A vegetáriánus életmód árt vagy jót tesz a szervezetnek?

Káros nagyon.

De mindjárt jönnek a nagy vegánok és lepontoznak.

Neked legyen több eszed!

Az ember biológiailag mindenevö, de ez csak annyit jelent, hogy képes növényi és állati eredetü élelmiszereket is megemészteni, de azt nem, hoyg feltétlen mindkét fajtát fogyasztani kell.

Emellett az ember biológiai rokonai - amelyek szintén a mindenevö kategóriába tartoznak -, gyakorlatilag növényeket esznek majdnem kizárólag, és csak iegn ritkán jutnak állati eredetü táplálékhoz, azaz a csak növényi étrendtöl sem lesz semmi bajuk - ahogy az embereknek sem.

Viszont a napi szintü, nagy(obb) mennyiségü állati tápláléknak rengeteg káros hatása van, ezért ez kerülendö lenne.

Én egy ideje semmilyen állati eredetü ételt nem fogyasztok, és azóta sokkal jobb az egészségi állapotom (orvosilag igazolva). Korábban ugyan ettem ezeket, de akkor is csak igen mérsékelt mennyiségben, mégis tapasztaltam egy csomó negatív hatását.

Nem ezen múlik, hanem hogy megfelelően eszel-e. Hús nélkül is lazán megoldható ez és hússal is ehetsz rémesen hiányosan. Minimálisan oda kell figyelni mindkét stílusban, vegánoknak kicsit jobban, nagyon korlátozott, rengeteg ételcsoportot s egyedi alapanyagot kizáró étredeknél nagyon.

Én sok évig voltam vega és ma is szinte semmi húst nem eszem (pár havonta pár deka, ez az alap, aztán néha kicsit több, néha 9 hónap alatt semmi. a hal is hús, persze). Gyerekként heti 1-2 alkalom volt, de inkább a zöldségre fókuszáltam a húsos étkezéseken is. Semmi különbséget nem vettem észre, ami nem meglepő, egész életemben sokat ettem, változatosan, sok zöldséget és sok állati terméket. Ma már minimális tejtermék megy (kb. nulla laktóz), de ez csak jó irány.

A test szépen visszajelez, általában elég gyorsan, de aki aggódik, vizsgáltassa ki magát egy év vegaság után s meglátja, mi merre. Ha baja lesz, az valószínűleg rossz étrend, de általánosan a vega étrenddel attól még nincs probléma.

#1 Mégis mitől lenne nagyon káros? Nincs semmi a húsban amit ne lehetne pótolni növenyi alapanyagokból.

Én azt gondolom hogy ahogy a húsevő is úgy a vega/vegán is lehet egészséges és egészségtelen. Ha sajtos tészta, pizza, rántott sajt meg hasonló a mindennapos és csak annyi a lényeg hogy ne egyél húst könnyen elszaladhat a súlyod és az egészséged. De ugyan így egy húsevőnek sem ajánlott napi szinten fél kilós steakelet enni.

A 1-es éppen vega/vegán elleni keresztes hadjáratot folytat, majd minden ilyen kérdéshez beírja eztm vagy hasonló tartalmú a választ, miközben szemmel láthatólag fogalma sincs arról, hogy egy vega/vegán mit eszik és mit nem, illetve mi egészséges és mi nem.

Tegnap egy gluténmentes kérdésnél írt olyat, hogy azért kellene a gluténérzékenyeknek igazolvány, hogy a vegánok ne vehessék meg kedvezöen a gluténmentes termékeket - és közben azt sem tudja, hogy a vega/vegán étrend még véletlen sem egyezik a gluténmentességgel.

Nézzük a tényeket.

A vegetáriánus életmód sokat nem változtat. Igaz, a húst kizárja, de helyette ugyanúgy eszik tejtermékeket és tojást - tehát ugyanúgy visz be a szervezetébe állati hormonokat, antibiotikumokat, dioxint, gyógyszereket, telített zsírt, koleszterint, hem vasat, stb.-t. Magyarán semmiképp sem tekinthető egészségesebbnek mint a húsos étrend.

A vegán életmód (teljes értékű!) már más kérdés. Itt természetesen a gyorskajáktól, csomagolt és késztermékektől mentes, csupán növényi alapanyagokból álló, teljes értékű növényi étrendről beszélünk.

Na ez a étrend a tudomány mai álláspontja szerint tökéletesen megfelel minden életkorban a csecsemőkortól az időskorig; minden életszakaszban a szoptatást, terhességet is beleértve; és minden aktivitáshoz, beleértve a testépítőket vagy aktív sportolókat is.

A vegán életmóddal jelentősen csökken az végbél- és emésztőrendszeri ill. a hormonális rákfajták kialakulásának esélye (mell, petefészek, here és prosztatarák); csökken a koleszterinszint és javul a vérkeringés, csökken a szív-és érrednszeri megbetegedések aránya, csökken a stroke, érelmeszesedés, vese-és májproblémák megjelenésének kockázata.

A népszerű tévhittel ellentétben rengeteg növényi étel fehérjében gazdag: a borsófehérje (sárgaborsó) vagy éppen a pinto és a fekete bab, vagy csicseriborsó, sőt a mandula vagy épp a kesudió, illetve a tönkölybúza is több, mint 20g fehérjét tartalmaznak ami kb. egyenlő a csirkehús fehérjetartalmával, némelyik (sárgaborsó pl.) pedig több fehérjét is tartalmaz, mint a hús.

A gabonák, hüvelyesek, olajos magvak vasban, magnéziumban, kálciumban, szelénben, cinkben, káliumban is igen gazdagok. A szezámmag vagy a mák kálciumtartalma pl. a tej 3-4x-ese; a babfélék vastartalma a hús többszöröse.

A vitaminokat és rostokat, antioxidánsokat főleg a gyümölcsök, zöldségek adják. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden zöldségcsoportot érdemes változatosan fogyasztani: a gyökérzöldségeket, zöld leveleseket, salátaféléket, káposztaféléket, tökféléket, stb.

Az egyetlen, amit vegán életmódnál pótolni kell az a B12. Ennek oka, hogy a sterilizált víz illetve agyonfertőtlenített talaj miatt nem jutunk hozzá többé természetes forrásból a B12-höz, melyet egy talajbaktérium termel. A mindenevő állatok az étellel elfogyasztott kosz, föld ill. szűretlen ivóvízből nyerik a B12-t, de ez az ember számára már nem lehetséges. Az állatok szintén nem jutnak hozzá a modern körülmények miatt, ezért oltással vagy dúsított takarmánnyal pótolják náluk. Erre fontos odafigyelni.

"A népszerű tévhittel ellentétben rengeteg növényi étel fehérjében gazdag: a borsófehérje (sárgaborsó) vagy éppen a pinto és a fekete bab, vagy csicseriborsó, sőt a mandula vagy épp a kesudió, illetve a tönkölybúza is több, mint 20g fehérjét tartalmaznak ami kb. egyenlő a csirkehús fehérjetartalmával, némelyik (sárgaborsó pl.) pedig több fehérjét is tartalmaz, mint a hús."

Érdekes, a cronometer szerint 100 g főtt (mivel nem szárazon esszük) felesborsó 8,3 g fehérjét tartalmaz, 100 g főtt csirkemell viszont 30,9 grammot, a bélszín pedig kb. 30 grammot.

"A gabonák, hüvelyesek, olajos magvak vasban, magnéziumban, kálciumban, szelénben, cinkben, káliumban is igen gazdagok. A szezámmag vagy a mák kálciumtartalma pl. a tej 3-4x-ese; a babfélék vastartalma a hús többszöröse."

100 g mák 1438 mg kalciumot tartalmaz, 100 g sajt pedig 700 mg-ot. Nem a tejjel kellene összehasonlítani, aminek nagy része víz...

A növényekben lévő vasból sokkal kevesebb hasznosul, mint az állati eredetű vas, miközben az említett gabonák és hüvelyesek olyan anyagokat is tartalmaznak, amik tovább akadályozzák a mikrotápanyagok felszívódását.

A mindenevők (és a vegetáriánusok) növényeket IS esznek, tehát az azokban lévő vitaminokat, antioxidánsokat stb. ők is be tudják vinni, ha akarják :)

Utolsó: a cronometerben valamit elírhattál mert 100g sárgaborsó fehérjetartalma 26g, míg a csirke mellé 22g. A pinto babé 21g, a csicseriborsóé 19g. Nem is beszélve arról, hogy a növényi fehérje könnyebben felszívódik és jobban hasznosul.

A kálciumtémához annyit, hogy a tejtermékekben található kálciumot a ph értékük miatt nem tudja hasznosítani a szervezet. Pontosan ezért a legnagyobb a kutatások szerint a csontritkulás aránya azokban a társadalmakban ahol sok tejterméket fogyasztanak.

A vassal ugyanez a helyzet: ideje lenne fel frissíteni az ismereteiket ugyanis a WHO az állati hem vasat olyannyira rákkeltőnek minősítette mint a cigarettát. Helyette a jobban felszívódó növényi vas a javasolt. És ezt a vilàg legjob orvosai mondják, nem valami vegán szervezet....

Arról hogy a mindenevők mennyi zöldséget gyümölcsöt gabonát hüvelyest olajos magvat esznek meg nem vitatkoznék. Szerintem mindketten tudjuk hogy az emberek 90%-ánál a reggeli-vacsi kimerül a műzli/tojás/szalámiskenyér szenthármasban, az ebéd meg megáll a húsleves/raguleves/rántotthús krumpli/húsos ragu rizsnél általában.

Ritka az olyan mindenevő aki ennél változatosabban étkezik így ne várd el hogy azt a kb 10%-ot vegyük átlagnak mert nem az. De még ott is felmerül a probléma hogy mennyi káros anyagot visznek be a továbbra is magas hús tejtermék és tojásfogyazstásukkal mellette. Az mem nevezhető egészséges étrendnek ha eszik teszem azt 50% növényit és 50%-ban továbbra is tömi magába az állati hulladékot.