Milyen megdönthetetlen bizonyíték van arra, hogy nem szimulációban élünk?

"a tudomány kategóriába írók között sok a pökhendi, lenéző stílusban író hozzászóló"

Ez semmilyen módon nem befolyásolja a tudományt, tehát fölösleges volt leírni.

"ők meg sajnos elég szép számmal átjárnak ide ellenkezni, kötekedni"

Ez meg az ezotériát nem befolyásolja, szóval ezt is fölösleges volt leírni.

Magyarán az előző írás egy az egyben mellébeszélés volt.

Nem szerepel még a szabályzatban, hogy Karikó Katalin nem válaszolhat egy kérdésre az Ezotéria szekcióban.

Karikó Katalin attól nem lenne kötekedő, ellenkező vagy pökhendi sem.

Csak egy válaszoló, aki legjobb tudása szerint válaszolna egy kérdésre, amire itt bárkinek jogosultsága van.

Nincs szabályzati pont arra sem, ha Karikó Katalin itt válaszra adná a fejét, akkor köteles lenne támogatni a démonok létezését, ellenkező esetben ne magyarázzon itt, hanem húzzon haza!

Egyesek elég furcsán fogják fel a világot, azután csodálkoznak, ha furcsának nézik őket.

> Pedig pont így fejlődött a tudomány. Volt valami amire nem illettek a jelenlegi törvények, születtek rá különféle teóriák, melyeket megpróbáltak bizonyítani.

Nem így működik, nem ez a lényege.

Az ókori, középkori tudományban volt egy raklap spekulatív elem. Volt is ebből probléma. Pl. az ókori görögök megfigyelték, hogy ami a földön van az ha mozog, akkor idővel megáll, ami van az idővel elpusztul, elkopik, elrohad stb… Az égitestek viszont örökké léteznek, nem állnak meg, nem lassulnak, nem kopnak, stb… Jó, ma már tudjuk, hogy ez sem teljesen igaz így, de az akkori lehetőségeik tükrében ebben még nincs semmi spekuláció, ez megfigyelés volt.

Innen kezdődött a spekuláció: Ha az égitestek ilyen tökéletesek, akkor bizonyára tökéletes pályán mozognak, a tökéletes pálya meg a körpálya. Ez színtiszta spekuláció volt. Nem megfigyelésből, hanem még ha nem is irreális vagy logikátlan feltevés volt ez, de mégiscsak spekuláció. Évszázadokig próbálták leírni körpályákkal a bolygók mozgását ezen spekulatív feltételezésből kiindulva, nem is teljesen sikertelenül, de szükségszerűen pontatlanul, hibásan.

Kepler volt az, aki a modern tudomány szemléletét követte. Nézzük meg a bolygók helyét különböző időpontokban, és minden feltételezést, spekulációt félretéve ezekből az adatokból írjuk fel azt, hogy milyen pályán mozognak a bolygók. Mint kiderült ellipszispályán, és mint kiderült a pálya csak következmény, valójában a bolygók mozgását egy sokkal általánosabb törvény határozza meg, ami ellipszispályához vezet és esetleges az, hogy ez mennyire áll közel a körpályához.

~ ~ ~

A tudomány tehát megfigyeli a világot és abból állít fel modellt a világ működéséről. Nem kitalál dolgokat és megpróbálja bizonyítani. Van persze hipotézis is. Mondjuk megsejthetem – esetleg a tapasztalataimból is felsejlik –, hogy mondjuk a vezeték ellenállása függ a hőmérsékletről. Ebből a hipotézisből aztán kérdést kell gyártani. Hogy függ össze a vezeték ellenállása annak a hőmérsékletével. Ebből gyártunk valamilyen mérési módszert, amivel ez kideríthető, hogy milyen függvény írja le a vezeték ellenállását a hőmérséklet függvényében. Ez aztán vagy igazolja a hipotézist, vagy a hipotézist el kell vetni.

És itt a legfőbb gond. Ha hipotézisként tekintünk arra, hogy a világunk szimulált, akkor milyen kérdést tegyünk fel? Mit kell megmérni, milyen összefüggést kell feltárni, ami igazolja vagy cáfolja a világ szimulált mivoltát? Nincs módszer, amivel ez a kérdés eldönthető, ergo a tudomány területén kívül eső kérdés ez.

~ ~ ~

Még Occam borotvájának az elvét kell itt megérteni. William Ockham megfogalmazása szerint „Borotváljuk le a szükségtelen részleteket!”. Más megfogalmazásban: „A sokaság szükségtelenül nem tételezendő”. Az elv lényege az, hogy ha több, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázatunk van, akkor azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. Az egyszerűséget itt úgy kell érteni, hogy ami a lehető legkevesebb extra feltételezést hordozza, a legkevesebb paraméterrel leírható. Ez ugyan nem bizonyítja, hogy az egyszerűbb magyarázat a helyes, de praktikus azt választani, valószínűbb hogy az a helyes, illetve amíg más körülmény nem lép fel, mindazok a feltételezések, amiket a bonyolultabb modell hordoz, azok feleslegesek, szükségtelenek a jelenségek megmagyarázásához.

Egy hétköznapi példa: Beteszem az ingemet a szekrénybe. Másnap este ott találom a szekrényben. A legegyszerűbb magyarázat, hogy „nyilván” a kettő között az ing a szekrényben volt. De nem ez az egyetlen magyarázat. Magyarázat lehet az is, hogy kedvesem, amíg nem voltam itthon, kivette az ingemet, nézegette egy kicsit, majd visszatette. De ez extra feltételezést hordoz, extra paraméterekkel: miért vette ki, mikor vette ki, mikor tette vissza stb… De egészen elborult magyarázatot is lehet adni, hogy pl. nem is volt ilyen ingem, de éjszaka elraboltak az ufók, betettek egy inget a szekrénybe és elültették a fejemben azt a hamis emléket, hogy volt ilyen ingem és betettem a szekrénybe. Ez is számtalan kérdést vetne fel: mikor történt, mennyi ideig történt, hogy történt, miért történt, melyik bolygóról jöttek az ufók stb…

A legészszerűbb azt feltételeznem – és a legtöbb ember általában így is jár el –, hogy az ing végig a szekrényben volt. Nem szükséges semmit más ahhoz, hogy megmagyarázzam, miért találtam másnap este is a szekrényben. Majd ha lesz olyan ok, ami miatt ez tarthatatlanná válik, akkor lesz majd okom arra, hogy új magyarázatot találjak. Mondjuk ha gyűrötten tettem be és másnap este kivasalva találom a szekrényben, az egy olyan új körülmény, ami miatt szükséges feltételeznem, hogy valaki – a nullhipotézisem az, hogy a kedvesem – kivette, kivasalta és visszatette.

A világ szimulált voltára visszatérve az a gond vele, hogy nincs olyan jelenség, amit jelenleg nem tudunk megmagyarázni, de a szimuláció feltételezésével meg tudnánk. A világ szimuláltsága egy olyan feltételezés, ami szükségtelen a világ jelenségeinek a magyarázatához.

Most persze lehet neked olyan személyes becsípődésed, hogy túl sok sci-fit olvasva meggyőződéseddé válik, hogy a világ szimulált. Semmi gond, van ilyen. Még el is képzelhető. De hogy más vesse el az egyszerűbb magyarázatot a világ jelenségeire pusztán azért, mert bár érved, bizonyítékod nincs rá, de személy szerint neked egy bonyolultabb magyarázat a meggyőződésed? Na ebben már valóban van némi észszerűtlenség.

> Tehát semmit sem szabad megbélyegezni, ami nem bizonyítható még

Megbélyegezni nem. De magát a teóriát igenis észszerű elvetni – vagy minimum fiókba tenni –, tudománytalannak tartani, mert a tudományos módszertannak nem megfelelő. Hiszen nem a világ megfigyelésével jutottál arra a következtetésre – az egyszerűbb lehetőségeket kizárva –, hogy a világ szimulált.

#22 Nem volt mellébeszélés, mert elüldöztek innen az ezotériából az évek folyamán sok értelmes, nyitottan gondolkodó embert! Ők már sajnos nincsenek itt.

Bezzeg hogyha a tudomány kategóriában felbukkan egy ilyen kérdés vagy hozzászólás, ami nem is kimondottan ezoterikus téma, hanem határeset, akkor meg ki vagytok akadva, és pökhendien, arrogánsan reagáltok, hogy mit keres ott egy ilyen kérdés. Ti meg akkor ne gyertek ide, ilyen egyszerű!

Szervizmérnök, ezerszer leírtuk már itt, de szerintem tudod te nagyon jól legbelül, hogy itt nem a szabályzatról van szó! Nekem például eszembe nem jutna olyan kategóriákba menni, amik nem érdekelnek! Meg itt sok másik embernek sem. De te csak tudatosan rombolsz itt már hosszú ideje! Viszont ezt te nyilván sosem fogod elismerni.

"hanem határeset"

Elvileg ez nem lenne baj. Ott elmondják, amit a tudomány tud, aztán - ha ez kevés - átkerülhet ide, ahogy most is történt.

A baj az, hogy ezekre a témákra ott rárepülnek a turbo ezósok, és akkora baromságokat írnak olyan terjedelemben, ami teljesen elfedi az értelmes, tudományos írásokat. Ez az, amit nem lehet bírni. Ezért kell ide áttenni, különben maradhatna. Vagy még rosszabb, ha például valaki ott beírja, hogy Isten rendezte el így a dolgokat. Mintha ez egy magyarázat lenne, vagy még ráadásul bizonyítás is.

Nem én vagyok Szervizmérnök, ő pedig már leírta, miért jár ide. Kicsit túlzásokba esik néha, de még mindig jobb, mintha éktelen baromságokat hozna. Azt tanácsolom, hogy olvasd el, ami értelmeset ír, és vágd le az első vagy az utolsó sorát, ahol kijelenti, hogy ezotéria nem létezik, stb.

Amit írtál, az nem a témára vonatkozott, ezért lehet rá mondani, hogy mellébeszélés, még ha esetleg nem is ez volt a szándékod.

Kérném a személyeskedést befejezni, ne kelljen már megint panaszt tenni a "központban"!

Fórumokon sem megtűrt a személyeskedés, ez ráadásul nem is fórum, hanem kérdezz-felelek oldal.

Felesleges itt már olyannak magyarázni, aki tavaly óta zaklató tevékenységet folytat ellenem és nem érti, hiába magyaráznak neki.

Önmagát minősíti, hogy valami gondja lehet, ezért sem lehet komolyan venni.

Magába kellene nézni ilyennek, hogy vajon miért vált ki belőle hisztériát némelyik / mindegyik írásom, talán érzékeny ponton találja, mert valószínűleg igazat írhattam, fáj a valóság, ez ilyen dolog.

Notórius tevékenységével elárulja, hogy kinek vannak itt gondjai. Más már régen leállt volna ilyen reménytelen kínlódással. Engem nem tudnak eltalálni fikciókkal, érdekes. Mert látom, hogy csak fantáziál az ember, hülyeségeket talál ki rólam is, mint bármi másról, így nem lehet komolyan venni.

Egyik szekcióból sincs kizárva az értelem és az értelmes válaszok.

A tudást és értelmet nem tekintheted magadra nézve sértőnek, ez abszurd.

A tudomány szekcióban kevésbé tűrik meg az agyrémeket, ami érthető és jogos.

Pontosan rávilágított a pandémia is, némely embertársunk képtelen különbséget tenni fikciók és realitások között. Két hír közül valamiért mindig az álhírt veszi komolyan.

Aki egy kérdést például áthelyez a Tudományból az Ezotériába, ő az emberek (valószínű) többségéhez hasonlóan képes ezt eldönteni, hogy mi a mese, mi a valóság. Nem olyan bonyolult ez, inkább az a baj szerintem, amikor a kérdés kiírója nem érzi.

28.

Önmagadnak mondasz ellent. Pontosan erről van szó, hogy elismert koponyák is eljátszottak a gondolattal, megjelentek írások a témában.

Tehát megvan a nyitottság. De ezek inkább csak ilyen gondolatkísérletek maradtak, filozofálgatások.

A végkicsengés nem ad okot olyan vérmes reményekre, amit a konteósok is belelátnak, beleképzelnek, belemagyaráznak.