeket csak úgy kikerülni."

A karmát sem.

"Vagyis ismét csak nincs szabad akarat."

Dehogynincs, következmények nélküli szabad akarat azonban nem létezik. Ha betartod az alapvető, százszor emlegetett természeti törvényeket, akkor elvileg nem tehetsz olyat, amivel megbontod az egyensúlyt. Ez persze a szabad akarat korlátozását jelenti (ami már eleve korlátozva van, hiszen nem ugorhatsz ki a negyedikről, nem gyilkolhatsz csak úgy stb. következmények nélkül). A totális szabad akarat illúzió, de tökéletesen átélhető annak egy formája a fent említett kereteken belül.

"Egyébként épp valamelyik nap tévedtem valami asztrológiai, vagy mit tudom én milyen portálra, ahol épp valami olyasmi volt írva, hogy ha most ki is b*sznak önnel, eszébe ne jusson visszaadni a tartozását, mert így kell lennie. Érdekes."

Ez inkább vaskos baromságnak hangzik. Az önvédelem és a bosszú két különböző dolog, az első jogos, a második önbíráskodás, ami egy véget nem érő láncreakciót indíthat meg (tudod; erőszak erőszakot szül).

"És ha én most ezt nem olvasom el és visszaadom neki? Akkor kezdődik minden elölről?"

Nem hiszem, hogy az ember olyan tudatállapotban él inkarnáción belül a Földön, hogy pontosan át értékelni tudná akár saját tettének súlyát is. Minden körülményt ismerni kellene ehhez. Ezért még egy mindenre kiterjedő nyomozás utáni legigazságosabbnak tűnő bírósági tárgyalás is csak egy vicc, hiszen a pontos indítékokat, eseményeket és ahhoz vezető folyamatot teljes egészében senki sem ismerheti.

A természet úgyis megteremti az "átellenes" megtapasztalás lehetőségét egyszer. Ha te adod vissza akárminek a nevében, az nem más, mint önbíráskodás. Ezért vagyok a halálbüntetés ellen, másrészt az élet alapvető tisztelete miatt. A börtönbüntetés más tészta, annak komoly személyiségfejlesztő hatása lehet, ezért nem értelmetlen.

"Én nem tippelgetek olyanra, amiről fogalmam sincs. Azzal aztán végképp ne próbálj megcáfolni valamit, ami nagy valószínűséggel meg sem történt."

Számokkal és statisztikákkal dolgozom. Elárulom neked, hogy gyakorlatilag 0 az esélye annak, hogy nem történt meg.

"Nem hiszem, hogy van olyan tudós, aki ezt jó szívvel elvállalná."

A tudományos érdeklődés és az emberség két egymástól nagyon távol álló dolog. Sok tudósnál kialakul a kőkemény, érzelemmentes racionalizmus, őket aztán csak a kísérlet meg a végeredmény érdekli, nem pedig az, hogy milyen veszélyes. Nem szabad naivnak lenni. 6 ezer millió emberből mindenki nemet mondott az ötletre? Szerintem sokan vannak, akik önként jelentkeznének (pl. én is).

"Én nem csak azokat, hanem a rendkívül nagy számú és hasonló beszámolót és összefüggő jelenség-sorozatot is elfogadom."

Nagyon sok ember állítja, hogy létezik titkos zsidó összeesküvés. Ez ma már szinte tudományos tény. Rengeteg videó, elbeszélés, stb. Előre félek mi lesz, ha kiderül, hogy zsidó összeesküvés AZ nincs, de antiszemitizmus AZ van.

"Tegyük fel, hogy egy kanadai laboratóriumban állítólag rájönnek valamire, majd szétkürtölik a világban, és előállt egy tudományos tény, amit "el kell fogadnod". Ott voltál? Miért kellene ezt jobban elhinni, mint emberek tömeeges, egymástól független beszámolóit?"

Elég könnyedén meg lehet különböztetni a légből kapott cikkeket az eredetiektől. Egyik ismérve, hogy minden létező médiában helyet kap, nem csak az ezo-klubban. Nem kell az embereket hülyének nézni. Sokan felismerik az igazságot, a nagyobb médiumok vezetőinél ez egyenesen követelmény (pletykalapokat nem soroljuk ide, azok direkt ferdítenek, de nekik ez a dolguk).

A másik ismérve, hogy a helyeslő tábor nagyobb, mint az ellentábor. Ez szintén abból indul ki, hogy az emberek nem teljesen hülyék (tudom, ezt nehéz elhinni).

A harmadik, meg hogy mindenki által megérthető, tudományosan megalapozott tények hemzsegnek benne, részletes és pontos dokumentációval együtt.

Szerinted ezek már az eddigiekben is megvoltak, szerintem közel sem.

"A HKÉ is folyamatos, egyre nagyobb számban ismétlődik, egyre nagyobb számban, és egyre többet tudunk róla"

Új elemek jönnek és azok mondják ugyanazt, mint a többi. Az egyén szintjén nem ismétlődik meg. Épp ez a fura.

"Nem tartozás. Tapasztalás. "Lavinákat" pedig folyamatosan indítunk el, amíg nem érjük el azt a tudatossági szintet, amíg rájövünk, mit szabad megtennünk, és mit nem."

Kicsit ez is a vallás felé hajlik: szabályok vannak, tartsd be, vagy baj lesz. De ez is csak azt jelenti: egyáltalán nem vagyunk szabadok, vagyis szabad akarat van, csak nem élhetünk vele. Nem sokkal jutottunk közelebb :D

"Rendkívül eltérő tudatosságú emberek élnek ma a Földön - és sokan hordozzák ezt a "bölcsességet", ami sem neveltetéssel, sem vallással, sem iskolázottsággal nem hozható összefüggésbe. A mögötte álló tapasztalattal már sokkal valószínűbb, hogy igen."

Ezt úgy hívják: érzelmi intelligencia. Van, akinek nagyobb.

"Aki tudatában van a karma létezésének, illetve az egyetemes (nem fizikai) természeti törvényeknek, nem tesz tudatlanul sem olyat, amivel másoknak vagy önmagának árt."

Ilyenkor jönnek képbe a véletlenek. Lehet, hogy rossz napja van és figyelmetlen és olyat tesz. A gonosz élet meg majd ezért is megbüntetni, nem elég neki a maga baja.

"Az állatok sem gyilkolják halomra egymást pusztán szórakozásból."

De, a majmok. Néha fehérjepótlás gyanánt széttépnek kisebb állatokat és megeszik. Nem is azon van a hangsúly, hanem hogy nem azonnal ölik meg, előbb kicsit "elszórakoznak" vele. Azt mondják, az ember elég közel áll a majomhoz. Láthatod, az utánpótlás már itt van.

Aztán ott van a macska, aki szintén elszórakozik az egérrel, mielőtt kibelezi. Gyakran meg sem eszi, csak pusztán szórakozásból. De menjünk lejjebb, ott vannak a vírusok. Azok aztán tényleg ész és értelem nélkül gyilkolnak, ha kell, ha nem. A karma minden élőlényre vonatkozik.

"Itt az a lényeg, ha tudod, hogy te vagy az erősebb, kötelességed valahol oltalmazni, de minimum nem bántani a gyengébbet."

A karma nem beszél semmiféle oltalmazásról. Sőt, az uralkodó szemlélet benne egyértelműen a "hagyd sorsára".

"Tipikus példája a mai gondolkodásmódnak."

Kiének? Mert a nép mindig világbékét akart. A kormányokon múlik, hogy megkapja-e vagy nem. Szóval mikor az emberiségre célzol, akkor célozz inkább arra a néhány száz emberre, akik eldöntik a nagy dolgokat. Innen is láthatod, nincs baj az emberiséggel, inkább csak a pozíciókkal.

"A karmát sem."

Épp az előbb kerültem ki. Egyébként jó példa erre az, mikor valaki egész életében egy patkány és jobban él, mint bárki (egyébként legtöbbször ez így van), egészségesebb is. Rá nem sújt le a karma törvénye (tudom, csak következő életében), viszont ha valaki véletlenül rosszat mond egy nyugdíjasnak, azt holnap elüti egy autó, amit egy nyugdíjas vezetett. A következő képen működik a "karma": ha bűntudatod van a tetteidért, akkor tudat alatt "kiegyenlíted" a számlát. Ezt értik karmikus büntetés alatt. Ha nincs bűntudatod valamiért, akkor semmi gond. Láthatod, a tudatalatti a szociopatákat támogatja (kicsit olyan, mint a természet). Ebből a "rosszat tettem és megbűnhődtem érte" jelenségből alkotta meg valaki a karmát, mint újabb, népszerű hitrendszert. Még egy "vallás", ami milliók életét tette tönkre.

"Dehogynincs, következmények nélküli szabad akarat azonban nem létezik."

Erről szintén Isten egyik mondata jut eszembe: vedd el és fizess meg érte. Eszerint nincs ajándék, nincs büntetlenség, semmi más nem számít csak az egyensúly, stb.

Tudod miért vannak úgy oda ezzel az egyensúllyal? Mert ez tartja őket a komfortzónájukon belül. Ezért. Semmivel sem lehet nagyobbat fejlődni, mint az egyensúlyvesztéssel (szerintem).

Ezeknek az elterjed, modern világképeknek érdekes módon éppen az a jelensége, mint a facebooknak és a vizuális ingereknek: elbutítják az embereket, csökken a kreativitásuk, kiváló nem gondolkodó, mindenbe beletörődő fogyasztók lesznek belőlük.

Gondolj bele: büntetlenség nélkül nem létezhet boldogság sem.

"Az önvédelem és a bosszú két különböző dolog, az első jogos, a második önbíráskodás, ami egy véget nem érő láncreakciót indíthat meg (tudod; erőszak erőszakot szül)."

Elvileg nincs racionális alapja.

1. Te rosszat tettél velem, én visszaadom, kvittek vagyunk, beállt az egyensúly.

2. Te rosszat teszel velem én nem adom vissza, nyertél (majd a karma visszaadja, de az már rajtam miért segítene?).

"Ezért még egy mindenre kiterjedő nyomozás utáni legigazságosabbnak tűnő bírósági tárgyalás is csak egy vicc, hiszen a pontos indítékokat, eseményeket és ahhoz vezető folyamatot teljes egészében senki sem ismerheti."

Pontosan. Meg is kérdőjelezhetjük a büntető-jogrendszer létjogosultságát, de a működése szerintem is mindenképpen pontatlan. Egy ember szubjektív véleményétől függ más emberek sorsa.

"A természet úgyis megteremti az "átellenes" megtapasztalás lehetőségét egyszer."

Ez az említett idealizmus. Esetleg elképzelhető, hogy egyáltalán nem teremt meg semmit valakinek.

"Ha te adod vissza akárminek a nevében, az nem más, mint önbíráskodás."

Néha elég jól jön, mikor a nagyok megvernek általánosban (vagy oviban, ami szintén egy kritikus életszakasz) és jön valaki, aki kitapossa a belüket a nevemben. Ez sok mindentől megvéd a későbbiek során. Ha magamat védem meg akkor patkány leszek (hogy túléljem), ha engem védenek meg, akkor én is igazságos leszek (ergo. hálás).

"A börtönbüntetés más tészta, annak komoly személyiségfejlesztő hatása lehet, ezért nem értelmetlen."

Igen, rengeteg olyan ismerősöm van, akik csodás személyiségfejlesztésen mentek keresztül. Van, aki egyenesen jobban érzi magát ott, mint itt. Valakinek elszállt minden félelme, mert bent is elvan, ezért most már totál gátlástalanul tesz meg dolgokat. Van, aki meg épp, hogy mindentől félni kezdett és az emberek közé se mer kimenni. Azt meg ne is említsük, hogy a társadalom hogy viszonyul az elítéltekhez, véletlenül sem úgy, hogy most mát akkor megbűnhődtek. Még munkát se kapnak, ezért aztán rabolhatnak tovább. Szerény véleményem szerint még akkor is jobban jártak volna, ha lelövik őket.

Ilyen alapon egyébként a szándékos kínzásnak is személyiségfejlesztő hatása van.

"Nem szabad naivnak lenni. 6 ezer millió emberből mindenki nemet mondott az ötletre? Szerintem sokan vannak, akik önként jelentkeznének (pl. én is)."

Akkor jelentkezz nyugodtan! Azonban egy tudósnak nagyon veszélyes azzal a nyilvánosság elé állni, hogy hát sajnos a végeredmény érdekében kénytelen volt a halálba vinni embereket.

Nem annyira jelentkezőt nehéz találni nyilván, hanem tudóst, aki felvállalja, hogy ezt véghez viszi.

"Nagyon sok ember állítja, hogy létezik titkos zsidó összeesküvés. Ez ma már szinte tudományos tény."

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Összeesküvés van, antiszemitizmus is van, a kettő kombinációja pedig a zsidók összeesküvésének az eszméje. Vannak komoly befolyással bíró pénzügyi körök, amelyek gazdasági hódítást hajtanak végre napjainkban. Nyilván van az ebben résztvevők köztük zsidó és nem zsidó ember is, de ha az antiszemiták meghallják a Silverstein vagy mittudomén milyen nevet, azonnal az egészre ráhúzzák azt, amit akarnak.

Ugyanakkor látni kell, hogy itt is van az éremnek egy másik oldala is, ahol valakik mesterségesen gerjesztik az antiszemita eszmét, szándékosan eltúlozva bizonyos megnyilvánulásokat, és ezt is érdek hajtja.

"A másik ismérve, hogy a helyeslő tábor nagyobb, mint az ellentábor."

Egyébként az emberek nagyobb része hisz a halálon túli életben, mint aki nem hisz. Ezt lehet birkaeffektusnak, vallásos maszlagnak, wishful thinkingnek vagy bárminek tekinteni, de tény, számos felmérés támasztja alá. Ez az arány pedig egyenes arányban növekszik a HKÉ-t átélők számával, mert nemcsak ők vannak egyre többen, de bizonyos szinten hatással vannak a környezetükre is, illetve ennek köszönhetően egyre nyíltabban jelenik meg a téma, lassan a mértékadó médiumokban is.

Egyébként a bulvárlapokban azért kapnak ezek helyet eleinte, mert a téma maga érdekes, a nulla presztízs miatt pedig semmi nem köti a főszerkesztőik kezét (legtöbbször sajnos az etika sem). De az is tény, hogy rengeteg hülyeség és hulladék is megjelenik a hasábjaikon, nagyon sok káros tartalom is.

"Új elemek jönnek és azok mondják ugyanazt, mint a többi. Az egyén szintjén nem ismétlődik meg. Épp ez a fura."

Már korábban említettem, hogy vannak, akik több HKÉ-t élnek meg életükben, de valóban nem annyira jellemző, mert az emberi szervezet túl sok ilyen nagy sokkot nem képes átvészelni. Transzcendens megtapasztalása pedig rendszeresen van bizonyos erre fogékonyabb embereknek, ismétlődő jelleggel.

"Kicsit ez is a vallás felé hajlik: szabályok vannak, tartsd be, vagy baj lesz. De ez is csak azt jelenti: egyáltalán nem vagyunk szabadok, vagyis szabad akarat van, csak nem élhetünk vele. Nem sokkal jutottunk közelebb :D"

A fizikai világ tele van szabályokkal, amelyeket nem hághatsz át, különben bajod esik. Ez nem feltétlenül fakad a vallásból.

"Ezt úgy hívják: érzelmi intelligencia. Van, akinek nagyobb."

Na igen, de mitől? Lehet fizikai szinten is magyarázni, de kiváltó oka is nyilván van.

"Ilyenkor jönnek képbe a véletlenek."

Nincs véletlen, legalábbis a meghatározó dolgok nem történnek véletlenül.

"Néha fehérjepótlás gyanánt széttépnek kisebb állatokat és megeszik. Nem is azon van a hangsúly, hanem hogy nem azonnal ölik meg, előbb kicsit "elszórakoznak" vele."

A kiváltó ok maga már nem véletlen. A macska is elszórakozik az egérrel, mielőtt megeszi. (Most mondhatod, hogy nem mindig eszi meg, de a macskát is gyakorlatilag egy olyan környezethez próbáljuk hozzászoktatni, ami neki nem 100%-osan felel meg, ezért nem csoda, ha furcsa viselkedésmintái vannak. Ha nem etetné az ember, felfalná azt a kibelezett egeret is.) Sőt, a kardszárnyú delfin is megdobálja egy párszor a fókát. Ez tűnhet kegyetlennek, ennek is megvan az oka: fejlesztik a képességeiket, reflexeiket. De továbbra is tartom: pusztán szórakozásból, a hecc kedvéért, nem ölnek.

A majmoknál lehet, hogy igazad van, ki tudja, mi lesz még belőlük majd egyszer.

"De menjünk lejjebb, ott vannak a vírusok. Azok aztán tényleg ész és értelem nélkül gyilkolnak, ha kell, ha nem. A karma minden élőlényre vonatkozik."

Nem tudom, mi a vírus pontos feladata, de te is látod, sőt, említetted is, hogy nem véletlenül léteznek, megvan a saját szerepük a körforgásban.

"A karma nem beszél semmiféle oltalmazásról. Sőt, az uralkodó szemlélet benne egyértelműen a "hagyd sorsára".

A karma nem beszél semmiről. Mi beszélünk a karmáról, gyakran teljesen rossz felfogásban és értelmezésben. A karma se nem jó, se nem rossz, nincs neki minősége (mi adjuk csak hozzá, de ez is relatív, és eltérő is lehet), ezért kegyetlennek tűnhet.

"Innen is láthatod, nincs baj az emberiséggel, inkább csak a pozíciókkal."

Tartom. A gondolkodásmódot azonban az 1% nyomja le a birkák torkán, akik vagy behódolnak, vagy lázadoznak. Minden népnek olyan kormánya van, amilyet választ és eltűr, ez hosszú távon mindenképpen érvényes.

"Rá nem sújt le a karma törvénye (tudom, csak következő életében)"

Vagy később. Lehet, hogy abban az inkarnációban csak azt az oldalt tapasztalja meg. Lehet, hogy rendkívül tudatlan lélek, és majd később fog okulni, miután megtapasztalta saját magán a korábbi tetteit. Stb.

"viszont ha valaki véletlenül rosszat mond egy nyugdíjasnak, azt holnap elüti egy autó, amit egy nyugdíjas vezetett."

Te is tudod, hogy ez nem ilyen egyszerű.

"A következő képen működik a "karma": ha bűntudatod van a tetteidért, akkor tudat alatt "kiegyenlíted" a számlát. Ezt értik karmikus büntetés alatt. Ha nincs bűntudatod valamiért, akkor semmi gond."

Inkább azt jelenti, hogy tudatlan vagy. Éppen ezért is működik a karma: hogy felfogd, hogy tetteidnek következménye van. A fizikai törvények is áthághatatlanok, megváltoztathatatlanok. Ha nem ismered a gravitációt, akkor is gond van.

A bűntudat egy fejlettebb lélek tulajdonsága, bár az lehet hamis is, ha tévképzetek miatt alakul ki (lásd értelmetlen vallási törvények - pl. ruhaviseleti előírások - megszegése).

Nem is annyira azon van a hangsúly, hogy mit követtél el, illetve kiderül-e valaha. Mélyen belül érzed, hogy áthágtál valamit, és ezzel egyszer el kell számolnod. Azt is mondhatnám, a bűntudat ilyen értelemben is valahol a félelemből táplálkozik.

"Ezeknek az elterjed, modern világképeknek érdekes módon éppen az a jelensége, mint a facebooknak és a vizuális ingereknek: elbutítják az embereket, csökken a kreativitásuk, kiváló nem gondolkodó, mindenbe beletörődő fogyasztók lesznek belőlük."

Ezzel sajnos semmilyen ponton nem értek egyet. Először is: nem modern világkép. Másodszor: éppenhogy gondolkodóvá tesz. Való igaz, hogy ezt a "hitrendszert" (vagy nevezd, ahogyan csak tetszik) is be lehet biflázni, érezni, megérteni azonban csak a tapasztalat útján lehet. Ebből az következne, hogy minél tapasztaltabb valaki, annál kevésbé kreatív, annál kevésbé gondolkodik, annál inkább beletörődik mindenbe. Ezeknek mind az ellenkezőjét tapasztaltam mindig is.

"Gondolj bele: büntetlenség nélkül nem létezhet boldogság sem."

A büntetés fogalmát valahol csak az ego tudja értelmezni, és a köznapi értelemben vett boldogságét is.

"1. Te rosszat tettél velem, én visszaadom, kvittek vagyunk, beállt az egyensúly."

Itt az a baj, hogy te nem tudod visszaadni azt, amit veled teszek. Nem ismered az indítékaimat, így azt sem döntheted el, mennyire "súlyos" a tett az én szempontomból. Ezért lesz belőle nagy eséllyel önbíráskodás.

"2. Te rosszat teszel velem én nem adom vissza, nyertél (majd a karma visszaadja, de az már rajtam miért segítene?)."

Az élet nem verseny, hanem megtapasztalások összessége.

"Ha magamat védem meg akkor patkány leszek (hogy túléljem)"

Miért is? És mitől leszel te az igazságos, ha téged védenek meg?

"Igen, rengeteg olyan ismerősöm van, akik csodás személyiségfejlesztésen mentek keresztül. Van, aki egyenesen jobban érzi magát ott, mint itt. Valakinek elszállt minden félelme, mert bent is elvan, ezért most már totál gátlástalanul tesz meg dolgokat. Van, aki meg épp, hogy mindentől félni kezdett és az emberek közé se mer kimenni."

Látod, különböző emberekre különbözően hatnak a körülmények. Nem jó megoldás a börtön, de még mindig többet ér, mintha kivégeznéd az illetőt. Legalább az esélye megvan a magába nézésre, a változtatásra. Más kérdés, hogy a jelenlegi, főleg a magyarországi börtönkörülmények ezt éppenhogy nem elősegítik, hanem akadályozzák, több frusztrációt okoznak, mint amennyit "segítenek" az elítélten.

"Ilyen alapon egyébként a szándékos kínzásnak is személyiségfejlesztő hatása van."

Ez igaz, de mint ezerszer utaltam rá, egyetlen ember sincsen feljogosítva, hogy ilyet tegyen, semminek a nevében sem.